Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Magyar Hírlap által idézett szakértők szerint az 1440 milliárd euró értékű vagyont kezelő svájci bank közeledésére utal az is, hogy nemrég együttműködésre lépett az OTP-vel. A magyar pénzintézet nemzetközi részvényalapját váltotta fel az UBS alapjaival, s az OTP az "alapok alapjait” kínálja ügyfeleinek. A UBS szóvivője nem kommentálta a napilap értesüléseit.
A UBS 1995-ben 390 millió dollárért hozzájuthatott volna az OTP-hez, szemben a jelenlegi, mintegy 3 milliárd dolláros piaci kapitalizációval. A svájci társaság nem tud vásárolni egy nagytulajdonostól, hiszen a tulajdonosi szerkezet szórt. A bank legnagyobb részvényese önmaga, a részvények 5,5 százalékával, a legnagyobb külső tulajdonos - korábbi adatok szerint - a Capital International alapkezelő, amelynek több alapjában összesen 5,04 százaléknyi részvény van.
Az OTP alapszabálya kimondja, hogy a külföldi befektetők egyike sem rendelkezhet a közgyűlésen 5 százaléknál több szavazattal (a magyaroknál 10 százalék a határ), és a külföldi részvényesek összességükben is csak a teljes szavazóerő felénél eggyel kevesebb (vagyis 139 millió 999 ezer 999) szavazatot birtokolhatnak.
További érdekesség, hogy miként érvényesül a külföldiek szavazati korlátja. Jobb megoldás híján az OTP azt az eljárást követi - persze inkább csak elviekben -, hogy a közgyűlési regisztrációnál mindaddig minden külföldi valamennyi részvényével szavazhat, ameddig a regisztrált külföldi szavazatok száma el nem éri a 140 millió-1 darabot. Utána viszont már nem jár szavazati jog a külföldieknek. Mivel a közgyűlési tényleges részvétel meglehetősen alacsony, tavaly tavasszal nem kellett e korlátot alkalmazni.
Nincs arra utaló jel, hogy a UBS megcélozta volna az OTP-t, a múlt heti árfolyamemelkedés hátterében sokkal inkább a jegybanki kamatvágások álltak. Ha a svájci bankóriás mégis rászánná magát egy komolyabb OTP-részesedés megszerzésére, azt csak nagyon drágán tudná megtenni.
