Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Eddig a külföldiek a konvertibilis forintszámlájukon nem írhatták jóvá a kárpótlási jegyek felhasználásával kapcsolatban keletkezett jövedelmeiket.
A várhatóan június 15-ig megjelenő kormányrendelet a devizatörvény azon előírását, ami a kárpótlási jegyekre vonatkozik nem szüntethette meg, azonban a fennmaradó korlátozás formálisnak tekinthető, mivel a külföldiek tulajdonában levő forintösszegek átválthatóságánál megszűnik a forint eredetének vizsgálata a tranzakciós okmánybemutatási kötelezettség.
Így gyakorlatilag a kárpótlási jegyekből származó jövedelmet is szabadon kezelhetik majd a jövőben a külföldi cégek, illetve magánszemélyek.
A főosztályvezető elmondta azt is, hogy a devizatörvény módosítására június 30-ig készül el a kormányelőterjesztés és azt előreláthatólag a második félévben fogadhatja majd el az Országgyűlés.
Mint azt korábban hírül adtuk, Ádám Zsigmond piaci szakértő a Népszabadság információival kapcsolatban arra figyelmeztett, hogy bár a híreknek lehet valóságalapjuk, még semmi sem biztos. A Népszabadság cikke tartalmaz ugyanis néhány olyan tárgyi tévedést, amely arról árulkodik, hogy a informátor, vagy a szerző nem teljesen van tisztában a kárpótlás jegy szabályozásával.
A cikk azt állítja, hogy privatizációra csak alanyi jogú kárpótoltak használhatják a jegyet, ez tévedés, a törvény ezt megengedi, más kérdés, hogy az ÁPV Rt. nem ennek megfelelően járt el. Korábban lehetett vásárolt jeggyel privatizációban részt venni, és erre szép számmal volt is példa a magyar börze történetében. Meglepő az életjáradékra vonatkozó kitétel is, mert nem életszerű, hogy a jövőben egy nagy rakás vásárolt kárpótlási jeggyel akárki életjáradékért kopoghasson a nyugdíjbiztosítónál.
