Tóth Katalin

Magyar légitársaságot vennének a moldávok

Nem a légi közlekedést sújtó általános válság, hanem a befektetők döntése miatt maradnak a földön a Carpathian Air Transport Kft. gépei - állítja Felvinczi Kálmán, a társaság ügyvezető igazgatója. A felszámolás vagy moldáv befektető beszállása elé néző magán-légitársaságban 80 százalékos részesedése van a magyar érdekeltségeinek többségét felszámoló Deutsche Balaton AG-nek.

Új marketingigazgató az Ernst & Youngnál

Október 1-től Farkas Tibor közgazdász az Ernst & Young Tanácsadó Kft. marketing- és üzletfejlesztési igazgatója. Farkas a McCann-Erickson reklámügynökség kapcsolati marketing (CRM) leányvállatának, az MRM Budapestnek volt 8 évig ügyvezető igazgatója, azt megelőzően pedig a Swedish Tobacco magyarországi marketing- és értékesítési tanácsadója volt.

Szabványosított és gyors megoldás a derivatív ügyletekhez

A fejlett pénzügyi piacokon kidolgozott kockázatkezelési technikákkal a magyar vállalatoknak most, a forint árfolyamsávjának kiszélesítése után kell - rövid idő alatt - megbarátkozniuk. A nyolcvanas években a származékos piac robbanásszerű növekedése nyomán egyre nagyobb lett az igény a szabványosított okirati formák iránt az egyedi szerződések helyett, így egy szerződéssel gyorsabban lehetett megkötni az üzleteket. Erre reagálva az International Swap and Derivatives Association (ISDA) szabványdokumentációt dolgozott ki a származékos ügyletekben részt vevőknek.

Az angolszász minta átvétele a valószínűbb

Magyarországon még nem lezárt kérdés, hogy a derivatív ügyletek jogi hátterét biztosító szerződések közül az angolszász jog alatt kialakultak terjednek-e el vagy előbb-utóbb megpróbálják a célnak megfelelő szerződéseket magyar jog alatt is tető alá hozni a felek. Felsen Gábor, a Köves Clifford Chance Pünder ügyvédje mindenesetre úgy véli, ha a szerződésben van elegendő külföldi elem, érdemesebb a jól kialakult angolszász - általában angol - jog alatt szerződést kötni. Nem elhanyagolható szempont, hogy az angolszász bíróságok felkészültebbek ilyen ügyek elbírálására, mint a magyarok. Nem eldöntött kérdés, hogy az egyik szerződő félnek külföldinek kell-e lennie vagy elegendő külföldi elem az is, ha például az ügylet tárgyát képező egyik devizanem külföldi. Elképzelhető, hogy a hitelezési piacon kialakult gyakorlathoz hasonlóan az angol mintájú és angolszász fogalmakat használó szerződések terjednek el a magyar jog alatt kötött szerződések esetében is. Egyelőre azonban még az a kérdés sem dőlt el, hogy hol a piac. A bankközi piacon jelen lévő szereplők egy része úgy véli, az az állítás, hogy a forgalom nagy része - egyes becslések szerint 70 százaléka - kint van, erős túlzás. Az azonnali devizapiacon természetesen előfordul, hogy egyes hazai bankok inkább kint kötnek üzletet, alapvetően presztízs okokból. Forwardokban és opciókban már nehezebb a dolog, mert azokhoz megfelelő limitek és jogi keretek - elsősorban ISDA-k - kellenek. Ennek áthidalására sokan külföldi „anyjukat” használják úgynevezett switchpartnernek, ez természetesen vihet ki forgalmat. Ugyanez érvényes az FRA-k és a swapok piacára is. Emellett az külföldi anyabankoknak csupán nagyon kis százaléka engedi, hogy magyar bankja a derivatívákban saját szakállára kereskedjen. Éppen ezért egyszerűbb azt mondani, hogy kint van a forgalom, mint azt, hogy van itthon is, csak mi nem veszünk részt benne. A bankok többsége például tud üzletet kötni FRA-ban, kamat és cross currency swapokban a bankcsoport londoni bankja nevében is. Forintban az ügyfelek továbbra is a hazai bankokkal üzletelnek, a swapokban, devizaopciókban azonban továbbra is inkább a „külföldieket” keresik.

