Vajna Erzsébet

Küszöbön áll a Vértesi Erőmű Zrt. privatizációja

A szerződéskötéshez közeli állapotban van a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) részvényeinek eladása. A hét jelentkezőből három adott be ajánlatot a társaság megvásárlására, közülük a fő tulajdonos, a Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) a Pro-Nix Kft. ajánlatát tartotta elfogadhatónak. Így elkezdődtek a céggel a szerződéskötési tárgyalások. A lehetséges vételárról a felek nem kívántak nyilatkozni. A vevőjelölt, a magyar érdekeltségű Pro-Nix – az MVM ajánlati felhívásában kiírtaknak megfelelően – vállalja, hogy 2014-ig működteti az erőművet és a hozzá tartozó márkushegyi szénbányát, továbbá állja az ezzel kapcsolatos munkaügyi, környezetvédelmi és rekultivációs költségeket – mondta Tringer Ágoston, a MVM szóvivője. Ugyancsak fontos kikötés, hogy három évig nem módosíthatják hátrányosan a munkavállalói jogokat: az új tulajdonos 2009. december 31-éig a munkavállalók bérét legalább az érdekegyeztető tanács döntésének megfelelően emeli, és a Vért üdülőit nem ruházza át másra. A Pro-Nix amerikai és japán tőkéből 120 millió eurós fejlesztést végezne a Vértesi Erőműben, és a szén mellett bevezetné a biomassza felhasználását is – nyilatkozta Nyúl Gyula, a kft. vezetője. Megvizsgálják a környezetvédelmi okokból korábban bezárt, amortizálódott Bánhidai Erőmű újraindításának, fejlesztésének a lehetőségét is. A 2700 főt foglalkoztató és 18,187 milliárd forint jegyzett tőkéjű Vért részvényeinek 84 százaléka az MVM tulajdonában, 15 százaléka belföldi befektetők kezében van. A települési önkormányzatok részesedése 0,04 százalék. A cég bevétele tavaly 23,7 milliárd forint volt, nettó árbevétele elérte a 20 milliárdot, az adózás előtti veszteség 2,63 milliárd forintot tett ki.

Hírháló

Ezer lakást újítanak fel Tatabányán Nagyszabású lakásfelújítási program kezdődött Tatabányán: az állami pályázattal összhangban az önkormányzat tendert írt ki, a lakóközösségek az energiamegtakarítást célzó felújításaikhoz igényelhetnek támogatást. A pályázók döntő többsége nyílászárók cseréjére és az épületek utólagos hőszigetelésre kért pénzt. A beruházások összértéke 239 millió forint, ebből az állami támogatás csaknem 77 millió és ugyanennyi az önkormányzaté is. A társasházak önrésze több mint 83 millió forint. Ezekből a forrásokból 1024 lakást újítanak fel. A munkálatok megkezdődtek, s várhatóan még ebben az évben befejeződnek.

Szénszálgyártó nagyhatalom lesz Nyergesújfalu

Egy húszmilliárd forintos beruházási program részeként új üzemcsarnokot adtak át pénteken az amerikai Zoltek Co. nyergesújfalui gyárában. Két új gépsorral 50 százalékkal megemelték a szénszálgyártás kapacitását. Hamarosan további berendezéseket állítanak munkába és a bővítés eredményeként a jövő év végére négyszeresére bővül a termelés. Összesen 25 ezer négyzetméternyi új üzemcsarnokot emelnek, és korszerűsítenek 10–15 ezer négyzetméternyi régi épületet. A bővítést jórészt saját forrásból finanszírozzák, de munkahelyteremtő támogatást is igénybe vesznek. A társaság a mostani 800 helyett 1200 embernek biztosít majd munkalehetőséget. A tengerentúlról honosított technológiával az amerikai cég a világ legnagyobb szénszálgyártó bázisát alakítja ki a Komárom-Esztergom megyei településen. A szénszálat jelenleg többek kötött a szélerőművek széllapátjainál, a repülőgépiparban, a sportszer- és a gépkocsigyártásban használják. Olyan speciális célra is alkalmas, mint például a mélytengeri olajfúró berendezések rögzítése.

Lovas színház alakult Komáromban

Megalakította az első magyar lovas színházat Márkos Attila, a komáromi lovarda tulajdonosa. A premier-előadást, Petőfi Sándor–Kacsóh Pongrác János vitéz című operettjét június 24-én láthatják az érdeklődők. Az egyedülálló produkcióban a dalokat lóháton ülve adják elő az énekesek. A lovarda közepén felállított színpad és a nézőtér közötti területen vágtatnak majd a lovasok, megelevenítve a zsiványok dorbézolását csakúgy, mint a francia király katonáinak és a török szultán janicsárjainak küzdelmét. A csatajeleneteket látványos világítás, fény- és hangtechnika kíséri. A főszerepeket Pintér Tibor és Bordács Barbara alakítja, a rendező Maros Gábor. Az előadáson félszáz művész, 22 hátasló és huszár szerepel.

