Vajna Erzsébet

Hollandok építenek üdülőfalut Dunaszentmiklóson

A holland Maram Invest Kft. és a Duna Plexus Kft. nemrégiben megvásárolt egy 90 apartmanos üdülőfalut Dunaszentmiklóson azzal a szándékkal, hogy azt 1,3 milliárd forint ráfordítással bővítik és tovább építik. Az új tulajdonosok elsőként az elmaradt karbantartásokat pótolják és befejezik a szerkezetkész lakások építését, amelyeket lakóparkként üzemeltetnek, illetve eladnak. Rendbe hozzák a területen lévő medencéket és sportpályákat is. Ugyancsak megkezdődtek a 3000 négyzetméteres központi épület befejező munkálatai, ahol a vendégek wellnesscentrumot vehetnek igénybe szubtrópusi és gyermekmedencével, sebes folyóval, pezsgőfürdővel, hidromasszázzsal, szaunával. Lesz hotelbár biliárddal és dartsszal, konferenciaterem, étterem, szolárium és fagylaltterasz. A későbbiekben további tíz épületet emelnek, 50 ötcsillagos luxusapartmant és 28, állandó tartózkodásra alkalmas apartmant is kialakítanak. A beruházást egy holland nyomdaipari és építőipari nagyvállalkozó finanszírozza a Tatától 10, Komáromtól és a szlovák-magyar határtól 20 kilométerre található, völgyekkel, hegyekkel, erdőkkel övezett településen.

Rehabilitálják a tatai Angolparkot

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 554 millió forint támogatást ítélt meg a tatai Angolpark teljes rehabilitációjára. A Közép-dunántúli operatív program keretében a régió arculatát meghatározni képes turisztikai vonzerők támogatására kiírt pályázaton a tatai önkormányzat a tervezett költségek 82 százalékát nyerte el támogatásként. A különleges növényzetéről, fáiról híres Angolpark nagyszabású felújítása során rendbe teszik az Esterházy család tulajdonába tartozó kiskastélyt, a festői környezetben lévő szabadtéri színpadot, valamint az utakat és sétányokat - tudta meg lapunk Aradi Varga Istvántól, az önkormányzat tulajdonában lévő Tatai Városkapu Zrt. vezérigazgatójától. A projekt része az informatikai rendszer kiépítése és a Jenő-malom épületében egy tematikus (a számos tatai vízimalmot bemutató) kiállítás rendezése is. A kiviteli tervek előkészítéséhez, az építési engedélyek beszerzéséhez már hozzákezdtek, a munkák jövő év tavaszán indulnak. A park felújításához a város önkormányzata 83 millió forintot biztosít.

Dönthetnek, kell-e hulladékégető

Helyi népszavazás kiírását kezdeményezte Tatabányán a Bánhidai Baráti Kör annak érdekében, hogy megakadályozza a városban az erőmű és a hulladékégető építését. A bíróság első fokon csak a hulladékégető ügyében engedélyezte a népszavazást. A Tatabányai Városi Bíróság ítélete szerint nem várható el, hogy egy átlagember tudja, mi az az 50 megawattos erőmű. A hulladékégető létesítésének ügyében azonban a bíróság szerint szavazhat egy átlagember is. A városi önkormányzat közgyűlése tavasszal támogatta azt az előterjesztést, amely kimondja, hogy a városban ne épülhessen 50 megawattnál nagyobb teljesítményű erőmű és hulladékégető - mondta Bencsik János polgármester, ám a szocialista országgyűlési képviselők indítványára az országgyűlés még a nyár elején módosította az országos területrendezési tervet, így lehetőség nyílt arra, hogy Tatabányán egy nagyobb teljesítményű erőművet létesítsenek. A benyújtott két népszavazási kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, ám utána mindkét kérdést megtámadták. Az egyik ellen a Vértesi Erőmű Zrt. fellebbezett, kifejezve abbéli szándékát, hogy továbbra is küzdeni fog egy nagy erőmű megépítésének lehetőségéért. A hulladékégető tilalma ellen a Magyar Villamos Művek tulajdonában lévő Tatabánya Erőmű Kft. nyújtott be kifogást. Így került az ügy bíróság elé.

Gyárat épített Tatán a Tom-Ferr Zrt.

Csepelről Tatára helyezi gyártóbázisát a csőáruk magyarországi piacának jelentős részét birtokló Tom-Ferr Zrt. A város ipari parkjában csütörtökön adták át a 4400 négyzetméteres új üzemi csarnokot és a 440 négyzetméteres irodaházat. A cég csepeli telephelyén a termelést megszünteti, ott a jövőben csak a kereskedelmi részlege működik. A Tom-Ferr a magyarországi autóipar számára döntően darabolt precíziós acélcsöveket, zártszelvényeket szállít. A mintegy kétmilliárd forintos tatai beruházás lehetővé tette, hogy a nagy pontosságú csődaraboláson túl más, például préselési, csőmegmunkálási és csőhajlítási műveleteket is alkalmazzanak. Az új gyár felépítésével kétszeresére, évi tízezer tonnára növelheti a csődarabolást. Logisztikai szempontból a Magyar Suzuki, az Audi, a Volkswagen, a PSA és a KIA autógyárak és azok beszállítóinak igényei alapján választották Tatát a beruházás színhelyéül. A Tom-Ferr elsődleges célja a térségben megszerezni a vezető posztot a csőalkatrészek megmunkálásában. A cég jelenleg hetven főt foglalkoztat Tatán és Csepelen, a létszámot rövid időn belül kétszeresére növeli. Az ipari parkban megvásárolt területet úgy alakították ki, hogy a piaci igények szerint újabb csarnokot emelhessenek rá. Jövő év tavaszán bevezetik az autóipari követelményeket figyelembe véve az ISO TS-16949-es minőségirányítási rendszert.

Ártalmatlanítják az elfekvő gázpalackokat

A dunaalmási székhelyű Közép-európai Gázterminál Zrt. (KEG) akciót indított az elfekvő, használaton kívüli alumínium gázpalackok összegyűjtésére és ártalmatlanítására. A cég becslése szerint az országban mintegy hárommillió darab, a környezetet veszélyeztető használaton kívüli gázpalack van, főleg a háztartásokban. Ezeket a - többnyire kis mennyiségben gázt is tartalmazó - palackokat a szakemberek alvó "bombának" nevezik. A KEG országos hálózatán és mobil értékesítési csatornáin keresztül - 300 helyen - térítés ellenében átveszi, befogadja a használaton kívüli 11,5 és 23 kilogrammos alumíniumpalackokat. A még működőképes és érvényes nyomáspróbával rendelkező 11,5 kilogrammos palackokért 2000 forintot, a 23 kilósakért ennek kétszeresét fizetik. A sérült palackokért 1000 forintot ad a cég. (Az újonnan, illetve első alkalommal vásárolt 11,5 kilogrammos palack ára 16 400 forint, a nagyobbiké ennek kétszerese a KEG telephelyein.) A cég gondoskodik a veszélyes hulladékot jelentő gázpalackok telephelyére történő szállításról. Ott elvégzik az ártalmatlanítást az erre a célra kidolgozott technológiával. A most kezdődött akció várhatóan egy hónapig tart.

Egymilliárdos útfejlesztés a tatabányai ipari parkban

Megkezdődött a tatabányai ipari park és az M1-es autópálya közvetlen kapcsolatát biztosító út és a körforgalom kiépítése. A beruházó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A kivitelezést a tatabányai Vértesaszfalt Kft. és a győri székhelyű osztrák Terrag-Asdag konzorciuma nyerte el, közbeszerzési eljárásban. A költségek elérik az egymilliárd forintot. Az építkezés teljes befejezését jövő év májusára ígérik a kivitelezők. Az építkezés során 3500 méteren kiszélesítik az autópályához vezető utat, ehhez 600 fát kell kivágni (ezeket május végéig pótolják). Az út, illetve a körforgalom kiépítésével egyszerűbb lesz az 1997-ben megnyílt és már 5000 főnek munkát adó tatabányai ipari park megközelítése, kisebb kamionforgalom terheli majd a város útjait és csökken a környezetszennyezés is.

