BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Minden megváltozhat az interneten, erre készülhetnek a Chrome-felhasználók

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma arra kényszerítené a Google-t, hogy váljon meg a böngészőjétől, amely jelenleg a piac mintegy 61 százalékát uralja Amerikában. A lehetséges vásárlók között olyan jól ismert nevek bukkannak fel, mint a Meta vagy az OpenAI, amelyek így MI-alapú megoldásaikkal megtörhetnék a Google monopóliumát a keresőmotorok terén.

2024. november 25. hétfő, 19:32

Fotó: Getty Images / NurPhoto / Jonathan Raa
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma (DOJ) egy múlt heti bírósági beadványban többek között azt indítványozta, hogy a Google-nak el kell adnia a Chrome böngészőt.

Emellett arra is köteleznék a vállalatot, hogy

  • ne fizessen más cégeknek, például az Apple-nek, hogy a Google legyen a böngészőjük alapértelmezett keresőmotorja,
  • nyilvánossá kell tenniük az összes keresési adatot,
  • nagyobb átláthatóságot kell biztosítaniuk a hirdetőknek és a fogyasztóknak,
  • illetve hozzáférést kell biztosítaniuk a versenytársaiknak a keresési indexhez „marginális költségért”, amely a webhelyek és online tartalmak olyan adatbázisa, amelyet folyamatosan frissítenek.

Ez utóbbival a versenytársak különféle típusú keresőmotorokat hozhatnának létre, amelyek különböző piacokat vagy fogyasztókat céloznak meg. Egyesek előfizetési díjat számíthatnának fel a felhasználói adatok gyűjtése vagy hirdetések megjelenítése helyett, míg mások a vásárlásra vagy a közösségi médiára összpontosíthatnának.

A javasolt jogorvoslatok egy mérföldkőnek számító augusztusi versenyellenes ítéletből erednek, amelyben Amit Mehta szövetségi bíró megállapította, hogy a Google illegálisan elnyomta versenytársait az internetes keresés piacán.

A Google ellen még az első Trump-kormányzat idején indítottak monopólium-ellenes eljárást, és ez folytatódott Joe Biden elnök alatt.

A Statcounter internetes forgalomelemző platform szerint a Google keresőmotorja a globális online keresések körülbelül 90 százalékát teszi ki, míg a a Chrome böngésző az Egyesült Államokban jelenleg a piac mintegy 61 százalékát uralja.

Milyen hatása lehet az eladásnak?

A Google nem keres pénzt közvetlenül a Chrome-ból, azonban a böngésző létfontosságú a cég üzleti tevékenysége szempontjából, mivel egyfajta portálként szolgál, amely folyamatosan az olyan bevételt termelő szolgáltatások felé tereli a felhasználókat, mint a Google Search vagy a YouTube. Böngészője nélkül a vállalat azt tapasztalhatná, hogy a forgalom és az ezekből a szolgáltatásokból származó bevétel csökken.

2023-ban a Google keresési szegmense, amely magában foglalja a Gmail és a Google Térkép hirdetéseket is, 175 milliárd dollárt termelt, ami az Alphabet összes bevételének 57 százaléka. 

A globális telefonpiac mintegy 70 százalékát birtokló Androidnál is jelentős változások jöhetnek, ha a Chrome kiválik a Google-ból. Egy Android telefon használata vagy beállítása bonyolultabbá válhat, de a szétválás lehetőségeket is nyithat a Google riválisai előtt. Az Apple számára például kifejezetten előnyös lehet, ha a Chrome eltávolítása kevésbé vonzóvá teszi a Google operációs rendszerét egyes telefonvásárlók számára.

Ki lehet a vásárló?

Amennyiben a Google-nak el kell adnia a Chrome-ot, akkor komoly kihívást jelenthet vevőt találni egy több milliárd dolláros cég számára. A Bloomberg Intelligence becslése szerint

a Chrome értéke körülbelül 20 milliárd dollárra becsülhető. Összehasonlítási alapként a Facebook egy évtizede vásárolta meg a WhatsApp-ot körülbelül ezen az áron, amikor az üzenetküldő alkalmazás elhanyagolható bevételt és a Chrome felhasználói bázisának nagyjából hetedét érte el.

Néhány vásárló ráadásul új trösztellenes kérdéseket vetne fel.

A potenciális jelöltek között ugyanis olyan vállalatokat találunk, mint a Meta, az OpenAI, az Anthropic vagy az Amazon, amelyek amennyiben egy új MI-keresőmotort tesznek alapértelmezetté a Chrome-ba, akkor versenybe tudnának szállni a keresőpiacon is a Google-lal.

