Vajnai Lajos

A T-Online-é lett az iwiw

A T-Online Magyarország vásárolta meg a legnépszerűbb magyar közösségi portált, az iwiw-et – jelentette be a társaság. A 640 ezer regisztrált taggal rendelkező oldalért, melynek a Webaudit adatai szerint napi négyszázezer látogatója van, közel négymillió eurót fizetett az új tulajdonos. A befektetők folyamatosan érdeklődtek a site iránt, de az üzemeltetők korábban úgy nyilatkoztak, hogy az iwiw nem eladó (NAPI Gazdaság, 2006. március 20., 1–4. oldal). A két cég korábban is kapcsolatban állt egymással, a T-Online biztosította a szervereket részben ingyen, részben reklámfelületért. Az ügylet meglepetésként érte a magyar internetes világot. A felhasználók felemásan fogadták a hírt, a netes fórumokon sokan a személyes adatokat féltik a legnagyobb magyar telekommunikációs vállalattól, mások a jövőbeli fejlesztéseknek örülnek. Tőkebevonás nélkül a további fejlődés elképzelhetetlen lett volna, az oldal elérése sokszor akadozott, ami elriaszthatta a felhasználókat. A problémák ellenére a tagonkénti 6,25 eurós ár alacsonynak tűnik. (Tavaly a News Corporation felhasználónként 37 eurót fizetett a legnépszerűbb kapcsolatépítő portálért, a MySpace-ért.) A szakmai befektető első feladata a jelenlegi állapotok rendbetétele, majd új szolgáltatások – chat, VoIP-szolgáltatás, internetes piactér – bevezetése, hogy a felhasználók érdeklődését fenntartsák.

A hitelkártyákra összpontosít a Cetelem

Az áruhitelezés stagnálására számít az idén a Magyar Cetelem Bank, mert a gazdaságpolitika a korábbiaktól eltérően kevésbé lesz fogyasztóbarát, s az árvíz is visszavetette az ilyen típusú hitelek keresletét – mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Lendvai János, a bank elnök-vezérigazgatója. Ezzel szemben dinamikus növekedéssel számol a hitelkártyapiacon, már 2005-ben is ez adta a cég forgalmának 39 százalékát, miközben az áruhitelezés részaránya 42 százalékra mérséklődött. A Cetelem tavaly 49,5 milliárd forintnyi új hitelt helyezett ki, 17 százalékkal többet, mint 2004-ben, hitelállománya pedig 59,7 milliárdról az elmúlt év végére 70,7 milliárd forintra emelkedett. A hitelintézet 3,63 milliárd forint adózott nyereséget könyvelt el, ami 8 százalékkal kevesebb a megelőző évinél. A bank idén 57 milliárd forint összegű új kihelyezéssel számol, így az év végére várható hitelállomány 82,2 milliárd forintra emelkedhet. A tervezett adózás előtti eredmény pedig 4-5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Az idén több új szolgáltatással is megjelenik a hitelintézet. Múlt hét óta már az interneten is igényelhető személyi kölcsön, szeptemberben pedig új típusú kártyával jelennek meg. Júniustól pedig teljesen megújul a hitelintézet arculata.

Arculatot váltott a Cetelem bank

A tavalyi évben a Magyar Cetelem Bank Rt. 70,7 milliárd forintnyi hitelállománnyal zárta az évet. Az idei tervek között 57 milliárdnyi új hitelkihelyezés szerepel - tudta meg a NAPI Online.

Kezdődik a csepeli zöldberuházás

Az engedélyek beszerzésének fázisában van a budapesti központi szennyvíztisztító telep építése, így a beruházás színhelyén – a Csepel-sziget északi részén – egyelőre csak a tegnap elhelyezett alapkő jelzi, hogy 2010-től ott tisztítják Budapest szennyvízének csaknem felét. A beruházás szimbolikus jelentőségű, mert Budapest megszűnik a folyó legnagyobb szennyezőjének lenni – jelentette ki Demszky Gábor főpolgármester. Az Élő Duna nevet viselő projekt teljes költsége 120 milliárd forint, ebből a központi szennyvíztisztító 63 milliárddal részesedik. A megaberuházásra kiírt pályázatot a francia Degrémont S.A. vezette Csepel 2005 FH konzorcium nyerte, amely a tervezés és kivitelezés mellett a telep négy évre szóló üzemeltetését is megszerezte. A beruházást 65 százalékban az EU kohéziós alapja finanszírozza, a főváros 15 százalékkal járul hozzá a költségekhez, a többit a központi költségvetés fedezi.

