Magyarországon még nem lezárt kérdés, hogy a derivatív ügyletek jogi hátterét biztosító szerződések közül az angolszász jog alatt kialakultak terjednek-e el vagy előbb-utóbb megpróbálják a célnak megfelelő szerződéseket magyar jog alatt is tető alá hozni a felek. Felsen Gábor, a Köves Clifford Chance Pünder ügyvédje mindenesetre úgy véli, ha a szerződésben van elegendő külföldi elem, érdemesebb a jól kialakult angolszász - általában angol - jog alatt szerződést kötni. Nem elhanyagolható szempont, hogy az angolszász bíróságok felkészültebbek ilyen ügyek elbírálására, mint a magyarok. Nem eldöntött kérdés, hogy az egyik szerződő félnek külföldinek kell-e lennie vagy elegendő külföldi elem az is, ha például az ügylet tárgyát képező egyik devizanem külföldi. Elképzelhető, hogy a hitelezési piacon kialakult gyakorlathoz hasonlóan az angol mintájú és angolszász fogalmakat használó szerződések terjednek el a magyar jog alatt kötött szerződések esetében is.
Egyelőre azonban még az a kérdés sem dőlt el, hogy hol a piac. A bankközi piacon jelen lévő szereplők egy része úgy véli, az az állítás, hogy a forgalom nagy része - egyes becslések szerint 70 százaléka - kint van, erős túlzás.
Az azonnali devizapiacon természetesen előfordul, hogy egyes hazai bankok inkább kint kötnek üzletet, alapvetően presztízs okokból. Forwardokban és opciókban már nehezebb a dolog, mert azokhoz megfelelő limitek és jogi keretek - elsősorban ISDA-k - kellenek. Ennek áthidalására sokan külföldi „anyjukat” használják úgynevezett switchpartnernek, ez természetesen vihet ki forgalmat. Ugyanez érvényes az FRA-k és a swapok piacára is. Emellett az külföldi anyabankoknak csupán nagyon kis százaléka engedi, hogy magyar bankja a derivatívákban saját szakállára kereskedjen. Éppen ezért egyszerűbb azt mondani, hogy kint van a forgalom, mint azt, hogy van itthon is, csak mi nem veszünk részt benne. A bankok többsége például tud üzletet kötni FRA-ban, kamat és cross currency swapokban a bankcsoport londoni bankja nevében is. Forintban az ügyfelek továbbra is a hazai bankokkal üzletelnek, a swapokban, devizaopciókban azonban továbbra is inkább a „külföldieket” keresik.
Tóth Katalin