Vajna Erzsébet

Befejeződött a kisbéri téglagyár bővítése

Mintegy 1,5 milliárd forintos beruházással megújult a Wienerberger Téglaipari Rt. kisbéri gyára. Az üzem kapacitását kétszeresére emelték, kisméretű téglára átszámítva évente 140 millió darab tégla előállítására tették alkalmassá. A beruházással Magyarország egyik legkorszerűbb és legnagyobb kapacitású téglagyára lett a kisbéri üzem. Átalakították az égetőkemencéket és a nyersanyag gyártásánál alkalmazott gépeket is újakra, nagyobb teljesítményűekre cserélték.

Hírháló

Lakásokat épít dolgozóinak a Zenon Csaknem 8 ezer négyzetméteres építési területet vásárolt 17 millió forintért az oroszlányi önkormányzattól az Oroszlányi Szolgáltató Rt. és az amerikai érdekeltségű Zenon Kft. A két cég száz új lakás felépítését tervezi a területen, elsősorban a város ipari parkjában létrehozott üzemekben dolgozók részére. Jelenleg a környező településekről sokan járnak be dolgozni Oroszlányba, ahol lakás híján nem tudnak letelepedni. A beruházók az első ütemben 48 lakást építenek.

Bővíti gyártóbázisát a finn Perlos

Tizenötmillió eurós beruházással bővíti komáromi gyárát a Perlos Kft. A finn vállalat a Nokia-mobiltelefongyár első beszállítójaként nyitott itt üzemet 1999-ben, s azóta már kétszeresére növelte gyártóbázisának területét. Most az önkormányzattól további öthektáros területet vásárolt, amelyen 9000 négyzetméteres csarnok felépítéséhez kezdtek hozzá. Az új gyártócsarnokban 2005 első felében kezdik meg a termelést 400–600 alkalmazott foglalkoztatásával. A Perlos elsősorban a Nokia kiszolgálására nyitotta meg magyarországi üzemét Komáromban. Időközben azonban más külföldi gyárak is megrendelői közé kerültek. A mobiltelefonokhoz precíziós műanyagokat, elő- és hátlapokat, illetve kiegészítő alkatrészeket készítenek. Éppen a megrendelésállomány növekedése, s az ebből fakadó gyors termelésfelfutás tette szükségessé a gyár bővítését.

Védett növények miatt nem épülhet a lakópark

A tatai képviselő-testület a Fényes fasor egyik részén építési területet jelölt ki, amelyet az ingatlanra kiírt licit győztese, az OMS Hungária Kft. 62 millió forintért meg is vásárolt, hogy azon lakóparkot építsen. A társaság kifizette a vételárat, s már jelentős összeget költött a tervek elkészítésére, az engedélyek beszerzésére is. Az egyik szakhatóság azonban megtagadta az engedély kiadását, mert a leendő lakópark talaját különleges növényegyüttes, a védett nagy aggófű és budai imola borítja. Ezek a ritkaságok csak itt, a Fényes fasor környékén lévő lápréti termőföldön fordulnak elő. A több ezer virág eszmei értékét 40 millió forintra becsülik a környezetvédő szakemberek. Az önkormányzat korábbi rendelete visszavonására kényszerült, a hoppon maradt OMS Hungária pedig bejelentette, hogy kártérítési pert indít a helyhatóság ellen.

Tízmilliárd forintot fektet be a bábolnai üdülőcentrumba a tatai Old Lake Golf Klub

A tatai Old Lake Golf Klub 10 milliárd forinttal beszáll a Bábolnán épülő fürdő- és üdülőcentrum beruházásába. Az ingatlanfejlesztésnek helyet adó 46 hektáros terület és az azon található hőforrás hasznosítására a Bábolna Rt. és a helyi önkormányzat nemrég már létrehozott egy közös vállalkozást, a város az ingatlant apportálta, a Bábolna pedig 300 millió forintot különített el a gyógyfürdő felépítésére. Az Old Lake Golf Klub ezen a területen 2006 tavaszáig szállodát és apartmanokat épít, majd négy éven belül egy nemzetközi minősítésű golfpályát is kialakít. A tatai befektető bérbe veszi a várostól a területet, valamint további 20 hektárt, így összesen 66 hektáron épülhet fel a 350 új munkahelyet teremtő fürdő- és üdülőcentrum.

PHARE-támogatás a kisbéri lovarda felújításához

PHARE-pályázaton elnyert 3,5 millió euró felhasználásával folytathatják az állami tulajdonban lévő kisbéri lovarda rekonstrukcióját. A támogatáshoz szükséges 100 millió forint önrészből 75 milliót a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI), 25 milliót pedig a helyi önkormányzat teremt elő. Az összeget két év alatt fel kell használni, azaz a munkálatokat 2006 júliusáig be kell fejezni. A mostani beruházás keretében egyebek mellett folytatják a több mint hatezer négyzetméteres műemlék épület belső rekonstrukcióját, valamint felújítják a két, egyenként 2400 négyzetméteres oldalszárnyat is. Az egykori királyi lovarda főépülete két évvel ezelőtt már új köntöst kapott, 152 millió forint ráfordítással újjáépítették a tetőszerkezetet, a külső homlokzatot és kicserélték a nyílászárókat. A költségek nagyobb részét akkor a KVI fedezte.

Harmincmilliárd forint hulladékgazdálkodásra

Nyolcvannégy Komárom-Esztergom, Fejér és Pest megyei település önkormányzata tatabányai székhellyel hulladékgazdálkodási társulást alakított. Az erről szóló szerződést még kedden írták alá az érintett önkormányzatok polgármesterei. A Duna–Vértes-köze Hulladékgazdálkodási Társulás létrejöttét a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség is támogatta. Az új társulás fő célja egy olyan komplex hulladékgyűjtési, -kezelési, -hasznosítási és -ártalmatlanítási rendszer bevezetése, amely megfelel az Európai Unió előírásainak. A három észak-dunántúli megye településein a régi, már korszerűtlen helyi szeméttelepeket bezárják, s a hulladék 90 százalékát a korszerű tatabányai és a bicskei lerakókra szállítják. A több mint 80 településen egységes szelektív gyűjtési rendszert vezetnek be. A tervek szerint az újrafeldolgozható anyagok feldolgozására új üzemeket építenek. A társulás kiemelt figyelmet fordít az illegális szemétlerakók felszámolására, az építési törmelék, a komposztálható anyagok és a szennyvíziszap összegyűjtésére, hasznosítására. A projekt 434 ezer lakost érint, ennyi ember kommunális hulladékát gyűjti majd össze az érintett településeken a társulás. A rendszer kiépítésének költsége 30 milliárd forint, amit az Európai Kohéziós Alap támogatásából, költségvetési társfinanszírozási forrásból és az önkormányzatok hozzájárulásaiból fedeznek.

Hálózatot épít az IKR

Európai mértékű, versenyképes vetőmagtermelő hálózat kialakítását tervezi a bábolnai IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. E cél érdekében tavalyi nyereségükből nem fizetnek osztalékot, azt akvizícióra fordítják. Indultak ugyanis azon a pályázaton, amelyet az ÁPV Rt. tíz állami gazdaság értékesítésére írt ki. A vetőmagtermelésben élenjáró mezőhegyesi és az enyingi állami gazdaságban szeretne az IKR 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányadot szerezni. Szaxon Attila, az IKR elnök-vezérigazgatója elmondta: a mezőhegyesi és az enyingi gazdaság a vetőmagtermesztésben nagy hagyományokkal bír, az IKR viszont jelentős értéket képviselő integrációs szervezettel és korszerű technológiával rendelkezik. Az IKR egyébként az idén csaknem 65 milliárd forint árbevétellel és egymilliárdos eredménnyel számol.

Eladták az ácsi cukorgyárat