BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés
Promo logo

Töltse le az Economx appot!

Kirobbant a digitális hidegháború: leereszkedett az elektronikus vasfüggöny, Amerika megnyomta a lekapcsológombot

Június 12-én az amerikai kormány váratlanul exportkontrollra hivatkozva korlátozta az Anthropic új csúcsmodelljéhez való külföldi hozzáférést. Az Anthropic nem szűrni kezdte a forgalmat, hanem mindenkinél lekapcsolta a Fable 5-öt. Az ügy túlmutat a techcégen: megmutatta, hogy a mesterséges intelligencia ma már egy olyan stratégiai fegyver, amelyet Washington bármikor nemzetbiztonsági kérdéssé minősíthet. Mindez pedig Európában is kellemetlen kérdéseket vethet fel: a botrány új lendületet adhat a saját, európai mesterségesintelligencia-infrastruktúra építéséről szóló vitáknak is.

2026. június 21. vasárnap, 06:55

Fotó: NurPhoto via Getty Images / NurPhoto - Illusztráció
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Anthropic június 12-én váratlanul közölte, hogy két új modelljét, amelyet alig három napja mutatott be, senki nem használhatja a továbbiakban, miután az amerikai kormány nemzetbiztonsági jogkörre hivatkozva exportkontroll-direktívát adott ki, amely minden külföldi személy számára felfüggesztette volna a hozzáférést a két modellhez, függetlenül attól, hogy az illető az Egyesült Államokban él vagy külföldön. Sőt, mindez a cég külföldi állampolgárságú alkalmazottaira is kiterjedt.

Mivel ezt a korlátozást csak részlegesen végrehajtani nem lehetett, az Anthropic az egyszerűbb megoldást választotta: kikapcsolt mindent, mindenki számára, miközben a többi Anthropic-modell (Opus 4.8, Sonnet 4.6, Haiku 4.5) változatlanul elérhető maradt.

Az Anthropic leírása szerint a Fable 5 és a Mythos 5 ugyanarra az alapmodellre épül, a kettőt a biztonsági korlátok különböztetik meg egymástól. A Mythos 5 az erősebbik változat, amelyet a cég a Project Glasswing keretében, szoros kormányzati együttműködésben, kiberbiztonsági védelmi feladatokra fejlesztett ki. A Fable 5 ebből a szemszögből nem önálló termék, hanem ugyanaz a nagyobb kockázatú alapmodell, csak nyilvánosan használható korlátokkal csomagolva.

Amennyiben például a Fable 5 kiberbiztonsági, biológiai-kémiai vagy bizonyos modell-desztillációs kérést kapott, akkor automatikusan visszalépett az Opus 4.8-ra, és erről értesítette a felhasználót. Az amerikai kormány mégis úgy ítélte meg, hogy ezek a korlátok megkerülhetőek. A Reuters beszámolója szerint létezett egy olyan jailbreak-eljárás, amellyel a Fable 5 kiberbiztonsági védvonalai kikerülhetőek, és a modell szoftversebezhetőségek feltárására volt használható.

A tiltás rövid távon az OpenAI-nak és a Google-nek kedvez, azonban középtávon nekik is van mitől tartaniuk. Amennyiben Washington képes exportkontrollal lekapcsolni az Anthropic modelljeit, az ugyanolyan logikával vonatkozhatna az OpenAI vagy a Google termékére is. A valódi nyertesek ezért a nyílt súlyozású modellek lehetnek, mint például a Meta Llama 4 stratégiája, amelyben az alapmodell önállóan telepíthető módon futtatható.

A CSIS elemzése és a 50 kiberbiztonsági vezető levele a minisztérium felé pedig egyaránt arra hívja fel a figyelmet, hogy

egy szűken húzott vagy inkonzisztensen végrehajtott tiltás pontosan a nem amerikai, legfőképpen kínai alternatíváknak nyit teret a globális piacon.

A Fehér Ház 2026. június 2-i rendelete még önkéntes, strukturált állami együttműködési keretet vázolt fel a csúcsmodellekre, ezzel ösztönözve az amerikai AI-modellek globális terjesztését. Tíz nappal később ugyanez a politikai irány exportkontroll-eszközzel, egyetlen cégre célzottan avatkozott be.

Nem véletlen, hogy a G7-csúcson részben épp az Anthropic-ügy miatt a „trusted partners" hozzáférés kialakításáról tárgyaltak a vezetők: legyen-e elkülönített elérési útvonal a legfejlettebb amerikai modellekhez szövetséges kormányok és a kritikus infrastruktúrát működtető szereplők számára. Európában az ügyet több helyen az AI-szuverenitás és a digitális függés újabb bizonyítékaként értelmezik.

Az Anthropic a tiltás hetében jelentette be azt a TCS-partnerséget, amely 56 országban 50 ezer dolgozóra és szabályozott iparági ügyfelekre támaszkodott volna. A Project Glasswing pedig több mint 15 ország kritikus infrastruktúrával foglalkozó szereplőit kívánta bevonni.

A lehető legrosszabbkor jött a tiltás

Az Anthropic hivatalos közlései szerint 2025 márciusában 61,5 milliárd dolláros, 2025 szeptemberében 183 milliárdos, 2026 februárjában 380 milliárdos, 2026 májusában pedig már 965 milliárd dolláros befektetés utáni cégértékelésig jutott. Ugyanebben az időszakban a vállalat bevétele a 2025 eleji körülbelül 1 milliárd dollárról 2025 augusztusára 5 milliárd fölé, 2026 februárjára 14 milliárdra, 2026 májusára pedig 47 milliárd fölé nőtt.

Az Anthropic az OpenAI-hoz hasonlóan a tőzsdére készül, egy ilyen környezetben a befektetők számára pedig a legnagyobb kérdés már nem az, hogy mennyire jó a modell, hanem az, hogy a legértékesebb terméke mennyire visszavonható akár politikai okokból.

Mi jön most?

A Reuters által idézett fehér házi álláspont szerint az adminisztráció reménye az, hogy az Anthropic kijavítja a jailbreak-problémát, és a Fable 5 újra forgalomba kerülhet.

A CSIS szerint három fő kiút lehet ebből a helyzetből:

  • a direktíva visszavonása technikai javítások után;
  • jogi úton történő megtámadás a jogalap vagy a hatókör ellen;
  • vagy részleges helyreállítás erős identitás- és állampolgársági ellenőrzéssel, szövetségesi kivételekkel.

Az igazán nagy kérdés azonban nem az Anthropic jövője, hanem az hogy amennyiben Washington így kezeli a saját amerikai csúcsmodelljeit, más országok mit fognak ebből leszűrni, különösen Európában.

Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet