Vajna Erzsébet

Elkészült a Pannonmill új komáromi gyára

Egymilliárd forintból felépített őrlőmalmot adnak át ma Komáromban, a magyar malomipari piac egyik legnagyobb cégének számító Pannonmill Rt.-nél. Az osztrák érdekeltségű társaság az öreg malmokat fokozatosan felszámolja, e program keretében csornai telephelyén is hozzákezdett csaknem 2 milliárd forint költséggel egy nagy kapacitású új malom építéséhez. A komáromi székhelyű, 630 dolgozót foglalkoztató Pannonmill nemrég jött létre a komáromi Hungaromill Rt., a győri Pannon Gabona Rt. és a miskolci Pannon Borsod Kft. összevonásával. Az osztrák Vonwiller közel 100 százalékos tulajdonában lévő három társaság fúziójával több százezer tonna búza, kukorica és más szemestakarmány termeltetésével, felvásárlásával, őrlésével foglalkozó, évi több mint 20 milliárd forint árbevételt elérő vállalat jött létre. A társaságnak nyolc malma, két premixüzeme, öt takarmánykeverő üzeme van és 22 telephelyen rendezkedett be felvásárlásra.

Művésztelepet nyitnak a Kernstok-villában

Négy évig tartó folyamatos egyeztetés után megszületett a döntés: a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) bérbe adja Kernstok Károly festőművész nyergesújfalui villáját és kertjét a helyi önkormányzatnak. A Nyergesújfalu főutcáján 1912-ben épült házat a második világháború után eladták, az új tulajdonos pedig 2000-ben örökös nélkül elhunyt, így az épület a magyar államé lett. A helyi önkormányzat évek óta kéri, hogy tulajdonosa vagy bérlője lehessen a villának, de eddig csak az 1800 négyzetméteres kertben lévő melléképületet tudta bérleményként megszerezni, amelyet alkotóházként működtet. A KVI csak csereingatlan fejében kívánt lemondani az ingatlanról, a helyhatóság azonban ezt nem tudta teljesíteni. A napokban kedvező fordulat történt az ügyben. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közbenjárására a KVI a nyergesújfalui önkormányzatot jelölte ki a Kernstok-ház vagyonkezelőjévé, annak fejében, hogy helyreállítja a 170 négyzetméteres épületet és művésztelepként újjáéleszti. Az időközben leromlott állagú villa renoválása legalább 100 millió forintba kerül, a minisztérium pályázati forrásból segíti majd a nyergesújfalui önkormányzatot.

Megkezdődött az Asahi tatabányai beruházása

A tatabányai önkormányzat közgyűlése vélhetően ma hagyja jóvá azt a végleges megállapodást, illetve szerződést, amely zöld utat nyit a japán Asahi Glass Corp. (AGC) autóipari üveggyárának felépítése előtt. Bencsik János polgármester elmondta, hogy a földmunkák egy korábban aláírt előzetes megállapodás alapján már meg is kezdődtek a város ipari parkjában, ahol a japán AGC autóüveggyára 70 milliárd forint befektetéssel épül fel. A tervek szerint a jövő év májusáig befejeződik a település eddigi legnagyobb, 50 ezer négyzetmétert meghaladó üzemcsarnokának építése, ahol egy év múlva már el is kezdődhet a próbagyártás. A japán autóüveggyár teljes indulása 2006 januárjában várható. A tatabányai gyár közép- és kelet-európai autógyárakat szolgál majd ki. A zöldmezős beruházás 200 új munkahelyet jelent és szakmai körök szerint 10-15 évre meghatározza a térség iparszerkezetét. A tatabányai önkormányzat 50 százalékos kedvezményt biztosít a helyi adók befizetéséből a japán beruházónak, ám a város kasszájába befolyt összeget közös megállapodás szerint a helyi munkaerőképzésre, illetve az üveggyári vezetők által is igénybe vehető bérlakások építésére forgatják vissza.

Hídfelújítások indulnak Komáromban

A közbeszerzési pályázat nyertese, a budapesti Hídtechnika Hídépítő és Karbantartó Kft. megkezdte Komáromban a Budapest–Hegyeshalom vasútvonal felett átívelő közúti híd teljes felújítását. Az 1891-ben épített híd az ország egyik legforgalmasabb ilyen létesítménye, hiszen évente mintegy 2 millió gépkocsi, valamint kerékpáros és gyalogos halad át rajta. A csaknem 230 millió forint értékű rekonstrukció során megerősítik a vasbeton alépítményt, az acélszerkezeten öttonnányi szegecset kicserélnek. A tervek között szerepel a magyar Komáromot a szlovák Komárnóval összekötő Erzsébet híd felújítása is. A dunai átkelő rekonstrukciójára valószínűleg még az idén aláírja a szerződést a magyar és a szlovák kormány. Ennek költsége bruttó 1,7 milliárd forint lesz.

