Nem volt túl rózsás a hangulat a szerdán a New York-i tőzsdéken, miután újabb és újabb botrányok borzolják a befektetők kedélyeit. Este fél kilenckor a Dow Jones 2,2 a Nasdaq Composite 1,6, míg a S&P-500 2,6 százalékkal szánkázott lejjebb keddi záróértékénél.
Per indult az amerikai alelnök, Dick Cheney, illetve az 1995 és 2000 között általa vezetett olajipari szolgáltató társaság, a Halliburton Co. ellen. A vád: Cheney és cége a valóságosnál nagyobb bevételeket mutatott ki, becsapva ezzel a részvényeseket.
A kormányzati korrupció ellen küzdő Juidical Watch jogi csoport az alelnök mellett megvádolta a Halliburton igazgatóitvalamint a vállalat könyvelőcégét, az Andersent is. A helyzet pikantériája, hogy a polgári per egy nappal Bush megtisztulást ígérő, s a piacokon némi bizalmat ébresztő beszéde után indult meg.
Rövid időre felfüggesztették a Qwest távközlési cég részvényeinek kereskedését New York-ban miután híre ment: ügyészségi nyomozás indult a vállalat ellen. Az ügyészség nem hozta nyilvánosságra, milyen indokkal kezdték meg a nyomozást, megfigyelők szerint azonban a cég múlt hónapban távozásra bírt vezérigazgatója, Joseph Nacchio regnálása alatti pénzügyi praktikák kelthették fel az ügyészség érdeklődését. A Qwest ügyeit egyébként a szövetségi értékpapír- és tőzsdefelügyelet is vizsgálja, a SEC azt próbálja kideríteni, hogyan könyvelték el a cég hálózati kapacitásának eladásakor létrejött csereügyleteket. A felügyelet azt gyanítja, hogy a Qwest ezeket a csereügyleteket eredményei mesterséges felpumpálására használta.
A főbb európai indexek is nagyot estek szerdán: a Footsie 2,7, a CAC-40 pedig 4,3 százalékos veszteséget szenvedett el, így 4 420,1, illetve 3 656,4 ponton zártak. A DAX 4,1 százalékkal zuhant keddi záróértékéhez képest, ezzel 4 190,2 pontra esett.
Londonban a gyógyszergyártók vezették a zuhanást, miután napvilágot látott egy tanulmány, amely a hormonterápia biztonságosságát kérdőjelezte meg. A S&P-500-as indexből eltávolítják az abban eddig szereplő 7 nem amerikai vállalatot, így az egyértelműbben tükrözi majd az USA vezető cégeinek árfolyamváltozásait. A hír hatására a két kikerült európai cég, a Royal Dutch/Shell és az Unilever papírjai esni kezdtek a londoni börzén.
A párizsi tőzsde zuhanásában főleg a Vivendi és a Carrefour volt a ludas, de estek a tech- és a telekom-papírok is.
A Vivendi likviditási problémái kihatottak a pénzügyi botrányoktól megőszült befektetők lelkére: a cég papírjainak árfolyama 7,5 százalékot zuhant. A Carrefour kiskereskedelmi óriás első félévi eladási eredményei viszont a vártnál halványabbra sikerültek, ami elég volt ahhoz, hogy a társaság részvényeinek kurzusa 6,4 százalékot essen.
A DAX legnagyobb vesztesei a biztosítócégek lettek, miután a Munich Re közölte, hogy félmilliárd dollárral megnöveli az Egyesült Államok ellen tavaly szeptember 11-én végrehajtott merényletekhez kapcsolódó kártérítési tartalékait, továbbá 2 milliárd dollárt pumpál amerikai leányvállalatába a korábbi kockázati tartalékok fedezése céljából.
A Munich Re eredetileg 2,1 milliárd dollárra becsülte a szeptember 11-ei merényletek nyomán felmerülő költségeit, amit most
a potenciális újabb követelések miatt 2,6 milliárd dollárra emel. A társaság közleménye szerint azonban még mindig nehéz felmérni, ténylegesen mekkora lesz a kifizetendő összeg.
Elkerülte azonban az általános besszt a Deutsche Telekom, miután hírek szerint a cég jövő keddi ülésén dől el Ron Sommer vezérigazgató további sorsa. A DT-hez tartozó VoiceStream Wireless és az AT&T Wireless Services fúziós tárgyalásokat folytat, az ügylet értéke 10 milliárd dollárra tehető. Az egyesülés révén - a Verizon után - a második legnagyobb amerikai mobilszolgáltató jöhetne létre, 25 millió előfizetővel, ám egyelőre nem született megegyezés.
Bár visszavonta pályázatát, a Lukoil orosz olajipari társaság továbbra is érdeklődik a lengyel Rafineria Gdanska 75 százalékos pakettje iránt. A versenytárgyalásból is csak azért szállt ki, mert konfliktusba keveredett brit partnerével, a Rotch Energyvel.
Annak ellenére, hogy a főbb európai és tengerentúli indexek lefelé mozogtak, a BUX szerdán felfelé korrigált. A BÉT hivatalos részvényindexe 0,7 százalékos erősödéssel 7 588,4 ponton zárt. A Budapesti Értéktőzsde forgalmát is agyonnyomta a több, mint 30 fokos hőség: alig 2,5 milliárd forint értékben születtek kötések. A vezető részvények közül az OTP és a Matáv hízott a legtöbbet, a bankpapír 0,9, a távközlési részvény 0,8 százalékot, így árfolyamuk 2 118, illetve 837 forintra módosult.
A Mol-papírok kurzusa is tovább nőtt, annak ellenére, hogy a kőolaj az amerikai készletek zsugorodása miatt drágult. Az olajipari cég részvénye 0,7 százalékos emelkedést követően 4 805 forinton zárt.
A Richter és az Egis közti árfolyamrés nem módosult igazán, miután mindkettő 0,7 százalékkal erősödött, így az előbbi kurzusa 14 790, míg az utóbbié kereken 14 000 forint lett.
A hazai fizetőeszköz árfolyama Medgyessy Péter miniszterelnöknek a költségvetési hiány másfél százalékpontos csökkentésére vonatkozó nyilatkozata után ismét 9 százalék fölé erősödött.
A nyitásban még a 8,50 százalékos szint alatt is megforduló kurzus így a kereskedést már az intervenciós sáv erős oldalán 9,12 százalékon fejezte be. Az eurót a nap végén a bankok 251 forint felett, míg a dollárt 254 forint alatt váltották.
