Vajna Erzsébet

Tulajdonszerzésről is szavaznak Esztergomban

Az esztergomi önkormányzat lehetővé teszi, hogy a város polgárai ingyenesen vagy kedvezményesen vagyonrészt szerezzenek a város tulajdonában lévő cégekben. A város önkormányzati vállalkozásai évről évre egyre nagyobb nyereséget termelnek, bevételeik az önkormányzat költségvetését gyarapítják. A vagyonrészjuttatással Esztergom lakói tulajdonossá válhatnak, így személyes hasznukként élvezhetik majd az önkormányzati cégek nyereségét - mondta Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. Az esztergomi önkormányzati cégeket 2004-ben holdinggá szervezték. A holdingot azóta feltőkésítette az önkormányzat, a cégcsoport jegyzett tőkéje mintegy 1,3 milliárd forint. Az esztergomi önkormányzat megbízásából 2006 óta szakértők vizsgálják a lakossági vagyonjuttatás lehetőségeit. A hét végi európai parlamenti választáson az esztergomi polgárok arról is szavaznak, hogy egyetértenek-e az önkormányzat kezdeményezésével, kívánnak-e vagyonrészhez jutni a város cégeiben.

Új logisztikai központ

Új logisztikai központot avat pénteken a tatabányai ipari parkban az Iron Trade Hungary Kft. Az eddigi 1500 négyzetméter alapterületű csarnok mellé ugyanilyen nagyságú épületet emeltek. Az így megnagyobbított logisztikai központ kapacitását két és félszeresére növelték: harmincötezer különböző típusú és márkájú, mintegy nyolcezer raklapnyi termék raktározásához teremtették meg a feltételeket. Havelland István vezérigazgató a bővítésnél is nagyobb jelentőséget tulajdonít a félautomata, számítógépes raktár-irányítási rendszer bevezetésének, amellyel gyorsíthatják az áruk kiszállítását, javíthatják a raktározási körülményeket. Az Iron Trade csavarok és kötőelemek nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás, elsősorban autó-, építő- és gépipari cégeket szolgál ki, kétezer regisztrált vásárlója van Közép-Európában, a Távol-Kelet és Európa legjelentősebb gyártóival, kereskedőivel áll közvetlen kapcsolatban. Bencsik János, Tatabánya polgármestere jelzésértékűnek tartja, hogy az Iron Trade-hez hasonlóan vannak olyan cégek a városban, amelyek a gazdasági válság idején is korszerűsítik és bővítik szolgáltatásaikat.

Biomasszával tüzelnek a bakonyi önkormányzatok

A Bakony Pellet Kft. kezdeményezésére és segítségével Komárom-Esztergom megye bakonyi kistérségében tíz önkormányzat közös beruházással átáll a gázfűtésről a szilárd biomasszás fűtésre. A települések és a cég egy közös társaságot alapítanak s a tervek szerint banki hitellel és pályázaton nyert támogatással teremtik meg a feltételeit az olcsóbb fűtésnek. A tíz önkormányzathoz 24 fűtőmű tartozik, ezek mindegyikében felszerelik azokat a kazánokat, amelyek alkalmasak a biomasszából - fás- és lágyszárú növényekből, mezőgazdasági melléktermékekből - tömörített úgynevezett pellet eltüzelésére. A szilárd biomasszát előállító üzemet Bakonybánkon építik fel, az alapanyagot a helyi gazdáktól vásárolják meg. Az egymással társuló önkormányzatoknak legkevesebb 30 százalékkal kisebb lesz a fűtésszámlájuk - állítja Molnár Ferenc, a Bakony Pellet Kft. ügyvezetője. Kezdetben az önkormányzatoknál és azok intézményeinél állnak át a szilárd biomassza alkalmazására, később már magánszemélyeknek is biztosítanak biotüzelőanyagot. A számítások szerint a beruházás tíz év alatt térül meg.

Nem címkéz tovább a Worldmark

Bezárja tatabányai termékazonosító címkék előállításával foglalkozó gyárát a skót Worldmark. A gyártás megszüntetésével 70 embert bocsátanak el, csak a raktár és az ügyfélszolgálat marad a városban. A kivonulás oka lehet, hogy a cég partnerei, neves elektronikai cégek és azok beszállítói is elhagyták Magyarországot. A még fennmaradó igényeket a skót cég kínai és mexikói gyáraiból elégíti ki. A Worldmarknak Európában Skócián kívül csak Magyarországon volt termelőbázisa. Tavaly 200 milliós ráfordítással bővítette tatabányai gyárát, a foglalkoztatottak száma akkor elérte a 120 főt, bevétele pedig hárommilliárd forint volt. A csoportos létszámleépítés tényét közölték a dolgozókkal.

Jól fogynak a Hilltop borai Angliában

Az idén minden eddiginél több bort állít elő és exportál a Hilltop-Neszmély Zrt.: a cég a 2007-es 3,8 millió és a tavalyi 7,5 millió palack után 11 millió palackkal szállítana megrendelőinek. Kamocsay Ákos, a társaság főborásza lapunknak elmondta: a 11 millió palackból egymilliót belföldön értékesítenek, a többit exportálják. A kivitel 90 százaléka Nagy-Britanniába kerül a kifejezetten a brit piacra történő szállításokra alapított Hilltoptól, ám az elmúlt évek intenzív marketingmunkájának köszönhetően már az Egyesült Államokból, Svédországból, Japánból, Oroszországból, Lengyelországból és Kínából is kapott megrendelést a cég. A társaság az idén is sikeres üzleteket kötött brit cégekkel, jelentős mennyiséget szállítanak például a Sainsbury'snek, a Marks & Spencernek és az ASDA-nak. A vállalat tervei szerint az idén 2,5 milliárd forintot meghaladó bevételre tehet szert a tavalyi 2 milliárd forint után. Kamocsay a nyereségről nem kívánt nyilatkozni, ez - mint mondta - nagyban függ a forint, a font és az euró árfolyamváltozásaitól.

Hulladéklerakókat számolnak fel

Már nem működő hulladéklerakók felszámolására, rekultivációjára írt alá szerződést a 87 települést képviselő Duna-Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Társulat. A program előkészítésére több mint 164 millió forintot nyertek el uniós pályázaton. A tervezés teljes költsége csaknem 200 millió forint. Komárom-Esztergom megyében, valamint Fejér északkeleti és Pest megye nyugati felén összesen 30 településen számolják fel a már betelt szemétlerakókat. A szilárd hulladékokat az uniós előírásoknak megfelelően, környezetkímélő módon ártalmatlanítják majd, míg az újrahasznosítható anyagok feldolgozására Tatabányán üzemet építenek. Ennek előkészítéséhez csaknem 400 millió forint uniós támogatáshoz jutott a társulat. A tervek elkészítésével a Golder Associates Magyarország Kft. és az MKM Consulting Zrt. konzorciumát bízták meg. A rekultiváció kivitelezésének teljes költsége meghaladja a négymilliárd forintot.

