BUX 139301.72 -0,14 %
OTP 45300 0,85 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tényleg börtönbe zárják a kriptósokat? Tiszta vizet öntünk a pohárba

Az elmúlt hetekben jelentős felfordulást okozott a magyar kriptoközösségben egy frissen elfogadott törvénymódosítás, amely jelentős szigorításokat vezet be a kriptovalutákkal kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. A félelmek szerint a szabályozás alapján akár már egy egyszerű Bitcoin-eladás is börtönnel járhat. De vajon mi az igazság?

2025. július 9. szerda, 17:14

Fotó: MTI / EPA / John G. Mabanglo
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A Jazzy Business Class rádióműsor vendégeként Suppan Márton, a Peak alapító-vezérigazgatója, és a Blockchain Koalíció elnökségi tagja segített tisztázni a helyzetet. Az új szabályozás több elemből áll, amelyek közül az egyik legfontosabb, hogy a kriptoszolgáltatók működését a jövőben egy úgynevezett „validátor” szervezet fogja engedélyezni és ellenőrizni, olvasható a fintech.hu cikkében

Ez a szereplő még nem létezik, de az SZTFH – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága – fogja létrehozni és felügyelni. Ez az egyik nehézsége ennek a mostani, parlament által elfogadott jogszabálycsomagnak – ami egyébként még nem lépett életbe, ez nagyon fontos

 – hangsúlyozta Suppan Márton.

A validátorok szerepe az lesz, hogy a kriptoszolgáltatók tevékenységét felülvizsgálják, szabályozzák, és ellenőrizzék, hogy azok megfelelnek-e az előírásoknak. Ugyanakkor jelenleg még nincs információ arról, hogy kik lehetnek ezek a validátorok, mikor jönnek létre, és milyen eljárásrend alapján fognak működni.

A jogi bizonytalanság természetesen zavart okozott a felhasználók körében, amelyet tovább súlyosbítottak a média clickbait szalagcímei. „Sokan megijedtek, és azt vizionálták, hogy ha most eladják a Bitcoinjaikat, akkor börtönbe fognak kerülni vagy bíróság elé kell álljanak. Ilyenről szó sincs, ez kicsit túl van hype-olva” – mondta Suppan.

Az új szabályozás még nem lépett hatályba, ezért jogkövetkezményei jelenleg nincsenek. Az SZTFH elnöke ki is mondta, hogy amíg ez nincsen kiadva, addig senkinek semmitől nincsen tartani valója. És onnantól kezdve, hogy ezt kiadta, 60 nap múlva fog ez életbe lépni

 – tette hozzá.

Célkeresztben a felhasználók?

Az új jogszabály másik jelentős pontja, hogy nemcsak az engedély nélkül működő kriptoszolgáltatók vonhatók felelősségre, hanem adott esetben azok a felhasználók is, akik tudatosan veszik igénybe szolgáltatásaikat. Suppan szerint ezt sem szabad túlértékelni:

Nem arról van szó, ha valaki a leadózott forintjaiból Bitcoint vesz egy olyan helyen, aminek egyébként nincsen meg a Magyarországon is elfogadott, EU-s jogszabály által kiadott MiCA engedélye. Hanem arról van szó, hogy ha valaki kifejezetten rosszhiszeműen keresi az olyan szolgáltatót, amely nem engedélyezett.

Más szóval, nem a jóhiszemű, átlátható módon eljáró felhasználókat akarják büntetni, hanem azokat, akik tudatosan keresik a kiskapukat – jellemzően pénzmosás, adóelkerülés vagy más illegális cél érdekében.

Validátorok és MiCA: két szabályozás, nagy káosz

A validátor kérdésen túl egy másik fontos szabályozási vonal is feszültséget okozott: az EU-s szintű MiCA-rendelet (Markets in Crypto-Assets). Eszerint az Európai Unióban működő kriptoszolgáltatóknak szigorú engedélyezési feltételeknek kell megfelelniük. Ez teljesen független a magyar validátor-rendszertől, mégis egyszerre léptek be a közbeszédbe – nem kis zavart keltve.

„Rengeteg szolgáltató nyújtja a különböző kriptóval kapcsolatos szolgáltatásait MiCA engedély nélkül. Nem értek oda határidőre, ezért felfüggesztik a szolgáltatást” – magyarázta. Ilyen például a Revolut is, amely valószínűleg nem a magyar szabályozás miatt állította le a kriptós funkcióit, hanem az EU-s követelményeknek nem tudott megfelelni a megadott időkereten belül.

Suppan Márton szerint nemcsak az államnak van felelőssége a szabályozás megalkotásában és kommunikálásában, hanem a felhasználók részéről is elvárható egy minimális gondosság. A validált szolgáltatók listája a jövőben nyilvános lesz, így mindenki tájékozódhat arról, hogy hol érdemes kriptót venni vagy eladni. A felhasználói felelősségre vonatkozó részek is világosan szabályozzák, hogy csak akkor bírságolható valaki, ha bizonyíthatóan rosszhiszeműen járt el. 

Vagyis összességében a kriptovilág szabályozása szükséges, sőt, időszerű, de azt átláthatóan, következetesen és a piaci realitásokkal egyeztetve kellene végrehajtani. Az edukáció és a jogalkotói kommunikáció hiánya, valamint a média túlkapásai együtt eredményeztek pánikot – amit egy jó szándékú törvény eredetileg épp megelőzni szeretett volna.

Farkas Tibor
Farkas Tibor
Farkas Tibor ingatlanpiaci szakújságíró, elemző. Évtizedek óta foglalkozik kiadványszerkesztéssel, offline és online weboldalak tartalomkészítésével, korábban többek között az állami és a civil szervezeti szektorban is tevékenykedett. Bölcsészdiploma mellett rendelkezik ingatlanközvetítő és értékbecslő, valamint logisztikai szervező végzettséggel. Több mint másfél évtizede specializálódott az ingatlanpiacra, ahol számos online hírportál és offline kiadvány szerkesztőjeként, újságírójaként tevékenykedett. Többek között az iroda.hu csoport, az ingatlan.com csoport és Az Év Irodája szerkesztőjeként és munkatársaként, illetve az Ingatlan Évkönyv munkatársaként és főszerkesztőjeként is dolgozott hosszú éveken át. Néhány ingatlanpiaci portál, ahol közreműködött korábban: ingatlanmagazin, irodablog, realista. Jelenleg ingatlanpiaci, illetve kripto- és blokklánc-ökoszisztémás szakanyagokat készít.

Ez is érdekelhet