Ötszázmilliárdos megszorítás szükséges és lehetséges?

Szigorú költségvetési politikát és 500 milliárd forintos megszorítást javasol az új kormánynak a Kopint-Datorg Zrt. – mondta Palócz Éva, a cég tudományos vezérigazgató-helyettese tegnapi sajtótájékoztatóján. Az első negyedévi, mintegy 800 milliárd forintos államháztartási rekordhiány figyelmeztető jel, a kormánynak vissza kell fogni a kiadásokat és helyre kell állítani a gazdaságpolitika hitelességét. Palócz szerint fölösleges szembeállítani a hiánycsökkentést a gazdasági növekedéssel, hiszen az Európai Unióban csak az alacsony deficittel rendelkező államok tudtak tartós gazdasági növekedést elérni. A kiigazítást a bürokrácia racionalizálásával kell kezdeni, nem pedig a szociális transzferek visszafogásával, így a társadalmi támogatottság is megszerezhető. Az intézményfenntartásra fordított összegből 200-300 milliárd forint takarítható meg, csak az erre fordított 2000 milliárd forintot kellene 10-15 százalékkal csökkenteni, ami a dologi kiadásokat és a megbízási szerződéseket érintené. A versenyszférától csak akkor várható el, hogy tb-járulékot fizessen, ha az állam sem köt ezt kikerülő szerződéseket. Szintén a kiadások csökkentését szolgálná a jelenleg igen pazarló gyógyszerár-támogatási rendszer átalakítása. A felülről nyitott keret jelenleg évente 40 milliárd forinttal növeli a hiányt. A mostani, százalékos támogatási rendszer helyébe az egyes hatóanyagok fix összegű támogatását javasolja a kutatóintézet (mintegy 1200 készítmény esetében ma is így működik a rendszer). A felsőoktatásban az államilag finanszírozott helyek számának csökkentésével lehetne jelentős összeget megtakarítani, a ma működő, hallgatói létszámhoz kötött finanszírozás ugyanis a minőségnek sem kedvez. A bevételi oldal növelésére a Kopint-Datorg szerint a 15 százalékos áfakulcs megszüntetése, illetve 20 százalékra emelése révén kínálkozik lehetőség. Ez szeptemberi bevezetéssel számolva 100 milliárdos többletbevételt hozna – komoly inflációs hatás nélkül. Az ICEG európai központja szerint ezzel szemben 400 milliárdos megszorítás is elegendő, az adóemelésre pedig a régiós adóverseny miatt nincs lehetőség (NAPI Gazdaság, 2006. április 25., 2. oldal).

Hírháló

Private bank egymillió eurótól Csak egy éve tért vissza a magyar piacra, de már 38 ügyfelet szerzett és 50 millió euró vagyont kezel a legnagyobb osztrák private bank, a Bank Gutmann leánycége – mondta sajtótájékoztatóján Varga Szabolcs, a Gutmann Magyarország Rt. vezérigazgatója. Az eredmény nem rossz, ha figyelembe vesszük, hogy a szolgáltatásokat legalább egymillió eurós vagyonnal rendelkezők vehetik igénybe. Az osztrák anyacég ügyfeleinek száma nem éri el az ezret, az általa kezelt vagyon nagysága pedig 8,5 milliárd euró. A magyarországi leány pusztán tanácsadói tevékenységet végez, a vagyonkezelés a bécsi központban történik. A vagyonkezelés mellett olyan szolgáltatásokat is igénybe lehet venni, mint az adótanácsadás, a cégstruktúra-optimalizálás és a family banking.

Mikor fűthetünk a Nappal?

