Pénteken tette közzé a magyar számvitel szerint készült gyorsjelentését az Egis Gyógyszergyár Rt. A cég októberben kezdődő 2001/2002-es üzleti éve első félévét zárta márciusban, így féléves adatokat közölt, az egy évvel korábbi időszak adatait az új számviteli elveknek megfefelőlen korrigálták. A társaság árbevétele a forint sávszélesítését megelőző bázishoz képest 10 százalékkal emelkedett, ezen belül 8 százalékkal növekedtek a belföldi és 12 százalékkal az exporteladások.
Különösen a hatóanyagok és a nyugat-európai késztermékek kivitele nőtt dinamikusan. A kelet-európai export növekedése továbbra is jó, dollárban 18 százalékos volt.
Bár a múlt év végén az Egis jelentősen megnövelte lengyel és orosz orvoslátogatóinak számát, ennek hatása egyelőre csak az előbbi országban mutatkozott. Oroszországban és a FÁK-piacokon az első negyedévi 10,5 millió után a félévben 17,7 millió dollár értékű terméket sikerült eladni, vagyis az első negyedéves 56 százalékos növekedés 33 százalékra szelídült. A jelentés szerint az orosz piacon az előző negyedév 55 százalékos emelkedése után a második negyedévben dollárban csak 4 százalékos növekedést sikerült elérni (ami forintban csökkenés).
Ezt a társaság vezetése szezonális ingadozással magyarázza és – mint Marosffy László pénzügyi vezérigazgató-helyettes a cég sajtótájékoztatóján elmondta – a következő negyedévben várakozásuk szerint ismét növekedni fog az orosz kivitel, az egész évet tekintve a FÁK-kal együtt várhatóan 25 százalék lesz az emelkedés.
Az árbevételnél nagyobb mértékben bővültek az Egis költségei. A közvetett kiadások 30 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A növekedésben közrejátszott az is, hogy a társaság költségei tavaly készletátértékelés miatt mintegy 700 millió forinttal csökkentek. Mint a pénzügyi vezető elmondta, ez az összesen 2 milliárdos tétel a következő két negyedévben is mintegy 700-700 millió forinttal csökkenti a bázisadatokat, s így közvetve rontja az összképet.
A közvetett költségek közül az értékesítési és marketingköltségek 17 százalékkal, a kutatás-fejlesztés 18 százalékkal, az igazgatási költségek 13 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál. Ezen kiadások csökkenésére nem lehet számítani, mivel a cég terveiben a marketingráfordítások növelése és a jelenleg 6,8 százalékos k+f kiadások 7,5-8 százalékra emelése szerepel. Az egy évvel korábbihoz képest 500 milliós emelkedést mutató egyéb általános költségekkel kapcsolatban Marosffy elmondta, hogy az előző évben ezek egyenlőtlenül merültek fel, az év hátralévő részében az aránytalanság kisimul.
Az üzemi eredmény 4,484 milliárd forint lett, vagyis 31 százalékkal csökkent, az üzemi eredményhányad 26 százalékról 16 százalékra esett. A drasztikus visszaesés hátterében (a Richter üzemi eredményhányada jelentős csökkenés után még mindig 23 százalék volt az első negyedévben) az árbevételen belüli arányeltolódás, az átlagostól elmaradó jövedelmet hozó hatóanyagok és a jól jövedelmező oroszországi eladások csökkenése áll. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a társaság ennél jobb, 17–19 százalékos üzemi eredményhányadra számít az év egészét tekintve.
Elemzői kérdésre válaszolva Orbán István vezérigazgató az orosz piac gyengeségét részben az ottani vezértermék, a Suprastin piacának sajátosságában látja. A termék forgalmát nagymértékben befolyásolja a marketing (tévéreklám), amire jóval többet kívánnak fordítani a jövőben. Véleménye szerint a januárban bevezetett 10 százalékos áfa nem csökkentette az Egis-termékek iránti keresletet.
A részvényeknek az elmúlt öt hónapban tapasztalható 50 százalékos árfolyam-emelkedésében bizonyára jelentős szerepet játszott, hogy az Egis szakított többmilliárdos veszteségeket okozó fedezeti politikájával. Az elmúlt negyedévben a dolláreladások már 410 milliós nyereséget hoztak. A pénzügyeken összességében 722 millió forintot nyert a társaság, amivel a féléves teljesítmény mínusz 554 millióra javult. A társaság adózás után 3,673 milliárd forint eredményt ért el, ami ötszázalékos emelkedést jelent, és lényegében nem tér el jelentősen az elemzők várakozásától.