A Newton a DAM-ban

A DAM Rt. termelő vagyonát megszerző olasz Cogne és egy cseh pénzügyi befektető, a Newton Group érdekeltsége vásárolta meg és működteti tovább a Diósgyőri Acélművek egykori energiaszolgáltató vállalatát. A DAM Energy Kft.-ben a tulajdonosok 100-500 millió forintos tőkeemelésre készülnek, a több nagy befektetési alapot is kezelő Newton pedig további energiaipari befektetési célpontokat vizsgál Kelet-Európában.

Samsung-beruházás Jászfényszarun

Október elsejétől új kombinált - televíziók és monitorok gyártására alkalmas - gépsor üzembe helyezésével az eddigi évi 3 millió televízió mellett 2002-től évente félmillió monitort is előállítanak a Samsung Electronics Magyar Rt. jászfényszarui gyárában (NAPI Gazdaság, 2001. március 23., 5. oldal). A termelés bővítése miatt a dolgozók létszámát idén 800-ról 1000 főre emelték. A jászsági cég 2001-ben 330 millió dollár bevételre számít. Az egykori Orion-gyárba 1989-ben szállt be a dél-koreai cég 50 százalékos tulajdoni arányt szerezve, majd másfél év múlva kivásárolta a magyar partnert és 1993-ban megkezdte a nyugat-európai piac ellátását Magyarországról, 1998-ban pedig bezárta angliai gyárát és a termelést onnan is áthelyezte Jászfényszarura. A beruházást a cég vezetői azzal indokolták tegnapi tájékoztatójukon, hogy a világpiacon - a televíziók iránti kereslettel ellentétben - a monitorok iránti igény szerény, de egyenletes növekedést mutat, ezen belül viszont a 17 colos és annál nagyobb képátmérőjű, és a lapos monitorok iránti kereslet az átlagnál gyorsabban bővül. A magyar gyár képcsöves, nagy képátmérőjű monitortípusokkal kezdi a termelést. A Samsung-cégcsoport a jászfényszarui tévégyáron kívül Gödön egy 93 millió dolláros képcsőgyárat épít (NAPI Gazdaság, 2001. április 20., 6. oldal), valamint 21 millió dollár beruházással Szigetszentmiklósra telepített egy elektronikaialkatrész-gyárat (NAPI Gazdaság, 2001. április 8., 1-6. oldal). T. K.

Évi félmillió a monitort gyártanak Jászfényszarun

Az október elsején beindított új gyártósor jövőre félmillió 17 és 19 colos SyncMaster Monitort gyárt a Samsung jászfényszarui gyárában, ahol a termelésbővítés miatt a dolgozók létszámát 800-ról 1000 főre növelték. A Samsung Electronics Magyar Rt. az új monitorgyár emellett évente 3 millió televízió készüléket állít elő a jászsági gyárban. A társaság 2001-ben több mint 330 millió dollár árbevételre számít.