Az évszázad egyik legkomolyabb vállalkozása, a kísérleti fúziós szupererőmű a tervek szerint májusban kaphat zöld utat, ha Brüsszelben a kutatásban részt vevő országok, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea és India képviselői aláírják a beruházást elindító nemzetközi egyezményt. Kisebb huzavona után az ITER, vagyis az International Thermonuclear Experimental Reactor helyszínéről még tavaly döntöttek a részt vevő országok: a dél-franciaországi Cadarache-re esett a választás, amely a francia nukleáris kutatás egyik központja. A jelenlegi tervek szerint a tényleges kivitelezési munkálatokat 2008-ben kezdik el, de az engedélyeztetés már a nyáron elindulhat, 2016-ban pedig már az első próbaüzemet is elvégezhetik. Amennyiben az ITER sikeres lesz, a következő fázisban már az ipari méretekben is energiát termelő erőmű, a DEMO is felépülhet, ennek várható időpontját 2025 és 2035 közé teszik a szakértők, bár sokan inkább a század végére valószínűsítik a Nap energiájának megszelídítését. A rendszerben lévő gázokat ugyanis a Nap belsejében lévő hőmérséklet ötszörösére kellene hevíteni. Az óriásberuházás 4,7 milliárd euróba kerül, ezzel a nemzetközi űrállomás után a második legdrágább tudományos projekt lesz. A reaktor 500 megawatt villamos energia termelésére lesz képes a fúzió 400 másodperce alatt, ennek ellenére mégsem lesz nettó áramtermelő, hiszen a fúziós működés fenntartásához folyamatosan 120 megawatt teljesítményre van szükség, a reakció beindítása pedig néhány tíz másodperces 500 megawattos lökést igényel. Éppen ezért az ITER-t rákötik a francia villamos művek, az EdF hálózatára is (MindenNAPI Energia, 2006. április 14.). Az atomerőművek negyedik generációjának elvi elgondolása a jelenlegi évezred szülötte. 2002-ben az Argentínát, Brazíliát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Dél-Koreát, Japánt, Kanadát, Svájcot, Nagy-Britanniát, Franciaországot és az USA-t, valamint az Euratomot tömörítő G–IV International Forum elhatározta, hogy 2030 előtt hat negyedik generációs reaktort fejleszt a teljes üzemanyagciklus átalakításával, illetve korszerűsítésével. Az új reaktortípusok főként abban különböznek jelenleg üzemelő társaiktól, hogy lényegesen magasabb, 800–1000 Celsius-fokos hűtőközeg-hőmérsékletet alkalmaznának, ami lehetővé teszi, hogy ezek az erőművek a villamos energián túl magas hőmérsékletű folyamathő előállítására is alkalmasak legyenek – derült ki a gazdasági tárca egyik nukleáris energiával foglalkozó szakanyagából.

Hiányzik a cégek környezetvédelmi felelőssége

Magyarország uniós tagsága óta egyre bővül azon termékek köre, amelyekre a szigorú hasznosítás, feldolgozás és hulladékkezelés érvényes. Az előírások komoly kihívást jelentenek a hazai gyártóknak, forgalmazóknak, mivel még mindig nem épültek ki a megfelelő logisztikai rendszerek.

Régiós szolgáltató központ leszünk?

