BUX 138405.87 -0,36 %
OTP 44850 0,0 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Hamarosan a Nap energiája lehet a birtokunkban

Egy 50 évvel ezelőtti elméletet sikerült a gyakorlatba ültetni.

2023. október 7. szombat, 20:48

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

1973-ban jelent meg a Science folyóiratban az a tanulmány, miszerint a nagyobb teljesítményű lézerek fejlesztését ösztönözheti, ha a lézereket olyan projektben használják, amelyek célja az elektromos energia kinyerése a szabályozott fúzióból. Ennek a lényege az, hogy a lézerfénnyel összenyomnak egy szilárd üzemanyaggranulátumot, ami így nukleáris fúziót vált ki.

Magyarán a fúzióból kinyerhető energia megduplázódik, így így több energiát sikerül belőle kinyerni, mint amennyi annak fenntartásához kell.

Ehhez az ötven évvel ezelőtti elmélethez sikerült a gyakorlatban közelednie tavaly decemberben a kaliforniai Lawrence Livermore National Laboratory kutatóinak.

A kutatók egy olyan magfúziót hoztak létre, ami első alakommal termelt nettó energiát. Egy borsószemnyi méretű üzemanyagkapszulából 3 millió joule-s robbanás keletkezett, amikor azt 2 millió joule-s lézerimpulzussal felhevítették.

Gilbert Collins fizikus a New York-i Rochester Egyetemről monumentális áttörésnek nevezte az eredményt, szerinte ezzel megváltozott az a szemlélet, hogy a fúziós energia 50 évnyi távolságra van tőlünk.

fúzió potenciálisan tiszta energiaforrást biztosít, szemben a jelenleg használt hasadási reaktorokkal megtermelt atomenergiával, melyek rendkívül környezetszennyezőket a radioaktív törmelékek miatt.

A szabályozott magfúzió viszont nem termel hosszú élettartamú radioaktív hulladékot, de sokkal nehezebb kivitelezni. A magfúzió során a könnyű atomok összeolvadnak, hogy nehezebbeket hozzanak létre. A Napban ez jellemzően akkor történik, amikor egy proton, a hidrogénatom magja más protonokkal egyesülve héliumot alkot – írja a Science.

Óriási elismerés: Krausz Ferenc kapja a fizikai Nobel-díjat
Alig egy nappal Karikó Katalin biokémikus orvosi Nobel-díja után, ezúttal Krausz Ferenc fizikai Nobel-díjának örülhetünk, aki a müncheni Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, a Ludwig Maximilians Egyetem kísérleti fizikai vezetője, az MTA külső tagja.
Bővebben--->
Zádori Bence
Zádori Bence
Szerkesztő
Újságírói tanulmányait 2018-ban végezte el a Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékén. Első munkáit még kulturális újságíróként, a ContexUs hasábjain írta, később a szegedi egyetem sajtóosztályán szerkesztette az egyetemi magazint, gyakornokként. 2021 tavaszától egészen 2023-ig Szeged helyi ügyeivel foglalkozott, többek között a helyei egyetemi és kulturális közösségekkel, a tudományos élettel, emellett pedig a városi közgyűlés egyik tudósítója volt. 2023 júliusában csatlakozott az Economx csapatához, mely akkor még Napi.hu-ként volt ismert. Főként a mesterséges intelligencia, a technológiaipar, a turizmus és a belpolitika témájában ír. Hobbija a hátizsákos utazás és a filozófia.

Ez is érdekelhet