Búcsú a nagy tőkeáttételes termékektől

„A kereskedési könyvről szóló magyar kormányrendelet a bázeli bizottság ajánlásain alapuló uniós direktívák fordítása. A magyar bankok és brókercégek által használt standardizált modell még nem a rafináltság csúcsa, de növeli az ügyfelek biztonságát” - állítja Kondor Imre, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. A kereskedési könyv bevezetése a nemzetközi háttérrel rendelkező nagybankok számára nem jelentett különösebb kihívást, a nagyobb brókercégek közül aki adott magára, annak már legalább 1998-óta van a kockázatkezelési rendszere, a banki tulajdonos nélküli kisebb brókercégeknek viszont a kockázatkezelési rendszer bevezetése és az előírt tőkekövetelmény újabb kötelezettséget jelent. Ennek ellenére - talán az amúgy is alacsony forgalom miatt - eddig egyik brókercégről se terjedt el, hogy a kereskedési könyv miatt komolyan beleszaladt volna a tőkekorlátba. Az Allen & Overy és a Brit-Magyar Kereskedelmi Kamara (BCCH) konferenciáján a résztvevők véleménye megoszlott arról, hogy az EU-csatlakozás lázában túlteljesítünk-e azzal, hogy olyan szabályozást veszünk át kötelezően, amelyet még a tagországok egy része sem alkalmaz a belső jogrendjében, tovább erősítve ezzel a banki hátterű brókercégek dominanciáját - miközben a független brókercégeknek lassan végleg bealkonyul -, esetleg épp itt volt az ideje, hogy felzárkózzunk a fejlett piacok kockázatkezelési gyakorlatához. Azok a brókercégek, amelyek halasztott fizetési, illetve lombardhitel-konstrukciókkal lényegében hitelezési kockázatot vállaltak, kénytelenek lesznek ügyfélpozícióikat mérsékelni, ha tulajdonosuk nem kíván tőkeemelés révén fedezetet teremteni a megnövekedett kockázatok mögé. »A portfóliónkhoz képest jelentős súlyt képviselő ügyfélkockázat szabályozása - éppen az orosz válság után felrobbant „lombardbomba” és a határidős indexpiac összeomlása miatt - kissé szigorúbbra is sikeredett mint az uniós norma, így a prudens cégeket is bünteti. A jelenlegi piaci forgalom mellett azonban eddig egyetlen ügyfélmegbízást sem kellett visszautasítanunk emiatt« - mondta Szatmári Alexandra, a CA-IB Rt. kockázatkezelője. „A magyar előírások szerint a bizományosi ügyletek mögé is tőketartalékot kell képezni, az azonban nem egyértelmű, hogy melyik brókercég hogyan számolja el a nyitva szállítást. Figyelembe veszi-e az „adós ügyfélnek” a cégnél található egyéb értékpapírjait is, mint szükség esetén igénybe vehető fedezetet, vagy sem. A Citibank kivételével szinte minden befektetési vállalkozás a standard modell szerint jelent, emellett számon tartja kockázatait saját belső modellje szerint is, már ha van neki ilyen. „A jogszabály a saját modellt alkalmazókat nagyon bünteti azzal, hogy az általuk kiszámított tőkekövetelményt háromszoros szorzóval kell figyelembe venni, ezért a standard modellel számított tőkekövetelménnyel szinte mindenki jobban jár” - mondta Szatmári Alexandra. „Nehéz előre megmondani, hogy milyen viszonyban áll egymással a standard és a belső modell szerint számított tőkekövetelmény. Ez modellenként is eltérő lehet és időben is változhat a pozíciók szerkezetének megfelelően. A különbség a bank saját tőkéjéhez képest elenyésző. Elkerülhető viszont a bank világszerte használt, VaR modellje mellett a zárt folyamatok megduplázása." - mondták a Citibanknál. Várhatóan senki nem fog kisebb volatilitást „bemutató”, túlságosan agresszív modellel a tőkeszükséglet csökkentésére törekedni, mert ha az utólagos teszteléseken a modell hibázik, azt a felügyelet a jelenlegi háromszorosnál magasabb szorzó bevezetésével bünteti.

A gyenge OECD-tagok lesznek Bázel II. vesztesei

Magyarország jelenlegi „A-” besorolásával a Bázel II. bevezetése után a magyar szuverén adósság a mostani 0 helyett 20 százalékos súlyozást kapna, ami megdrágítaná az államadósság külső finanszírozását. A magyar bankok a jelenlegi 20 százalékos súly helyett 50 százalékost kapnának, ami a hiteleket drágítaná meg.