A helyi menedzsmentre támaszkodnak a japánok

Befejeződött a japán Asahi Glass Corp. (AGC) tatabányai gyárában a know-how telepítése, ezzel egyidejűleg a helyi menedzsmentre bízta az irányítást a tulajdonos. Ez azt jelenti, hogy minden vezetői poszton - az első számú vezetőt is beleértve - magyarok váltották fel a japán és más külföldi szakembereket - mondta a Napinak Gíber Mihály humánerőforrás-igazgató, aki arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi 5,5 millió darabbal szemben idén 9 millió edzett, biztonsági autóüveget állít elő a cég. Ezzel már megközelítették a beruházásban előírt maximális teljesítményt. Oldal- és hátsó üveget, valamint napfénytetőt készítenek a hatalmas, 55 ezer négyzetméteres gyártócsarnokban a számítógépekkel vezérelt gépsorokon. Jelenleg 15 autógyárnak szállítanak, de tervezik, hogy újabbakat is ellátnak ezekkel a termékekkel.

Megújult a Graboplast győri gyára

Rövidesen befejeződik a Graboplast Zrt. győri gyárának teljes felújítása. Több gép, berendezés próbaüzeme kezdődött a napokban és várhatóan ősszel átadják a két és fél milliárd forint értékű beruházást - tájékoztatta a Napit Tanos Ádám, a részvénytársaság szóvivője. A beruházás során kívül-belül megújultak az üzemcsarnokok és az épületek. Ennek megfelelően változott a vállalat arculata. Csaknem kilencezer négyzetméternyi hatvanas-hetvenes években emelt épületet és raktárat bontottak el, helyükre a jelenlegi szabványoknak megfelelőeket építettek. Az így felszabadult terület egy részét parkosították, illetve zöld területeket hoztak létre. Az új keverőüzemben Németországból érkezett tartályokat állítottak fel. Jobb körülmények közé helyezték a padló- és műbőrraktárat. A csarnokokat korszerű infrastruktúrával, szellőztetőkkel látták el. Új irodákat, szociális blokkot, étkezőt építettek. Rövidesen elkészül az új gépjárműparkoló és a kerékpártároló is. Új portaépületet emelnek, a nagycsarnokon belül és kívül új utakat építenek. A cég vezetésének döntésére a Fehérvári úthoz közeli gyárterület egy részét - körülbelül nyolc hektárt - értékesítették, illetve hosszú távra (több évre) bérbe adták. Az eladásból származó pénzt a gyár felújítására fordították. A nagyszabású építkezés közben a padlóburkolók gyártása és értékesítése nem szünetelt a megújult győri gyárban.

Újabb kétszáz embert vesz fel a Sanyo Dorogon

A Sanyo Electric dorogi napelemgyárában a 2005-ös induláshoz képest háromszor több napelemet szerelnek össze a Japánból érkező alkatrészekből és szállítanak az európai piacra. Jelenleg kétszáz új dolgozó jelentkezését várják. A cég jenmilliárdokat költ az üzemre. Az első napelemgyár 2005-ben indult, tavaly készült el a jelenleg is bővülő második csarnok, és készülnek a harmadik gyár építésére, a munkát jövőre kezdik. A Sanyo tervei szerint 2010-ben Dorogon indul a legnagyobb teljesítményű napelemmodul-összeszerelő gyára. Ma már az első napelem továbbfejlesztett változatát gyártják, amely a világ egyik legjobb hatásfokkal működő ilyen berendezése és megfelel a cég környezettudatos új filozófiájának, a Think Gaiának is. A bővítéshez még az idén kétszáz újabb dolgozót vesznek fel a napelemgyártáshoz, ezzel hatszázhetven főre nő a létszám. Várhatóan 2009-ben ez tovább emelkedik, a tervek szerint 2010-ben pedig kétezer ember dolgozhat Dorogon. A napelemgyártás növelésével egyidejűleg - a megváltozott piaci viszonyok, a növekvő globális verseny és az EU-csatlakozás óta megemelkedett bérköltségek miatt - fokozatosan leépítik a mobiltelefonokhoz szükséges újratölthető akkumulátorok dorogi gyártását. A termelést Ázsiába és az EU-ban lévő alvállalkozóihoz helyezi át a társaság. Bár csökkentett mennyiségben, de még teljesítik a megrendeléseket, és szeptemberig befejezik a termelést. Az itt felszabaduló dolgozók egy részét a napelemgyártásnál foglalkoztatják tovább.