Magyarország megnyerte a szolgáltató központokért folytatott régiós versenyt – jelentette be néhány héttel ezelőtt Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A GKM adatai alapján eddig 26 cég létesített szolgáltató központot Magyarországon. A nagyobbak – így az EDS, az ExxonMobil, az IBM, a Sykes és a GE – 1000–1500 munkatársat foglalkoztatnak, a többség néhány száz főnek munkát adó központot létesített.
A Kelet-Közép-Európában történő ilyen befektetések harmada jött az országba, ez több mint 85 milliárd forint beruházást, közel 8 ezer új munkahelyet jelent, ebből csak az utóbbi fél évben négyezer jött létre. A letelepedő cégek többsége pénzügyi szolgáltatást nyújt, de elterjedtek az ügyfélszolgálati (call center), a HR- és a back-office jellegű tevékenységet végző központok, egyelőre kevés az informatikai fejlesztő részleg.
Vitathatatlan tény, hogy hazánk az utóbbi években több projektet is megnyert, csak 2006-ban hat beruházásról vagy bővítésről érkezett hír. A globálisan 290 milliárd dollárra becsült outsourcing-offshoring piacon a kelet-közép-európai térség részesedése 5 százalék körüli lehet, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Így a magyar piac nagyságáról sincsenek összesített adatok, de a nagy világcégek 100-200 millió dollár értékű szolgáltatást szerveznek ki Magyarországra.
A szolgáltató központok legnépszerűbb célpontja mégis India, a piac közel 40 százalékát adja, csak a szoftverfejlesztésben legalább 1,2 millió indiai mérnök dolgozik.
A kontinensnyi ország a jövőben is őrizni fogja pozícióját, mert olcsó és jól képzett a munkaerő, és jól beszélnek angolul. India elsősorban az USA-beli cégek számára vonzó, de a Fülöp-szigetek, Brazília, Mexikó, Izrael, Kína is megpróbálja ezeket a központokat magához vonzani. Utóbbi a japán vállalatok elsődleges célpontja. Miközben Latin-Amerika az észak-amerikai cégeket, addig Kelet-Közép-Európa a nyugat-európai ügyfeleket szeretné meghódítani.
Bár a miniszter a kedvező befektetési környezettel indokolja a cégek idejöttét, abban valószínűleg a támogatásoknak is nagy szerepük van. Emellett a nemzetközi trendek is azt mutatják, hogy egyre több cég szervezi ki bizonyos üzleti tevékenységét olcsóbb bérű országba. A régió országai a munkabérek, az irodabérleti díjak, a telekommunikációs hálózatok kiépítettsége tekintetében jelentősen nem különböznek, ezért a kormányok befektetésbarát politikája és a képzett, de főként nyelveket beszélő munkaerő megléte a döntő, amiben egyelőre Magyarország jól áll. A költségek, a kockázatok és a piaci lehetőségek alapján az ötödik legkedvezőbb körülményeket nyújtó ország a világon, de a verseny a régióban is óriási Csehország, Lengyelország és Magyarország között, s Bulgária, Oroszország és Románia is fokozatosan felzárkózik, s kínál még olcsóbb munkaerőt. Az első szolgáltató központok tapasztalatai, különösen az Exxon Mobil elégedettsége jót tett az ország marketingjének. A szolgáltató központok nem a befektetési érték miatt érdemelnek kiemelt figyelmet, létrehozásuk költsége 2005-ben 700 ezer és 4 millió euró között mozgott – a legnagyobb költséget az alkalmazottak képzése jelenti, ami gyakran külföldön történik. Sokkal lényegesebb, hogy ezek a cégek magas hozzáadott értéket állítanak elő, és kvalifikált munkaerőt foglalkoztatnak, ami enyhítheti a diplomás-munkanélküliséget, részben pedig kiválthatják a zöldmezős beruházások csökkenő trendjét. Az állam sem jár rosszul, mert az adó- és járulékbevételek a költségvetést gazdagítják. A régi-új kormány elképzeléseiben hangsúlyt kap a szolgáltató központok megnyerése, amit az EU is támogat, mert reményei szerint az így létrejövő vállalati hálózatok még egységesebbé teszik a közösséget. Február elején jelent meg a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) keretében olyan pályázat, amely regionális vállalati központok létesítését támogatja, de a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében is igényelhetők pályázati pénzek. A pályázatokon elnyerhető keretösszeg 1,43 milliárd forint. Eddig egyetlen pályázat sem érkezett, de május végéig még lehet támogatást igényelni. Tavaly a három nyertes pályázó 259,5 milliót kapott.
A jövőben még nagyobb kedvezményt kaphatnak azok a cégek, melyek kevésbé fejlett, magasabb munkanélküliségű régiókba települnek. Még mindig Budapest a legnépszerűbb, de már Kelet- és Dél-Magyarországot is felfedezték a befektetők: az EDS Szegedre, a Budapest Bank Békéscsabára, a BUW Holding GmbH pedig Pécsre települt.