Befejeződik a Tatabányai Fűtőerőmű felújítása

Rákapcsolták az országos földgázvezetékre a Tatabányai Fűtőerőművet, s ezzel szeptember 1-jével megszűnt a széntüzelés a 24 ezer lakás és számos intézmény távfűtését és melegvíz-ellátását biztosító erőműben. A 6 milliárd forintos beruházás megvalósítására projekttársaságot alapított a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM) és a Vértesi Erőmű Rt. (Vért) A készpénzt és a bankhitelt a MVM biztosította, a Vért a csaknem 2 milliárd forint értékű erőművet apportálta a Tatabánya Erőmű elnevezésű új kft.-be. A földgázvezeték kiépítését és a földgáz szolgáltatását a Mol Rt.-re bízták. Az új kft. – amely a MVM többségi tulajdonaként működik – átvette a Vérttől a hőtermelői jogosítványokat és munkajogi jogutódlással az összes dolgozót is. A nyolc hónapig tartó beruházás során teljesen felújították a több mint 100 éves erőművet. Az eddig széntüzeléses kazánokat úgy alakították át, hogy alkalmasak legyenek nemcsak földgáz, hanem olaj tüzelésére is. Gázmotorok beépítésével villamos energiát is termelnek.

Üdülőfalu épül a Vértesben

Üdülőfalut épít a Tatabányától alig 15 kilométerre lévő Vértessomló határában a Somló Üdülőfalu Kft. A társaság 81 telket alakított ki egy háromhektáros horgásztó közelében, s ebből 54 már gazdára talált. A beruházásnak helyet adó 20,5 hektáros területen most elkészült az első, a régi falusi építészet hagyományait őrző lakóépület, s további tíz, 80-130 négyzetméter alapterületű ház kivitelezésén dolgoznak.

Elkészült a Nokia újabb üzemcsarnoka Komáromban

Mindössze hat hónapot vett igénybe a Nokia Komáromi Kft. újabb 20 ezer négyzetméteres üzemcsarnokának felépítése és berendezése. Az új gyártósorokról így már szeptemberben lekerülnek az első mobiltelefonok – nyilatkozta lapunknak Andrási Éva kommunikációs vezető. Ez év januárjában jelentette be a Nokia, hogy 50 millió euró befektetéssel megkétszerezi Komáromban gyártóterületét. Márciusban helyezték el az alapkövet, s azóta az első 20 ezer négyzetméteres csarnok mellett felépítették az újabb ugyanekkora nagyságú létesítményt. Az üzemcsarnokok mellé egy tízezer négyzetméteres logisztikai központot is építettek. A beruházás révén bővül a telefonok termékválasztéka is. A komáromi üzem fejlesztésére az európai, a közel-keleti és az afrikai régiók mobilpiacainak gyors és rendkívül látványos növekedése miatt volt szükség – ezeket a piacokat már most is elsősorban a komáromi gyárból szolgálja ki a Nokia. A gyár fejlesztésének köszönhetően mintegy ötszáz fővel nő az eddigi kétezres létszám is. A gyártószalagok mellé betanított munkakörbe operátorokat, gépbeállítókat, minőségellenőröket és vezetőket is keresnek, s ezekre a munkakörökre Szlovákiában is toboroznak dolgozókat. A komáromi mobiltelefon-üzem szinte kizárólag exportra termel, s így az új beruházás révén a kivitel megduplázódhat. Ennek révén a finn multinacionális vállalat Magyarország legnagyobb exporttőrévé válhat – vélekedett Timo Kahalin, a társaság igazgatója.

Kívülről már teljesen felújították a bajnai kastélyt

A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) beruházásában befejeződött a bajnai Sándor-Metternich kastély külső homlokzatának felújítása. Rendbe hozták a kocsibehajtókat is és szigetelték, valamint márvánnyal burkolták a főépület teraszait. Eddig 404 millió forintot költöttek az 1741-ben épített főúri kastély felújítására. A KVI 267 millió, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 106 millió, a bajnai Ganz Kft. 14 millió forinttal támogatta a rekonstrukciót, 17 milliót pedig pályázattal nyertek. Eddig elkészült a kastély főépületének statikai megerősítése, kicserélték a nyílászárókat, kiirtották a könnyező gombákat. Ezer négyzetméternyi vörös lemezzel borították be a kastély megerősített tetőszerkezetét, s ezzel megállították az épület további pusztulását. Lebontották azokat a gazdasági épületeket, amelyek nem tartoztak a műemléki együtteshez. Felújították a kastélyhoz tartozó egykori grófi lóistálló homlokzatát, és ugyancsak eredeti állapotába állították vissza és hozták rendbe az Ördöglovas elnevezésű presszó tetőszerkezetét. A főépület belső felújítása még sok munkát és közel egymilliárd forint befektetést igényel. A KVI pályázat útján továbbra is tartós vagyonkezelésbe kívánja adni a kastélyt. A megfelelő befektetők jelentkezéséig a pénzügyi lehetőségek függvényében pedig folytatják a felújításokat.

Romániában épít üzemcsarnokot a Thermotechnika

Kétezer négyzetméteres üzemcsarnokot épít Csíkszeredán a Thermotechnika International azzal a szándékkal, hogy tatabányai gyárából ide helyezi át néhány termékének gyártását. A cég az egyre szűkösebbé váló kapacitásai, illetve a szakemberhiány miatt telepíti Romániába kis sorozatgyártású hűtőberendezéseinek gyártását és összeszerelését. A cégcsoport a tavalyelőtti 2 milliárd forinttal szemben 2003-ban 2,5 milliárdos árbevételt ért el, ennek 28 százaléka exportból származott. Ez az arány egy évvel korábban 10 százalék volt, az idén fél év alatt elérték a tavalyi egész éves export 75 százalékát.