Háromszorosára növeli gyártóterületét a Kirchhoff

Újabb üzemcsarnokokat épít az esztergomi ipari parkban a már meglévő épületei mellé a Kirchhoff Hungária Kft. A német Kirchhoff-csoporthoz tartozó társaság beruházását az teszi lehetővé, hogy a Magyar Suzuki Rt. új modelljei kapcsán jelentős megrendelésekhez jutott a cég – mondta lapunknak Sólyom Szabolcs, a Kirchhoff Hungária ügyvezető igazgatója. A új gyártócsarnokok és irodák építését augusztusban kezdik el, és a tervek szerint 2007 végére 10 ezer négyzetméterre nő a társaság jelenlegi csarnokainak 3 ezer négyzetméteres területe. A Kirchhoff Hungária tavaly húsz fővel 1,3 milliárd forint árbevételt ért el, míg az idén már várhatóan 60 alkalmazottal már 4,6 milliárd forint lesz a cég forgalma, a fejlesztés hatására pedig 2008-tól 180 dolgozó foglalkoztatásával 8 milliárd forintos bevételt terveznek. A német Kirchhoff a világ tíz országában 16 érdekeltséggel van jelen. A csoport 1894 óta autóipari beszállító, emellett precíziós kéziszerszámok, hulladékfeldolgozó és úttisztító autók felépítményének gyártásával is foglalkozik. A Kirchhoff 2004 elején vásárolta meg az esztergomi önkormányzattól a gyárának helyet adó területet, s már az év végére elkészült az első, 1800 négyzetméteres üzemcsarnok, amelyben a Suzuki megrendelésére energiaelnyelő karosszériaelemeket, acéllemezekből sajtolt és hegesztett elemeket gyártanak. A magyar Kirchhoff jelenleg főként a Suzuki megrendelésére dolgozik, de később más autógyáraknak is szállítanának, amiben az is szerepet játszik majd, hogy az esztergomi üzemet a csoport kelet-közép-európai központjává fejlesztik.

Új tésztagyár Gyermelyen

Négymilliárd forint beruházással új tésztagyárat épít székhelyén a Gyermely Élelmiszeripari Rt. Az automata raktárépület már elkészült, a felhúzott új gyártócsarnokban most a gépsorok felszerelésén dolgoznak. Ide helyezik át a régi tésztagyári csarnokból a berendezéseket, ám már új gépeket is vásároltak. A kapacitás bővítésén túl az új beruházás technológiai váltást is jelent, miután automatizálják a gyártás teljes folyamatát, a raktározástól a kiszolgálásig. Az évi 12-13 milliárd forintos árbevételével a gyermelyi cég a száraztészták piacán az elmúlt években tartani tudta pozícióját – jelenleg mintegy 35 százalékos részesedéssel rendelkezik, tavaly nagyobb bővülési ütemet produkált a piaci átlagnál. Utóbbit elsősorban azért tartják jelentős eredménynek – tájékoztattak a cég illetékesei –, mert a belföldi piacon 1-2 százalékos részesedésnövekedés is számottevő, nehezen visszatérülő kiadásokkal járó marketingmunkával érhető el. Mindezek miatt a cég a külpiaci értékesítési lehetőségeket kutatja; jelenleg balkáni államokba exportál.

Halasztott értékesítésű bérlakások Tatán

Tatán 36 olyan bérlakást építenek, amelyeket a beköltözés után néhány évvel megvásárolhatnak a bérlők. A 360 millió forintos beruházáshoz az önkormányzat csupán a telket biztosítja, az nem terheli a város költségvetését, az új otthonok piaci alapú hitelből történő felépítésére és üzemeltetésére ugyanis az önkormányzat közös céget hoz létre az Első Magyar Bérlakásépítő Kft.-vel. A leendő bérlők a szabadpiaci árnál kedvezőbb összegért vehetik bérbe az ingatlanokat és anyagi helyzetüktől függően 3–10 éves bentlakás után egy előre megállapított áron vásárolhatják meg. A helyhatóság kezdeményezésének hírére máris igény mutatkozik a halasztott értékesítésű bérlakásokra, amelyeket Tata Újhegy városrészében építenek fel. Az 50 négyzetméteres, egy plusz két félszobás lakásokba az önkormányzat tervei szerint a jövő nyáron költözhetnek be a bérlők.

Épül a Bridgestone-gyár

Tegnap elhelyezték az alapkövét a japán Bridgestone Tatabányán épülő gumiabroncsgyárának. A világ 24 országában félszáz üzemmel rendelkező társaság mintegy 50 milliárd forintot szán második közép-európai gyárára. A csaknem 200 főt foglalkoztató üzemben személyautókhoz és kisteherautókhoz készítenek majd nagy teljesítményű és széles peremű gumiabroncsokat. A termelés 2008 első felében indul és a tervek szerint 2009 első felére elérik a napi 8 ezer darabot. A helyszín kiválasztásánál a japán befektető döntésében fontos szempont volt, hogy Magyarországon kívül a környező országokban is több autógyárat tudhat majd megrendelői között, de a rendelkezésre álló munkaerő és a térségbe települt japán cégek – például a Magyar Suzuki Rt. – jó teljesítménye is sokat nyomott a latban.

Lakónegyed a volt dorogi brikettgyár helyén

Az egykori dorogi brikettgyár helyén új városrész kialakításához kezdett a helyhatóság. A tízezer négyzetméteres területen kereskedelmi, szolgáltató és lakóövezetet alakítanak ki. Az üzletek és irodák mellett 150 lakás építésére, zöld területek, parkok kialakítására is lehetőség nyílik. Néhány év alatt 250-300 új munkahely jön itt létre, így lehetővé válik, hogy felszámolják, kármentesítsék a város közepén éktelenkedő egykori iparterületet. A dorogi önkormányzat az egymilliárdos fejlesztés anyagi forrásainak 90 százalékát a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében nyerte el vissza nem térítendő támogatásként.