Regionális tudásközpont indul

Több mint egymilliárd forint beruházással új szakképző központot alakítanak ki Dél-Pesten a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola területén, ahol épületgépész, elektronikus, informatikus és nyomdász diákok tanulhatnak. A beruházáshoz a fővárosi önkormányzat 900 millió forint európai uniós támogatást nyert el az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázaton. A projekt teljes költsége 1,125 milliárd forint. Hét középiskola összefogásával a főváros egyik legkorszerűbb szakképző és felnőttképző központját alakítják ki, amely 6200 diák tanítását szolgálhatja Szily Térségi Integrált Szakképző Központ (TISZK) néven. A projekt legfőbb célja, hogy az eddig hét fővárosi középiskolában széttagoltan zajló gyakorlati képzéseket összevonják egy új, 5000 négyzetméternél nagyobb területű modern tanműhelybe, ahol a csúcstechnológiát képviselő eszközöket szerelnek fel. A csarnokban egyszerre több mint 300 diák vehet részt gyakorlati képzésen. E tanműhelyt a középiskola IX. kerületi épületének teljes átalakításával építik fel. Az intézmény egy másik, VIII. kerületi iskolájában is fejlesztések lesznek, ott modern nyomdagépeket szerelnek fel. A hét oktatási intézmény összefogásával kialakuló tudásközpont regionális feladatokat lát majd el, mert nemcsak fővárosi, hanem vidéki diákok oktatását is vállalják, számukra kollégiumot építenek - mondta lapunknak Frank István, a projekt menedzsere. A beruházás nem csupán modern eszközökről és tanműhelyről szól, hanem az esélyegyenlőségről, a felzárkózásról, a versenyképes tudásról és az életen át tartó tanulásról is. A tanműhely akadálymentes lesz, rámpák, liftek, tapintható és hangos tájékoztató eszközök segítik majd a mozgáskorlátozottak, a fogyatékkal élő tanulók közlekedését. A beruházásban érintett iskolák szoros együttműködést alakítanak ki a vállalkozókkal és a munkaügyi központokkal is, hogy a képzést a valós piaci igényekhez igazíthassák. Az új tanműhelyben nemcsak a fiatalok oktatására lesz lehetőség, délutánonként felnőttképzési tanfolyamokon szerezhetnek piacképes szakmát munkanélküliek. A beruházás előkészítése megkezdődött, rövidesen kiírják a közbeszerzési pályázatot. Az építkezés nyáron kezdődik, a projekt befejezésének határideje 2010 szeptember.

Átszervez a Vértes Volán is

A gazdasági válság miatt a Vértes Volán Zrt. is csökkenti létszámát, vezetői munkaköröket von össze, két műszakos munkarendet egy műszakosra vált és az autóbuszok csaknem 10 százalékát kivonja a forgalomból - jelentette be a társaság vezetése. Ezekkel az intézkedésekkel százmillió forint megtakarítást remél. Az átalakításokat a cég az üzleti partnerek gazdasági nehézségeivel indokolja. A megyében ugrásszerűen nőtt a munkanélküliség, a vállalatok a korábbinál kevesebb megrendelést adnak dolgozóik szállítására a közlekedési vállalatnak. Eddig az ipari parkokban működő nagyvállalatok voltak a Vértes Volán legnagyobb megrendelői, s ezeknél a cégeknél voltak eddig a legnagyobb létszámleépítések. Az országos átlaghoz képest fokozottabb gazdasági romlás elsősorban a szabadáras személyszállítást érinti, pedig a Vértes Volán ilyen vonatkozásban a legnagyobb szolgáltató a hazai Volán-társaságok között. Ennek az ágazatnak az eredményessége eddig mérsékelte a vállalat veszteségeit, ez volt az egyedüli nyereséges ágazata. Megfelelő intézkedések hiányában az idei évet már veszteséggel zárná ez az ágazat is. Jelentősen csökkent Komárom-Esztergom megyében a menetrend szerinti helyközi és helyi járatokon is az utasok, illetve a bérletet váltó dolgozók száma.

Metróval megy Kínába a Graboplast

A gazdasági válság egyelőre nem befolyásolja kedvezőtlenül a Graboplast Padlógyártó Zrt. Kínába tartó exportját. Az idén ugyanis a tavalyinál több pvc-padlót szállít a győri székhelyű cég kínai partnereinek, pedig tavaly, a pekingi olimpia előtt, átlagon felüli mennyiségű speciális padlót szállított sportlétesítmények, autóbu-szok burkolására - körülbelül 7000 autóbuszt burkoltak Grabo-padlóval. Tanos Ádám, a társaság szóvivője szerint a kiszállítások az idén is folytatódnak, számos új beruházáshoz kapcsolódik a magyar cég - például a Sanghajban bővülő metróvonal szerelvényeit burkolják majd speciális padlókkal. Ezen a területen további üzletek várhatóak, hiszen 40 kínai városban tervezik új metróvonal építését, 2012-ig 110 milliárd eurót költenek metrófejlesztésre az ázsiai országban. Kínai partnerük ráadásul egy iráni metrófejlesztéshez is pályázik Grabo-padlóval. Nem kizárt, hogy az úgynevezett objekt és félobjekt padlókból legalább megkétszerezheti tavalyi eladásait Kínában a magyar cég.