Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az inflációs adat után ma több vélemény is napvilágot látott a fogasztói árindex alakulásával kapcsolatban. Járai Zsigmond, az MNB elnöke londoni előadásában úgy vélte, a vártnál korábbi olajár-emelkedés miatt valószínűleg a 2002 végére jelzett 4,8 százaléknál magasabb lesz a tizenkét havi infláció. Az az olajár-emelkedés, amelyet a jegybank év végére várt, már most bekövetkezett, ezért 2002 végére az infláció egy-két tizedponttal nagyobb, 5 százalék körüli lesz - mondta a jegybank elnöke.
A szocialisták pénzügyminiszter jelöltje, László Csaba ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy az emelkedő olajárak ellenére tarthatónak ítéli meg a jegybank inflációs célkitűzését. Így idén év végére 4,5, 2003 decemberére pedig 3,5 százalékos infláció várható.
László szerint lassú infláció a kívánatos, elsőként 5 százalék alá kellene szorítani, majd évente 1-1,5 százalékponttal lenne célszerű csökkenteni.
Az Európai Központi Bank (ECB) havi jelentésében fenntartotta értékelését, miszerint ez euróövezetben megkezdődött a gazdasági föllendülés, de a bank azt jósolta, hogy az olaj ára miatt esetleg nagyobb lesz az infláció, mint korábban várták.
Az ECB azt is felveti, hogy a magas olajár bizonytalanságot okoz afelől, milyen gyors lesz a föllendülés. Mindenesetre mind több jele van annak, hogy az euróövezeti gazdaságok növelik sebességüket ebben az évben. Az ECB megismételte, hogy a jelenlegi kamatszint megfelelő. A bank a múlt heti pénzügypolitikai értekezletén változatlanul hagyta a 3,25 százalékos kamatminimumát. Kitartottak a bank elemzői amellett is, hogy tizenkét hónapra számítva az infláció az ECB 2 százalékos "riadószáma” alá csökken a következő hónapokban, ám hozzátették, hogy a csökkenés nem lesz olyan hangsúlyos, mint korábban várták.
Márciusban, előzetes becslés szerint, 2,5 százalékra nőtt a tizenkét havi infláció az euróövezetben a februári 2,4 százalékról, ami megnyugtatónak tűnt a januári 2,7 százalékos ugrás után.
A brüsszeli bizottság 0,1 százalékponttal növelte az eurózóna idei első és második negyedévi GDP-növekedésére adott előrejelzését. ennek értelmében Brüsszel most arra számít, hogy 12 tagú valutaövezetben az első negyedévben 0,2 - 0,5 százalékkal bővül a gazdaság (a korábbi prognózis 0,1-0,4 volt). A második negyedévre 0,5-0,8 százalékos növekedést várnak 0,4-0,7 helyett.
