A Meta még október végén jelentette be, hogy novembertől lehetőséget biztosít a Facebook európai felhasználóinak arra, hogy havi nagyjából 3900 forintért cserébe reklámmentesen használhatják a Facebookot és az Instagramot.
A HWSW portál szerint egy hónapot sem kellett várni arra, hogy beérkezzen az első, jogilag megalapozott panasz a Meta fizetős modelljére. Az osztrák aktivista, Max Schrems által vezetett NOYD (Non of your business, azaz Nincs közöd hozzá) szembe kíván menni a vállalattal, ha az nem áll el a bevezetett rendszertől, vagy a hatóságok nem akadályozzák meg annak a működését.
A Meta álláspontja szerint az intézkedés minden tekintetben figyelembe veszi az uniós jogszabályokat. A jogvédő szervezetek azonban már a rendszer hivatalos bejelentése előtt kifejezték nemtetszésüket.
A NOYB szerint az Unióban érvényes GDPR szerint abban az esetben lehet csak egy felhasználó online tevékenységét követni, illetve targetált reklámokat küldeni neki, hogy ahhoz előzetesen, szabad akaratából hozzájárult.
A jogvédő szervezet szerint a Meta mindezt vitathaót módon befolyásolja azáltal, hogy előfizetéshez köti a felhasználó nyomon követésének leállításának lehetőségét.
A szervezet közleménye szerint azonban statisztikák alapján a felhasználók 99 százaléka egyezne bele a nyomkövetés leállításába, annak ellenére, hogy csak 3-10 százalékukat zavarják a személyre szabott hirdetések.
Meglátásuk szerint ez nem csak a felhasználók tényleges választási lehetőségét torzítja, hanem a Meta riválisait is arra bátoríthatja, hogy hasonló konstrukciókat vezessenek be. Nem hivatalos értesülések szerint a TikTok is hasonló előfizetési modellen dolgozik.
A szervezet szerint a Meta üzletpolitika azokra az időkre emlékeztet, amikor az alapvető jogok luxuscikknek, a „gazdagok kiváltságának” számítottak.
Bővebben--->