Magyarország megnyerte a szolgáltató központokért folytatott régiós versenyt – jelentette be néhány héttel ezelőtt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A GKM adatai alapján eddig 26 cég létesített szolgáltató központot Magyarországon. A nagyobbak – így az EDS, az ExxonMobil, az IBM, a Sykes és a GE – 1000–1500 munkatársat foglalkoztatnak, a többség néhány száz főnek munkát adó központot létesített. A Kelet-Közép-Európában történő ilyen befektetések harmada jött az országba, ez több mint 85 milliárd forint beruházást, közel 8 ezer új munkahelyet jelent, ebből csak az utóbbi fél évben négyezer jött létre. A letelepedő cégek többsége pénzügyi szolgáltatást nyújt, de elterjedtek az ügyfélszolgálati (call center), a HR- és a back-office jellegű tevékenységet végző központok, egyelőre kevés az informatikai fejlesztő részleg. Vitathatatlan tény, hogy hazánk az utóbbi években több projektet is megnyert, csak 2006-ban hat beruházásról vagy bővítésről érkezett hír. A globálisan 290 milliárd dollárra becsült outsourcing-offshoring piacon a kelet-közép-európai térség részesedése 5 százalék körüli lehet, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Így a magyar piac nagyságáról sincsenek összesített adatok, de a nagy világcégek 100-200 millió dollár értékű szolgáltatást szerveznek ki Magyarországra. A szolgáltató központok legnépszerűbb célpontja mégis India, a piac közel 40 százalékát adja, csak a szoftverfejlesztésben legalább 1,2 millió indiai mérnök dolgozik. A kontinensnyi ország a jövőben is őrizni fogja pozícióját, mert olcsó és jól képzett a munkaerő, és jól beszélnek angolul. India elsősorban az USA-beli cégek számára vonzó, de a Fülöp-szigetek, Brazília, Mexikó, Izrael, Kína is megpróbálja ezeket a központokat magához vonzani. Utóbbi a japán vállalatok elsődleges célpontja. Miközben Latin-Amerika az észak-amerikai cégeket, addig Kelet-Közép-Európa a nyugat-európai ügyfeleket szeretné meghódítani. Bár a miniszter a kedvező befektetési környezettel indokolja a cégek idejöttét, abban valószínűleg a támogatásoknak is nagy szerepük van. Emellett a nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy egyre több cég szervezi ki bizonyos üzleti tevékenységét olcsóbb bérű országba. A régió országai a munkabérek, az irodabérleti díjak, a telekommunikációs hálózatok kiépítettsége tekintetében jelentősen nem különböznek, ezért a kormányok befektetésbarát politikája és a képzett, de főként nyelveket beszélő munkaerő megléte a döntő, amiben egyelőre Magyarország jól áll. A költségek, a kockázatok és a piaci lehetőségek alapján az ötödik legkedvezőbb körülményeket nyújtó ország a világon, de a verseny a régióban is óriási Csehország, Lengyelország és Magyarország között, s Bulgária, Oroszország és Románia is fokozatosan felzárkózik, s kínál még olcsóbb munkaerőt. Az első szolgáltató központok tapasztalatai, különösen az Exxon Mobil elégedettsége jót tett az ország marketingjének. A szolgáltató központok nem a befektetési érték miatt érdemelnek kiemelt figyelmet, létrehozásuk költsége 2005-ben 700 ezer és 4 millió euró között mozgott – a legnagyobb költséget az alkalmazottak képzése jelenti, ami gyakran külföldön történik. Sokkal lényegesebb, hogy ezek a cégek magas hozzáadott értéket állítanak elő, és kvalifikált munkaerőt foglalkoztatnak, ami enyhítheti a diplomás-munkanélküliséget, részben pedig kiválthatják a zöldmezős beruházások csökkenő trendjét. Az állam sem jár rosszul, mert az adó- és járulékbevételek a költségvetést gazdagítják. A régi-új kormány elképzeléseiben hangsúlyt kap a szolgáltató központok megnyerése, amit az EU is támogat, mert reményei szerint az így létrejövő vállalati hálózatok még egységesebbé teszik a közösséget. Február elején jelent meg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében olyan pályázat, amely regionális vállalati központok létesítését támogatja, de a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében is igényelhetők pályázati pénzek. A pályázatokon elnyerhető keretösszeg 1,43 milliárd forint. Eddig egyetlen pályázat sem érkezett, de május végéig még lehet támogatást igényelni. Tavaly a három nyertes pályázó 259,5 milliót kapott. A jövőben még nagyobb kedvezményt kaphatnak azok a cégek, melyek kevésbé fejlett, magasabb munkanélküliségű régiókba települnek. Még mindig Budapest a legnépszerűbb, de már Kelet- és Dél-Magyarországot is felfedezték a befektetők: az EDS Szegedre, a Budapest Bank Békéscsabára, a BUW Holding GmbH pedig Pécsre települt.