Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mostanában nincs könnyű dolga a gyógyszeripari cégekkel foglalkozó elemzőnek, ha a Richter és az Egis hazai piaci kilátásait próbálja előre jelezni. Egy kedden bejelentett kormánydöntés szerint jövőre átlagosan 3,2 százalékkal drágulnának a támogatott körben szereplő gyógyszerek, ám a bejelentés érvényét megkérdőjelezi, hogy a gyógyszergyártókkal egyelőre semmiféle megállapodás nem született erről. További kérdés, hogy mi lesz az előző kormány idején kötött hároméves megállapodás sorsa - a jelek szerint a jelenlegi kormány nem tekinti érvényesnek a szerződést -, illetve hogy a megegyezésben szereplő, de meg nem valósult 4,9-5 százalékos júliusi áremelés elmaradása miatt milyen kárigénnyel lépnek fel a gyártók.
A Magyar Gyógyszergyártók Szövetségének elnöke, Orbán István lapunk kérdésére elmondta, hogy a 3,2 százalékról egyelőre nem tudni, mire vonatkozik és hogyan jött ki. Amennyiben ez a termelői áremelést jelenti, úgy a patikai áremelkedés mértéke ennél nagyobb lenne - hacsak a kormány nem juttat a gyógyszertáraknak valamilyen kompenzációt. A Magyosz (amelynek a Richter és az Egis is tagja) jövő szerdára dolgozza ki közös álláspontját, az egyes gyártók által vállalt feltételek ettől azonban eltérhetnek, mivel a gyártóknak egyenként kell aláírniuk a megállapodást. Persze ez még távolinak tűnik, jelenleg az egyeztető tárgyalások sem haladnak túl olajozottan.
Egyelőre tehát nem látszik rendeződni az állami árszabályozással érintett tőzsdei cégek helyzete, márpedig a Budapesti Értéktőzsde és az ott lévő cégek vonzóvá tételéhez - a már eddig meghozott, határozottan kedvező intézkedések mellett - kétségkívül hozzátartozna a kiszámítható gazdasági környezet. A vészesen növekvő államháztartási hiány természetesen csökkenti a kormány mozgásterét, ezzel szemben áll viszont az a veszteség, amit a magyar gyógyszergyártók idén már amúgy is elszenvedtek a forint erősödése miatt. Amint az egy korábbi konferencián elhangzott, a hazai cégek a kamatpolitika megváltoztatása mellett szektorális kompenzációktól várják a forint erősödésén keletkezett veszteségeik mérséklését. A jelek szerint azonban - legalábbis a gyógyszerszektorban - egyelőre nem jött létre az a légkör, ahol ez az igény egyáltalán felmerülhetne.
Elemzők figyelmeztetnek arra, hogy a gyógyszergyártóknak az átlagos áremelésnél sokszor fontosabb, hogy egy-egy termékük bekerül-e a támogatotti körbe. A két kérdést általában együtt tárgyalják, bár a mostani kormánydöntés egyelőre ezt is nyitva hagyta. Általános célként elhangzott a szív- és érrendszeri betegségekre való gyógyszerek térítésmentessé tétele, ez azonban túl általános ahhoz, hogy a Richterre vagy az Egisre gyakorolt hatása számszerűsíthető legyen (mivel mindkét társaságnak van ebben a terápiás csoportban gyógyszere, akár kedvező is lehet az intézkedés).
A gyógyszerár-tárgyalások körüli bizonytalanságnak azonban szerencsére nincs akkora piaci hatása, mint néhány éve a Molt kedvezőtlenül érintő kormánydöntéseknek. A két társaság árbevételének ugyanis csak mintegy harmada származik belföldről, ezen belül pedig a támogatott szerek aránya 60-80 százalékos.
