Egy új kutatás bebizonyította, hogy az alvás minősége hatással van az agy egészségére, és jelentős eltérés lehet az agy biológiai és tényleges életkora között. Az alvászavarok gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, amelyek károsítják az érrendszert, mérgező fehérjék felhalmozódását eredményezhetik, és felgyorsíthatják az agysejtek pusztulását. Ez korai memóriazavarokat, gyenge kognitív képességeket és megnövekedett érrendszeri betegségkockázatot von maga után, amelyek mind összefüggnek a nem megfelelő éjszakai pihenéssel.

Gyakran halljuk, hogy az alkohol rombolja a testi-lelki egészséget, de ugyanez igaz az alvásra is: ha nem pihenjük ki magunkat rendesen, testünk gyorsabban öregszik, teljesítőképességünk csökken, ingerlékenyebbé válunk, és akár az alvásmegvonás életveszélyes is lehet.

Bár az alvás látszólag passzív tevékenység, valójában létfontosságú, és nem szabad elhanyagolni.

Egy közelmúltbeli kutatás kimutatta, hogy az emberek nem csak bagoly vagy pacsirta típusok lehetnek, hanem öt különböző alvásprofil létezik. A PLOS Biology-ben megjelent tanulmányban több száz fiatal felnőtt alvási szokásait, agyi állapotát és életmódját elemezték, és öt csoportot határoztak meg az alvók között:

  • rosszul alvók, 
  • rugalmas alvók,
  • altatót használók,
  • keveset alvók, és
  • alvási zavarral küzdők.

Ezek a csoportok különböző mentális és fizikai egészségi jellemzőkkel bírnak.

Gyakran figyelmen kívül hagyják, hogy az alvászavarok nemcsak más betegségek tünetei, hanem önállóan is hatással vannak a mentális egészségre.

A rossz minőségű alvás hiánya súlyos következményekkel járhat, még akkor is, ha az alvással töltött idő hosszú, de a mély, pihentető alvás hiányzik, amely kulcsfontosságú az érzelmi szabályozás, a tanulás és az emlékezés szempontjából.

Az agy öregedése is összefügg a rossz alvással: egy amerikai kutatás során több tízezer felnőtt alvási szokásait és agyi MRI-adatait vizsgálták, és az derült ki, hogy a rosszul alvók agya az életkoruknál idősebbnek mutatkozott. Az agyi képalkotók alapján az agyszövet-veszteség, az agykéreg elvékonyodása és az érrendszeri károsodások is erősebben jelentkeztek ezeknél a személyeknél. Az agy biológiai és kronológiai életkora közti eltérés akár egy év is lehet, és a kognitív hanyatlás, demencia, valamint a korai halálozás kockázata nő.

Az alvási szokások javítása segíthet csökkenteni ezeket a kockázatokat. A rendszeresség, az alkohol és koffein kerülése, a képernyőidő csökkentése és egy esti könyv olvasása mind hozzájárulhatnak a jobb pihenéshez.

Egy másik fontos mechanizmus a glimfatikus rendszer, amely az agy salakanyag-eltávolító hálózata, és főként alvás közben aktív. Az alvás hiánya vagy megszakadása akadályozza ezt a rendszert, ami káros anyagok felhalmozódásához vezet.

Az alváshiány ráadásul nem csak az agyat, hanem az egész szervezetet érinti, növelve a 2-es típusú cukorbetegség, elhízás és szív-érrendszeri betegségek kockázatát. Bár az agy és a test öregedése elkerülhetetlen, életmódunk jelentősen befolyásolja, hogy ez milyen tempóban és minőségben történik meg. Így az alvás minőségének javítása kulcsfontosságú lehet az egészség megőrzésében és az agy öregedésének lassításában – írja az Index.