Az OpenAI október végén már ki is adott egy keresési funkciót a ChatGPT fizetős felhasználói számára, az elkövetkező hónapokban pedig minden ingyenes felhasználó számára is elérhetővé teszik. A vállalat közlése szerint az új funkció tartalmazni fog hivatkozásokat forrásokra, például hírekre és blogbejegyzésekre.

Ha a Microsoft birtokolja, akkor csak a keresőmotorjukhoz irányítják az embereket, és ugyanaz a probléma. Ha az Amazon birtokolja, az csak megerősíti monopóliumukat a kereskedelemben. Ha független, akkor pedig valószínűleg azonnal elkezdi erősen bányászni az emberek adatait, hogy pénzt keressen

– mondta a Washington Postnak Ari Paparo, egy veterán online hirdetési vezető, aki jelenleg a Marketecture reklámipari médiavállalatot vezeti.

Paparo szerint egy semlegesebb megoldás lehetne, ha a Chrome nonprofit szervezetté válna, mint a Mozilla, amely a Firefox böngésző tulajdonosa.

Egy másik bíró ráadásul dönthet úgy is a jövőben, hogy egyetlen böngészőben sem engedélyezhető alapértelmezett keresőmotor. Ez pedig sokkal kevésbé vonzóvá tenné a Chrome-ot. 

MG Siegler, a Google kockázati tőke részlegének egykori partnere szerint ráadásul a Chrome eladása a keresőmotorok szintjén is „csak akkor változtatna igazán a dolgokon, ha valami mást telepítenek alapértelmezettként”. Nehéz ugyanis elképzelni, hogy egy konkurens mesterséges intelligencia keresőmotor alapértelmezés szerinti előny nélkül valóban versenyre késztetheti a Google-t.

Mikor születhet döntés?

A Google úgy reagált, hogy javaslataival a minisztérium „olyan radikális intervenciós menetrend mellett döntött, amely árt az amerikaiaknak és Amerika globális technológiai vezető szerepének”. Úgy látják, hogy a döntés számos Google-termékben törést okozhat, ami a felhasználók tömegeinek mindennapos tevékenységeit is befolyásolná.

A techvállalat december 20-ig élhet jogorvoslati lehetőségeivel, a bíróság pedig várhatóan 2025 nyaráig hoz majd végleges határozatot az ügyben.

Itt is minden Trumpon múlhat

Az egyelőre nem világos, hogy a januárban hivatalba lépő Trump-adminisztráció hogyan fog hozzáállni az ügyhöz. A megválasztott elnök korábban ugyanis azzal vádolta a Google-t, hogy elfogult vele szemben, mindeközben azonban azt is jelezte, hogy a kormánya barátságosabb hangnemet fog megütni a nagyvállalatokkal. 

Az Igazságügyi Minisztériumot Donald Trump hivatalba lépése után Pam Bondi korábbi floridai főügyész fogja vezetni, miután Matt Gaetz floridai képviselő visszalépett a jelöltségtől.

Pam Bondi
Fotó: Getty Images / Chip Somodevilla

Az ő vezetése alatt Trump döntésének megfelelően akár a kompromisszum irányába is elmozdulhatnak a felek, így még nyitott kérdés, hogy a Google kezében maradhat-e a Chrome.

Valakinek a halálát kívánta a mesterséges intelligencia
Nagyon ijesztő üzenetet közölt egy beszélgetés során a Gemini AI, a Google-nek pedig azóta sem sikerült a tüzet eloltania.
Vermes Ádám
Vermes Ádám
Vezető szerkesztő
Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetem politológia alapszakán, majd közpolitika szakirányú politikatudományi mesterképzésén szerezte. Egyetemi évei alatt több, közélettel foglalkozó szervezetnél dolgozott szakmai gyakornokként, emellett az Országgyűlés Hivatala parlamenti ösztöndíjas programjában is részt vett. Szakmai pályafutását politikai elemzőként kezdte a Méltányosság Politikaelemző Központnál, majd újságíró-szerkesztőként és önkormányzati sajtóreferensként szerzett tapasztalatot. 2023 óta az Economx munkatársa, jelenleg felelős szerkesztőként dolgozik. Rendszeresen készít interjúkat hazai és nemzetközi szakértőkkel, valamint tudósít szakmai konferenciákról, különös tekintettel a mesterséges intelligencia, a pénzügyi innováció és a munkaerőpiaci átalakulás kérdéseire. Írásaiban kiemelt figyelmet fordít a technológiai változások gazdasági és társadalmi hatásaira.

Ez is érdekelhet