„A kereskedési könyvről szóló magyar kormányrendelet a bázeli bizottság ajánlásain alapuló uniós direktívák fordítása. A magyar bankok és brókercégek által használt standardizált modell még nem a rafináltság csúcsa, de növeli az ügyfelek biztonságát” - állítja Kondor Imre, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője. A kereskedési könyv bevezetése a nemzetközi háttérrel rendelkező nagybankok számára nem jelentett különösebb kihívást, a nagyobb brókercégek közül aki adott magára, annak már legalább 1998-óta van a kockázatkezelési rendszere, a banki tulajdonos nélküli kisebb brókercégeknek viszont a kockázatkezelési rendszer bevezetése és az előírt tőkekövetelmény újabb kötelezettséget jelent. Ennek ellenére - talán az amúgy is alacsony forgalom miatt - eddig egyik brókercégről se terjedt el, hogy a kereskedési könyv miatt komolyan beleszaladt volna a tőkekorlátba.
Az Allen & Overy és a Brit-Magyar Kereskedelmi Kamara (BCCH) konferenciáján a résztvevők véleménye megoszlott arról, hogy az EU-csatlakozás lázában túlteljesítünk-e azzal, hogy olyan szabályozást veszünk át kötelezően, amelyet még a tagországok egy része sem alkalmaz a belső jogrendjében, tovább erősítve ezzel a banki hátterű brókercégek dominanciáját - miközben a független brókercégeknek lassan végleg bealkonyul -, esetleg épp itt volt az ideje, hogy felzárkózzunk a fejlett piacok kockázatkezelési gyakorlatához. Azok a brókercégek, amelyek halasztott fizetési, illetve lombardhitel-konstrukciókkal lényegében hitelezési kockázatot vállaltak, kénytelenek lesznek ügyfélpozícióikat mérsékelni, ha tulajdonosuk nem kíván tőkeemelés révén fedezetet teremteni a megnövekedett kockázatok mögé.
»A portfóliónkhoz képest jelentős súlyt képviselő ügyfélkockázat szabályozása - éppen az orosz válság után felrobbant „lombardbomba” és a határidős indexpiac összeomlása miatt - kissé szigorúbbra is sikeredett mint az uniós norma, így a prudens cégeket is bünteti. A jelenlegi piaci forgalom mellett azonban eddig egyetlen ügyfélmegbízást sem kellett visszautasítanunk emiatt« - mondta Szatmári Alexandra, a CA-IB Rt. kockázatkezelője.
„A magyar előírások szerint a bizományosi ügyletek mögé is tőketartalékot kell képezni, az azonban nem egyértelmű, hogy melyik brókercég hogyan számolja el a nyitva szállítást. Figyelembe veszi-e az „adós ügyfélnek” a cégnél található egyéb értékpapírjait is, mint szükség esetén igénybe vehető fedezetet, vagy sem. A Citibank kivételével szinte minden befektetési vállalkozás a standard modell szerint jelent, emellett számon tartja kockázatait saját belső modellje szerint is, már ha van neki ilyen. „A jogszabály a saját modellt alkalmazókat nagyon bünteti azzal, hogy az általuk kiszámított tőkekövetelményt háromszoros szorzóval kell figyelembe venni, ezért a standard modellel számított tőkekövetelménnyel szinte mindenki jobban jár” - mondta Szatmári Alexandra. „Nehéz előre megmondani, hogy milyen viszonyban áll egymással a standard és a belső modell szerint számított tőkekövetelmény. Ez modellenként is eltérő lehet és időben is változhat a pozíciók szerkezetének megfelelően. A különbség a bank saját tőkéjéhez képest elenyésző. Elkerülhető viszont a bank világszerte használt, VaR modellje mellett a zárt folyamatok megduplázása." - mondták a Citibanknál. Várhatóan senki nem fog kisebb volatilitást „bemutató”, túlságosan agresszív modellel a tőkeszükséglet csökkentésére törekedni, mert ha az utólagos teszteléseken a modell hibázik, azt a felügyelet a jelenlegi háromszorosnál magasabb szorzó bevezetésével bünteti.
Tóth Katalin