Az Egészségügyi Minisztérium (EüM) álláspontja szerint a gyógyszergyártóknak is részt kell vállalniuk az egészségügyi átalakítással járó terhekből. Miután tegnap a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (Magyosz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszak intézkedései szerintük szakmailag átgondolatlanok és egyebek mellett a befektetések visszaeséséhez, készítmények kivonásához és létszámleépítésekhez vezetnek (NAPI Gazdaság, 2007. január 31., 2. oldal), a szaktárca így reagált lapunk megkeresésére: a gyártók terheinek mérséklése kizárólag a gyógyszerpiac többi szereplőjének, elsősorban a vásárlók terheinek növelésével oldható meg, a minisztériumnak azonban elsősorban a betegek érdekét kell szem előtt tartania.
Bár a gyártók úgy érzékelik, hogy érdemi párbeszéd nem folyik az érintett felek és a kormányzat között, az EüM illetékesei a vállalatok kezdeményezésére múlt héten is tárgyalóasztalhoz ültek és megállapodtak a vitatott rendelet módosításában – hívták fel rá figyelmünket a tárcánál. Azt azonban a minisztérium is elismeri, hogy a kérdést megnyugtatóan csak további egyeztetések után lehet rendezni.
Az esetleges későbbi tárgyalásokon a feleknek a gyógyszerár-támogatási rendszer több vitatott pontjáról kell majd dűlőre jutnia. A gyártók sérelmezik például a generikus gyógyszerárak szabályozását, ami a minisztérium várakozásai szerint ahhoz vezet, hogy egyes készítmények ára rövid időn belül beáll egy viszonylag alacsony szintre és nem okoz további váltási kényszert a betegek gyógyszeres kezelésének rendjében. Piaci szereplők szerint a generikus gyógyszerárak alakulására vonatkozóan az egészségügyi tárca semmiféle számítást, előzetes hatásvizsgálatot nem készített. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (IGyE) elnöke nem érti, honnan lehetnek biztosak abban a minisztériumban, hogy az árak rövid idő alatt stabilizálódnak majd.
A jelenlegi szabályozás szerint támogatásra jogosult referenciakészítménnyé csak bizonyos piaci részesedéssel rendelkező gyógyszerek válhatnak. A volument mérő DOT-korlátnak 3-ról 1 százalékra csökkentése a gyártók szerint veszélyezteti a betegellátást, hiszen a minimális piaci részesedéssel rendelkező előállítók képtelenek lesznek egyik napról a másikra ellátni az egész országot. A kormány kizárólag az ártól teszi függővé a támogatás odaítélését, fittyet hány az egyéb szempontokra – érvelnek a cégek. A tárcánál ugyanakkor azt állítják, hogy a DOT-korlát csökkentése a betegek érdekeit védi azáltal, hogy hamarabb lesz referenciakészítmény egy olcsó gyógyszer, amelynek természetesen továbbra is megfelelő piaci részesedéssel kell rendelkeznie.
Nincs egyetértés a támogatási kulcsok módosításával járó hátrányokat illetően sem: míg a kormányzat szerint a normatív támogatások csökkenését ellensúlyozzák a kiemelt és emelt jogcímen felírható gyógyszerek – ebbe a kategóriába kerültek egyebek mellett a magas vérnyomás elleni készítmények –, az IGyE elnöke úgy véli, ez a szűk felírási lehetőségekkel bíró kategória semmiképpen nem mérhető össze azzal a nagyságrenddel, amelyet a normatív támogatások csökkentése jelent.
Willin-Tóth Kornélia