Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon a februári emelkedés után márciusban megélénkült a hazai ipari termelés, a KSH előzetes adatai szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 7,3 százalékkal, az év első három hónapjában pedig 4,4 százalékkal emelkedett.
Az év első negyedében - éves összevetésben - gyakorlatilag stagnált a mezőgazdasági termékek termelőiár-színvonala, ezen belül a növénytermelési és kertészeti termékeké 4,4 százalékkal nőtt, míg az élő állatok és állati termékeké 5,1 százalékkal csökkent - jelentette a KSH.A gabonafélék árszintje (az egy évvel korábbi 35 százalékos zuhanás után) éves szinten 7,3 százalékkal nőtt. Az élelmezési célú burgonya ára 31,2 százalékkal, a zöldségféléké 13,5 százalékkal emelkedett 2002. január-márciusához képest.
Az élő vágóállatok termelői ára az első negyedévben 10,8 százalékkal elmaradt az előző évi január-márciusitól. Különösen a sertéstartók jártak rosszul, a vágósertés termelői ára 19,4 százalékkal esett vissza, míg a vágóbaromfié 3,2 százalékkal csökkent, a vágómarháé pedig (vágóborjú nélkül) 4,7 százalékkal emelkedett (a felvásárolt volumen 10 százalékos növekedése mellett).
A vártnál jóval nagyobb mértékben visszaestek a német nagykereskedelmmi árak áprilisban, főleg az energiaáraknak köszönhetően - tette közzé a szövetségi statisztikai hivatal. A Reuters jelentése szerint hó/hó alapon 1,1 százalékos volt a csökkenés, szemben az elemzők által várt 0,6 százalékkal.
Az olajárak nélkül számolt adat stagnált. Éves összehasonlításban 0,3 százalékkal nőttek a német nagykerárak, olajár nélkül 0,1 százalékkal csökkentek.
A német külkereskedelem többlete 9,7 milliárd euró lett márciusban, ez 1 milliárddal kevesebb az egy hónappal korábbinál és kettővel az egy év előttinél - jelentette a szövetségi statisztikai hivatal.
Az export 2,8 százalékkal nőtt év/év alapon, az import viszont 8,3 százalékkkal (55,8 milliárd, illetve 46,1 milliárd euróra). A Reuters kommentárja szerint az adatok azt mutatják, hogy az erősödő euró ártalmas a német versenyképességre, hiába tagadja ezt a kormány meg a jegybank.
Helyreállt a vasúti közlekedés a Budapest-Nagykanizsa vonalon, miután a MÁV szakemberei kijavították a csütörtöki vasúti szerencsétlenségben megsérült pályaszakaszt Siófok és Szabadi-Sóstó között. A vasúti átjáróban egy német sofőr vezette autóbusz ütközött össze egy Budapest felé haladó vonattal, amely kettészakította a járművet és egyik felét mintegy 200 méteren át maga előtt tolta. A baleset 33 halálos áldozatot követelt. A műszaki szemle igazolta, hogy működött a fénysorompó, a vonat a megengedett sebességgel, az előírásoknak megfelelően hangjelzést adva közelített a kereszteződéshez, majd gyorsfékezést is végrehajtott, de a balesetet már nem tudta elkerülni, a szerelvény megállításához legalább 400 méteres fékútra lett volna szükség.
Az éjszaka folyamán a MÁV szakemberei helyreállították, a mintegy háromszáz
méter hosszban megrongálódott vasúti pályát Szabadi-Sóstó és Siófok között -jelentette az X-Press. Péntek reggel hat óra után így vonatok menetrend szerint közlekedhetnek a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalon.
A MÁV adatai szerint a vasúti-közúti útátjárókban előforduló balesetek több mint 96 százaléka a közúti járművezetők és a gyalogosok hibájából történik. Tavaly a hasonló balesetek háromnegyede jól működő fénysorompóval és csapórúddal egyaránt biztosított átjáróban következett be.
A Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal gyanúsítottként tervezi kihallgatni Arnold Mihály altábornagyot, a VPOP nyugalmazott országos parancsnokát a vámőrség 2000–2001-es ingatlanberuházásai miatt indított nyomozásban - értesült a Népszabadság. Az eljárás hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt indult.
A tavalyi parlamenti választások második fordulója előtti napon, még a Sepsey Tamás vezette Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tett feljelentést a VPOP egyes ingatlanberuházásaival kapcsolatban egy akkor még be nem fejezett Kehi-vizsgálat megállapításai alapján.
A Központi Ügyészségi Nyomozó-hivatal április 16-án közel másfél milliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúsítottjaiként őrizetbe vette V. Zsolt pénzügyőr alezredest és Sz. András pénzügyőr századost, a VPOP Beruházási és Elhelyezési Hivatalának volt vezetőjét és helyettesét, valamint dr. K. Zoltán kecskeméti vállalkozót. A gyanú szerint V. Zsolt és helyettese látszólag különböző, valójában egyazon vállalkozó érdekeltségébe tartozó cégeknek adtak megbízást a vámőrség céljaira alkalmas ingatlanok felkutatására, átalakítására, felújítására. Az ügyészség korábbi nyilatkozatai szerint nyolc ingatlan esetében kétséget kizáróan bizonyítható, hogy azokat K. harmadannyiért vette meg, mint amennyiért a vámőrségnek eladta.
Arnold állítólag azért válhat gyanúsítottá az ügyben, mert ő írta alá a szóban forgó szerződések többségét. A volt parancsnok a Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a jelentős árkülönbségre való tekintettel a szerződéskötés előtt minden ingatlant igazságügyi ingatlan- és jogi szakértőkkel vizsgáltatott meg, ők mindent rendben találtak. A vételi és eladási ár közötti különbség a szakértők szerint igazolhatóan a felújítási és berendezési költségekből ered.
