Kettős hozzáállás jellemzi az embereket, ha az AI-ról van szó: ha én használom, akkor helyeslem, ha más használja, gyakran megkérdőjelezem – legrövidebben így összegezhető annak a kutatásnak az eredménye, amelyet a KPMG a Melbourne-i Egyetemmel együttműködésben végzett 47 ország több mint 48 ezer ember irodai dolgozójának véleményét kikérve.

Ezek a nemzetközi eredmények Magyarországon is érvényesek, de nálunk talán úgy is lehet fogalmazni, hogy a tartózkodással vegyes várakozás övezi az egyébként gyors ütemben növekvő tudatos AI használatot.

A kutatás szerint a magyar válaszadók 37 százaléka gondolja úgy, hogy az AI előnyei túlsúlyban vannak a kockázatokkal szemben, 34 százalékuk viszont az ellenkezőjét véli. Globálisan ez az arány 42-32 az előnyök túlsúlyának javára. 

A várakozások világszerte és Magyarországon is nagyon pozitívak, a munkavállalók egyszerre remélnek hatékonyság javulást, a monoton, repetitív feladatoktól való megszabadulást és jobb, használhatóbb adatokat, adathozzáférést a munkájukhoz. 

Ugyanakkor látni kell, hogy a kockázatok megítélésében a munkavállalók szemlélete eltér a vállalatokétól: a megkérdezettek az AI veszélyei kapcsán leginkább saját személyes adataikat, privát szférájukat féltik, főleg a marketing célú felhasználástól és profilozástól, miközben meglehetősen kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a munkahelyük adatai jó kezekben maradjanak. Ezt jól szemléltetik a felmérésnek azok a kérdései, amelyekből kiderül, hogy az alkalmazottak hogyan „ügyeskednek” a munkahelyükön az AI-jal.

Idehaza a megkérdezettek 67 százaléka használja tudatosan a mesterséges intelligenciát munkájában, a tanuláshoz vagy személyes céljaihoz.

Ez szinte megegyezik a fejlett országok 65 százalékos átlagával, a tekintetben pedig láthatóan jobban is állunk, hogy ezt milyen keretek között teszik: 

Globálisan a munkavállalók

  • 56 százaléka vallotta be, hogy hibázott is már a munkájában a mesterséges intelligencia miatt (magyar: 42 százalék), 
  • 44 százalékuk mondta, hogy úgy támaszkodott az AI-ra, hogy tisztában volt vele, hogy ezzel szembe megy a meglevő szabályzatokkal (magyar: 44 százalék)
  • 56 százalékuk használta már az AI-t anélkül, hogy utánanézett volna, hogy szabad-e ezt tennie (magyar: 41 százalék),
  • 66 százalékukkal előfordult, hogy anélkül támaszkodott az így kapott eredményekre, hogy ellenőrizte volna azok pontosságát (magyar: 56 százalék),
  • 55 százalékuk azt is elmondta, hogy előfordult, hogy sajátjaként mutatott be AI által generált tartalmat (magyar: 41 százalék).

Ezek önmagukban olyan kockázati tényezők a vállalatoknál, amelyek hibás működéshez, vagy rossz döntésekhez vezetnek, a legnagyobb kockázatot mégis az jelenti, hogy a globálisan az irodai dolgozók 48 százaléka töltött már fel céges dokumentumot – köztük pénzügyi, értékesítési vagy vevői adatokat – nyilvános AI platformokra.

Magyarország e tekintetben is jobban áll a nemzetközi átlagnál, idehaza „mindössze” a megkérdezettek egyharmada számolt be ilyen esetről, de látni kell, hogy ez egy önbevallásos teszt eredménye, így előfordulhat, hogy a tényleges adatok globálisan, és Magyarországon is akár még kedvezőtlenebbek a láthatónál.

A lehetőségek, a félelmek és a valódi kockázatok együttes jelenléte azt mutatja, hogy az AI használatában kulcskérdés a bizalom. A bizalom azonban nem magától épül, hanem tudatos adatirányítással. A vállalatok számára az adatvagyongazdálkodás ezért kulcsfontosságúvá vált. Ez teszi lehetővé, hogy AI rendszereink olyan adatokból táplálkozzanak, amelyek alapján használható és megbízható válaszokat adnak a nekik feltett kérdésekre.

Emellett az egyértelmű adatirányítás és a szabályozások betartására irányuló vállalati erőfeszítések, szabályzatok és képzések kidolgozása lehet a garancia arra, hogy céges adataink (ügyféladatok, know-how, pénzügyi és más információk) az AI által feldolgozhatóvá és elemezhetővé váljanak, mégse fenyegessen annak veszélye, hogy illetéktelen kezekbe kerülnek. 

A magyarországi nagyvállalatoknál az adatvagyon kontrollja jelenleg elmarad a nemzetközi gyakorlathoz képest. A legfontosabb lenne a dedikált adatszerepkörök kialakítása, mert enélkül nélkül nincs „kialakított közös nyelv”, ami nélkül működő adatstratégia sem létezhet, annak hiányában nem tud a megfelelő szintre fejlődni az adatminőség közös adatértés és -tudás. Mindez együttesen (azaz a Data Governance) az AI biztonságos és hatékony alkalmazásának legfontosabb feltétele, aminek kialakítása komoly digitális transzformációs és integrációs feladatokat ró a vállaltokra és nem kevés erőforrást igényel a jövőben. 

A cikk szerzője Kórász Tamás, a KPMG üzleti és technológia tanácsadás partnere.

A dolgozók fele nem ellenőrzi, igazat mond-e a mesterséges intelligencia

A Melboune-i Egyetemmel folytatott közös nemzetközi kutatásának eredményeit ismertette a KPMG május 7-i Meetup-ján. A 47 ország 48 ezer irodai munkavállalóját megkérdező kutatásból kiderül, hogy ugyanannyira bízunk meg az MI technológiákban, mint amennyire félünk tőle.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó