Vajna Erzsébet

Tata: menesztették a szlovák üzemeltetőt

A tatai önkormányzat képviselő-testülete azonnali hatállyal felmondta azt a szerződést, amelyet a szlovákiai Menert Kft.-vel kötött a városi fűtőmű koncesszióban történő működtetésére. Ezzel együtt kártérítési pert is indított a cég ellen. Az indoklás: a cég nem teljesítette a szerződésben vállaltakat. A tatai önkormányzat az év elején kötött koncessziós szerződéssel húsz évre adta bérbe a szlovák Menert társaságnak a városi fűtőművet. A helyhatóság az első évben 38 millió forint koncessziós díjra számított a fűtés bérbe adásáért. A cég azonban nem teljesítette maradéktalanul a vállaltakat. Nem fizette be például a koncessziós díj első részletét, a 19 millió forintot és elmulasztotta az ígért törzstőkeemelést is. A gazdasági válság is közrejátszott abban, hogy a szlovák partner kihátrált a kockázatvállalás alól - mondta Michl József polgármester. Utólagosan különféle engedményeket kért a helyhatóságtól a Menert. Azt szerette volna elérni, hogy a fogyasztói távhődíjakat az önkormányzat szedje be a lakosságtól és továbbítsa részére a hátralékokkal együtt. Ezt az önkormányzat nem teljesítette.

Tízmilliárdot követelnek a Piszkei Papírtól

Elindult a március óta felszámolás alatt lévő lábatlani Piszkei Papír Zrt. vagyonelemeinek értékesítése. A cég jelentős tartozása, valamint az elmaradt karbantartások és felújítások nagy összegű költségei miatt az ÁFI Felszámoló és Vagyonkezelő Zrt. nem látott reális esélyt a tavaly decemberben leállított termelés újraindítására. Az első pályázaton több mint félmilliárd forint irányáron hirdettek meg ingatlanokat (külső telephelyeket, raktárakat) és üzletrészeket. A kiírásra négy pályázati anyag érkezett az ÁFI-hoz, három üzletrészre, egy pedig ingatlanra szól. A felszámoló szerint ezeket sikerül majd értékesíteni, a döntést augusztus 27-én hirdetik ki. A többi vagyonelem eladására várhatóan három hét múlva új pályázatot jelentetnek meg a Cégközlönyben. Hamarosan lezárul a papírgyár teljes vagyonának értékbecslése és ezután a gyár eladására is pályázatot írnak ki. A cél változatlan: úgy értékesíteni a gyárat, hogy újraindulhasson a termelés - mondta a Napinak Ecsédi András felszámolóbiztos. A gyár iránt többen is érdeklődnek. A hitelezők határidőn belül összesen tízmilliárd forint értékben nyújtottak be követelést a társasággal szemben. A cégnek decemberben még 430 dolgozója volt, többségük hónapokig rendelkezési állományban várta a termelés újraindítását. Időközben sokan új munkahelyet kerestek, a többieknek felmondtak, augusztusban megszűnik a munkaviszonyuk. A felszámoló március óta - egyebek mellett - új biztonsági szolgálat megbízásával megerősítette a cég vagyonának védelmét és elkezdte az elmaradt munkabérek, végkielégítések rendezését. Részben a bérgarancia-alapból fizette ki az elmaradt béreket, a többire azonban csak a gyár eladása és a biztosítékkal rendelkező hitelezők kifizetése után kerülhet sor. A Piszkei papírgyárat a görög Zeritis-csoport üzemeltette, háztartási higiéniai papírtermékek gyártásával, feldolgozásával és kiszerelésével foglalkozott. Az üzem 2008 végén került csőd közeli helyzetbe, a közműveket kikapcsolták, a biztonsági szolgálatot pedig a legnagyobb hitelező (bank) megbízottai vették át (Napi, 2009. február 5.).

Andy Vajna Lagzi Lajcsitól vásárol lakást

Rövidesen beköltözhetőek lesznek azok az apartmanházak, amelyek Galambos Lajos - népszerű nevén Lagzi Lajcsi - előadóművész vállalkozásában készültek el. A használatbavételi engedélyt követően szeptemberben lesz az átadás. Galambos Lajos a tatai Öreg-tó partján, az úgynevezett Tófarokban, az első ütemben hatvan, 40-90 négyzetméteres apartmant építtetett két háztömbben. Áruk berendezéssel együtt 275 ezertől 500 ezer euróig terjed. Különleges szigetelésük segít a fűtési költségek megtakarításában és a kellemes nyári hőmérséklet elérésében is. Galambos Lajos lapunknak elmondta, a pénzügyi válság ugyan őt sem kerülte el, de végül is sikerült terveit teljesíteni és külső hitel felvétele nélkül befejezni a beruházást. Az első vevők között van Andy Vajna világhírű producer és médiavállalkozó. Galambos Lajos Tata közelében egy olyan ökotelepülés kialakítását is tervezi, amely alkalmas lesz az aktív, stresszmentes pihenésre, időtöltésre. A tervek már készülnek, jövőre a munkálatok is megkezdődnek. Galambos Lajos ingatlanfejlesztőként már túl van a szárnypróbálgatáson, épített lakásokat Komáromban is az egykori szovjet katonai laktanya hasznosításával és befektetőként részt vett a komáromi lovarda felújításában.

Háromszáz új munkahely Polgárdiban

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával készült el a Fejér megyei Polgárdi új gazdasági-ipari parkja, ahová már be is települt az első vállalkozás. A pályázaton nyert 120 millió forinthoz a helyi önkormányzat 180 milliót tett hozzá. A volt szovjet laktanya területén 12 vállalkozónak, üzemnek, szolgáltatónak biztosít helyet a helyhatóság, háromszáz új munkahely reményében. A parkban lényegesen olcsóbban hozhatók létre a munkahelyek, mint a több mint húsz kilométerre fekvő megyeszékhelyen, Székesfehérváron. A létesítmény révén elsősorban a Polgárdiból jelenleg Székesfehérvárra bejáró szakképzett dolgozóknak szándékoznak munkát biztosítani.

A szénfillértől függ az erőmű sorsa

A korábbi 9,7 milliárd forintról félmilliárdra szállították le a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) hétfői rendkívüli közgyűlésén a társaság alaptőkéjét, miután a cég vesztesége miatt a saját tőke az alaptőke kétharmada alá csökkent.

Töredékére vitte le alaptőkéjét a Vért

A korábbi 9,7 milliárd forintról félmilliárdra szállították le a Vértesi Erőmű Zrt. (Vért) hétfői rendkívüli közgyűlésén a társaság alaptőkéjét, miután a cég vesztesége miatt a saját tőke az alaptőke kétharmada alá csökkent. Döntöttek az igazgatóság és a felügyelőbizottság díjazásának csökkentéséről, utóbbinak a létszámát pedig hat főre mérsékelték. A Vért jövő évi üzleti tervében 400-600 millió forintos üzleti veszteséget terjeszt a kormány elé - közölte Szabó Pál elnök-vezérigazgató. A veszteségek csökkentése érdekében korábban már megváltak 240 szerződéses erdélyi bányásztól, az idén pedig 450 saját dolgozót bocsátanak el. Szabó szerint az erőmű megmaradásának feltétele, hogy 2011-ben rendelkezésére álljon az áramárba épített támogatás, a szénfillér, amelyhez még lobbizni kell Brüsszelben. Az EU több tagállamának érintettsége miatt jó esély van e támogatás megmaradására, amelyből a Vértnek évente 7,5 milliárd forint jut a márkushegyi bánya fenntartására. A Vért évek óta jelentős veszteséggel dolgozik, az idén a működéshez havonta kétmilliárd forint állami támogatásra van szükség. Szabó szerint a Kapolyi László cégéhez köthető meghiúsult áramvásárlási szerződések miatt az idén 8,2 milliárd forint számviteli tartalékot kellett képezni. Kapolyi cége, a System Consulting februárban még azt állította, hogy az igazolt kár mértékéig teljesítik kötelezettségeiket a Vért felé, ám ez nem történt meg. Az erőmű felszámolási eljárást kezdeményezett a System Consulting ellen. A helyzetért a helyi menedzsment több tagja is felelős, ezért különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés gyanúja miatt folytat vizsgálatot a Nemzeti Nyomozó Iroda. A szakemberek három variációt vizsgálnak a társaság sorsát illetően. A GKI Gazdaságkutató Zrt. azt javasolja, hogy az erőmű szénbányáját 2010-ben állítsák le, és a két-három évre elegendő felhalmozott szénkészlettel, valamint biomasszával üzemeljen a jelenlegi négyből két erőművi blokk 2020-ig. Ebben az esetben viszont Oroszlány ellátására egy fűtőművet kell építeni.

