A tranzakciós díjszámítás elfogadott módosításai a BÉT számításai szerint nem növelik a tőzsde ilyen típusú díjbevételeit, a változtatás célja az igénybevétel-arányos árazás mellett a kiszámíthatóság növelése volt.
A részvény és hitelpapír szekcióban a tranzakciós díjaknál ajánlati alapú tranzakciós díjszámításra tér át a BÉT. A díj továbbra is a megkötött ügyletek árfolyamértéke alapján fizetendő, de az egy ajánlatból létrejött több kötést egy tranzakcióként veszi figyelembe a BÉT a díj meghatározása során. Az új díjszámítás átláthatóbb, előre jobban kalkulálható, mivel nem függ attól az ajánlattevő által nem befolyásolható tényezőtől, hogy a kereskedési rendszerben hány ügyletben kötődik le egy adott ajánlat. Ennek a tranzakciónkénti minimum és maximum díjak szempontjából van jelentősége. Az ajánlattevő ezek után már az ajánlattétel pillanatában tudja, hogy az ajánlat - akár több részletben történő - lekötődése esetén milyen tranzakciós díjkötelezettséggel számolhat.
A módosítással egyidejűleg a tranzakciónkénti minimumdíj a részvény szekcióban 25 forintról 50 forintra, a tranzakciónkénti maximumdíj pedig 75 ezer forintról 35 ezer forintra változik.
A szekció minimumdíjaknál a részvény szekció minimumdíja az eddigi 1,5 millió forint helyett 1,8 millió forint lesz, amely továbbra is lelakható a forgalmi díjakkal.
A részvény és egyéb határozatlan futamidejű értékpapírok kibocsátói díjainál - a 2001-ben elfogadott többlépcsős módosítás utolsó elemeként - a forgalombantartási díjak tekintetében teljes egészében a kapitalizáció alapján történő díjmeghatározásra tér át a BÉT, a forgalombantartási díjaknak az inflációval megegyező mértékű növelése mellett. Ez a díjszámítási mód - az eddigi névérték és kapitalizáció alapján való díjmegállapítással szemben - kedvezőbb a kibocsátó számára, hiszen rosszabb piaci helyzetben, alacsonyabb áraknál a forgalombantartási díjak csökkennek.
