Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Brit-Kolumbiai Egyetem egy átfogó, rendkívül sok tudományos bizonyítékkal alátámasztott kutatást végzett, amelyben az mRNS-alapú védőoltások biztonságosságát vizsgálták. Az adatokat a világ minden tájáról gyűjtötték össze, laboratóriumi kutatásokból, klinikai vizsgálatokból és valós körülmények között végzett megfigyelésekből.
Az IFLScience írása szerint az adatokból megállapítható, hogy rendkívül ritkán okozott súlyos mellékhatásokat az mRNS-típusú vakcina, a szív- és szívizomgyulladás egy millió oltottból csak 12,6 embert érintett a Pfizer-BioNTech, és 35,6 embert a Moderna vakcinája esetében. Mindkét érték lényegesen alacsonyabb, mint annak a kockázata, hogy ezek a betegségek egy COVID-19 fertőzés következtében alakuljanak ki.
Az anaflaxia egymillió beoltottból 4,7 embert érintett a Pfizer-BioNTech vakcinája esetében, miközben az AstraZeneca-vakcina egymillió beoltottból 38 esetben okozott Guillain-Barré-szindrómát. Az egyéb mellékhatások többsége enyhe volt, köztük a karfájdalom, a fáradtság vagy a láz, és néhány nap alatt lecsengtek.
A vizsgálat során azt is megállapították, hogy az mRNS-alapú vakcinák a beadás után 14-42 nappal a SARS-CoV-2 fertőzés ellen 87 százalékos, a kórházi kezelés szükségessége ellen 93 százalékos, a halálozás ellen pedig 94 százalékos hatékonyságot mutatott. Ugyanakkor az idő múlásával csökkent a hatékonyság, bizonyos változatok pedig, mint például az Omikron, gyengítették is azt.
Az eredmények alapján nem csupán a koronavírus kezelésében lehet ígéretes az mRNS-technológia: a hasnyálmirigyráktól a madárinfluenzáig mindenféle betegségre kiterjedően folynak az egyre bővülő klinikai vizsgálatok.