Kötvényt bocsát ki Tatabánya

Összesen 2,6 milliárd forint értékű kötvényt bocsát ki Tatabánya - döntött a képviselő-testület. A finanszírozó pénzintézet, a Raiffeisen Bank Zrt. a korábban ígért 20 év helyett szigorúbb feltételekkel 10 évben szabta meg a törlesztés futamidejét. A kötvényből finanszírozná a város azt a tranzakciót, amelynek keretében az ELMIB Zrt.-vel közösen megvásárolják a város távhőellátását biztosító fűtőerőművet a Magyar Villamos Művektől. A 2,6 milliárd forintból több mint 1,7 milliárdért többségi tulajdonrészt akar szerezni az önkormányzat az erőműben. A fennmaradó összegből profitorientált beruházásokat kíván támogatni a testület, illetve a megyeszékhely lakosságának komfortérzetét növelő fejlesztéseket finanszíroznának fele-fele arányban. A kötvények kibocsátásának várható ideje szeptember. A hároméves türelmi időszak alatt a város csak a kamatokat fizeti, a tőketörlesztés csak ezután következne, ezt a fűtőerőmű többségi tulajdonrészének megvásárlását követő és remélt haszonból kívánják finanszírozni. A kötvénykibocsátó önkormányzat abban bízik, hogy a piaci feltételek javulásával az értékpapírokat hosszabb lejáratúra cserélheti.

A roncsprémium növeli az AGS forgalmát

A kisebb személygépkocsikat előállító autógyárak a korábbi hónapokhoz képest 6-7 százalékkal több autóüveget rendelnek az Asahi Glass Coorp (AGS) tatabányai gyárától. Gíber Mihály, az üzem humánerőforrás-vezetője lapunknak elmondta, hogy a növekedés elsősorban a környező országokban bevezetett roncsprémiumprogramnak köszönhető. A nagy teljesítményű autók esetében ugyanakkor megállt a megrendelések csökkenése. A szakember az év utolsó negyedévében már gazdasági fellendülésre számít. A japán tulajdonú tatabányai gyárban az autóipar válságának kezdete óta a rendelésállomány csökkenése kisebb mértékű volt, mint a piac egészének visszaesése. Ennek magyarázata egyrészt a társaság termékeinek minőségében, másrészt a széles termékportfólióban rejlik. Sokféle márkához 16 autógyárnak szállít autóüveget a tatabányai gyár, ahol a globális válság kezdete óta a létszám mérsékelten, 460-ról 430-ra csökkent.

Munkahelyeket támogat Tata

A tatai városi önkormányzat szűkös anyagi lehetősége ellenére hatmillió forint támogatást ad azoknak a helyi vállalkozóknak, akik új munkahely létrehozását vállalják. A vissza nem térítendő támogatás elnyerésére pályázatot írtak ki. Az elbíráló állami szerv, a Pénzügyminisztérium támogatásokat vizsgáló irodája jóváhagyta a tataiak terveit. A helyi vállalkozók kizárólag új, korábban nem létező munkahely kialakítására fordíthatják az egyenként félmillió forintos önkormányzati támogatást és csak abban az esetben, ha az új munkaerőt napi nyolc órában foglalkoztatják. Michl József polgármester szerint a város a hatmillió forintot induló összegnek szánja.