Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
E hét elejétől a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) ellenőrzést tart a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF) - erősítette meg a NAPI Gazdaság információit László Csaba pénzügyminiszter és Szász Károly felügyeleti elnök is. A pénzügyminiszter szerint a vizsgálat beleillik az államigazgatási szervek normális ellenőrzési folyamatába. Ugyanakkor a gazdasági kabinet ülésén döntés született arról, hogy a PSZÁF-nak saját tevékenységéről készített jelentését csak a Kehi jelentésének ismeretében vitassa meg a kormány. Az érvényben lévő jogszabályok szerint a jelentést egyébként szeptember 30-ig tárgyalnia kellett volna a kormányzatnak.
Miután a Kehi-vizsgálat legalább 30 napon keresztül tart majd, bizonyosra vehető, hogy a parlament az arról készült jelentés ismerete nélkül határoz majd a jövő évi költségvetésről, s így a külön fejezetként szereplő PSZÁF-költségvetésről.
A kormány a Pénzügyminisztérium javaslatára a múlt héten úgy határozott, hogy a tőzsdeélénkítési csomag elemeként a befektetési szolgáltatóknak a jövő évtől a korábbi felügyeleti díjnak csak a felét kell befizetniük. Mivel a PSZÁF külön költségvetési pénzek nélkül, döntően a piaci szereplőktől beszedett díjakból gazdálkodik, ez az intézkedés mintegy egymilliárd forinttal csökkentené a felügyelet teljes, 8,4 milliárd forintos büdzséjét. A pénzügyminiszter szerint a felügyelet jövőre így is 17,4 százalékkal nagyobb keretből gazdálkodhat, míg bérekre átlagosan 56 százalékkal költhet többet.
A PSZÁF-nak az idén jelentős felügyeleti díjemelésre nyílt lehetősége. A befektetési szolgáltatók esetében - beleértve az univerzális pénzintézetek által befizetett összegeket is - az idei felügyeleti bevétel reálértéken számolva az 1999. évi díjbevételhez hasonló pénzt hoz majd a konyhára. Bár a piac ebben az időszakban számottevően szűkült, a felügyeleti elnök szerint ez nem jár automatikusan a felügyeleti munka csökkenésével. Szász Károly arra a nemzetközi trendre emlékeztetett, amely szerint a tőkepiacokban csalódott befektetők épp a nem elég hatékony ellenőrzési rendszer miatt fordultak el a piactól. Aligha véletlen, hogy az Egyesült Államokban és Európa több országában is a felügyeleti tevékenység szigorításáról született döntés az elmúlt hetekben.
A PSZÁF elnöke szerint a díjmérséklés miatt előállt szűkebb keret mellett alkalmazhatatlanná válik a felügyelet jogállásáról szóló 2001. őszi törvénymódosítás, amely három területen felmentést adott a PSZÁF-nek a köztisztviselői szabály alkalmazása alól. Ezek szerint a felügyeleten az általánostól eltérő címadományozásra nyílik lehetőség, a besoroláshoz fontos munkaviszonyba a felügyelt intézményeknél végzett munka is beszámítható, illetve a PSZÁF-dolgozók esetében nem kell alkalmazni a hathavi jutalomkorlátra vonatkozó szabályt. Ezek az engedmények Szász Károly szerint azt a célt szolgálták, hogy a felügyelet a piacihoz közelítő béreket tudjon fizetni a felügyeleti dolgozóknak, ezzel tudja magához vonzani a szakma legjobbjait. Az ő bekapcsolódásukkal számottevően javult a tőkepiaci felügyeleti munka az elmúlt időszakban. A 2000-ben meghatározott kétéves költségvetés keretszámai miatt a PSZÁF tavaly nem vezethette be az új alkalmazási feltételeket, ám hogy időközben értékes szakemberekkel tudjon gazdagodni, állományának mintegy ötödét, 120 főt a saját maga által létrehozott cégben, a BudaGlobál Kft.-ben foglalkoztatta, amelyre természetesen nem volt érvényes a köztisztviselői bértábla. A jövő évi költségvetés tervezésekor azonban a PSZÁF már azzal számolt, hogy a teljes állományt a felügyelet alkalmazhatja. Szász szerint a tervezett felügyeleti bérek még így is jelentősen elmaradnának a piaci bérszínvonaltól, s számottevően alulmúlnák a jegybanki juttatási szintet is.
