A megrendelésért a Boeing is versenyben volt; a repülőgépgyártó csalódástkeltőnek nevezte a végeredményt, bár még mindig bízik abban, hogy szerepe lehet majd a gyártásban. A Boeing árfolyama a zárás utáni elektronikus kereskedésben 35,50 dollárra esett vissza a záráskor elért 37,68-ról, míg a Lockheedé 49,92 dollárról 52 dollárra nőtt. A Lockheed bejelentette, hogy 2500 új alkalmazottat vesz fel a JSF-megrendelés nyomán texasi - Fort Worth -i üzemébe. A beszállítókkal együtt száolva Fort Worth körzetében több mint 23 ezer új munkahely keletkezhet.
A JSF-eket a brit haditengerészet is rendszerbe állítaná, s emellett még mintegy féltucat európai ország is jelezte érdeklődését. Várhatóan azon államok rendelik majd meg az új gépeket, amelyek jelenleg F-16-osokat használnak. A JSF-ek gyártását mintegy öt év alatt futtatnák fel, a termelésben a leszálló ágat 2020-2025-re tervezik, s az USA szövetségesei várhatóan ekkor juthatnának nagyobb mennyiségű vadászgéphez.
Ami dolog a magyarországi vonatkozását illeti, Póda Jenő, a miniszterelnöki kabinetiroda biztonságpolitikai főtanácsadója a Gripen-döntés kapcsán korábban úgy vélekedett, hogy a svéd gépek bérlése és 14 MiG-29-es rendszerben maradása nem a legjobb megoldás, mert az a lopakodó technológiájú új gépek vásárlása lenne, ám ezt az ország nem engedheti meg magának. 2025 után azonban akár a JSF is realitás lehet - mondta Póda.
