Újraindul a Peking-Budapest-járat
Folynak az előkészítő tárgyalások a Peking−Budapest járat újraindításáról, amire legkorábban egy év múlva nyílik lehetőség, amennyiben a Hainan kezdeményezésére igent mond a két ország kormánya.
Harmincmillióért kelt el a magyar Expo-pavilon
A 2010-es sanghaji Expo magyar pavilonja százezer euróért (mintegy 30 millió forintért) kelt el, így a 6 millió látogatót fogadott épület Csöcsiang tartomány Csuosan városában kel új életre.
Harmincmillióért kelt el a magyar Expo-pavilon
A 2010-es sanghaji Expo magyar pavilonja százezer euróért (mintegy 30 millió forintért) kelt el, így a 6 millió látogatót fogadott épület Csöcsiang tartomány Csuosan városában kel új életre (Napi Gazdaság, 2012. június 7.). A különleges gazdasági övezetnek számító városban 30 millió jüanos beruházással felépülő park központja lesz a magyar pavilon. A közigazgatási tárca lapunk kérdésére írásban megerősítette az adásvételt, hangsúlyozva, hogy nem adhatta el a pavilont, mert az épület nem volt az állam tulajdonában. A minisztérium szerint Magyarország egy független értékbecslést követően a magyar pavilon beépített, illetve be nem épített ingóságait értékesítette 100 ezer euróért − még 2011-ben. Az erről szóló szerződést 2011. április 12-én írták alá. (A tárca arról nem szólt, hogy ennek része-e a magyar pavilon fő attrakciója, a Gömböc. A különleges műtárgyból 10 kicsi és 1 nagyméretű volt látható és tapintható a kiállítóteremben, utóbbi az Expo múzeumába került, a kisebbek sorsáról viszont nincs információ.) A vevő egy üzleti vállalkozás volt, amely jelezte, hogy egy kínai városban turisztikai célokra újraépíti az épületet.
Újra közvetlen járat kötné össze Pekinget Budapesttel
Folynak az előkészítő tárgyalások a Peking−Budapest járat újraindításáról, amire legkorábban egy év múlva nyílik lehetőség, amennyiben a Hainan kezdeményezésére igent mond a két ország kormánya.
Milliárdos lett a Zegna
Első ízben ért el egymilliárd euró feletti árbevételt az Ermenegildo Zegna S.p.A. Az olasz luxus férfiruházati cikkeket gyártó cégcsoport a tavalyi évet 1,127 milliárd eurós árbevétel mellett 115 milliós nyereséggel zárta, az EBITDA 233 milliót tett ki. A bevétel 17, a nyereség több mint 90 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet. A világszerte 557, ezen belül 311 saját tulajdonú üzletet működtető cég eladásai a legjobban Kínában nőttek, mégpedig 28 százalékkal, de az USA-ban is 16 százalékos bővülést értek e; a milánói csoport bevételeinek 90 százaléka származik exportból, ennek felét az ázsiai országok adják. A Magyarországon egy üzlettel jelen levő Zegna Afrika felé terjeszkedik, első két boltjukat Marokkóban és Nigériában nyitják meg, még az idén. Az első negyedév is ígéretesen indult − a forgalom 11 százalékkal bővült −, a tavalyi rekordnak pedig nemcsak a tulajdonosok örülhetnek, mert a cégcsoport hétezer dolgozója fejenként ezer euró extra jutalmat kap.
Butikhotel-boom Budapesten
Az év első negyedében közel 16 százalékkal nőtt a budapesti hotelok foglaltsági mutatója. A nem várt jó eredmény szakértők szerint a hátizsákos turistákat megcélzó hostelek és a mérsékelt árkategóriába tartozó háromcsillagos szállodák mellett főleg a butikhoteloknak köszönhető − utóbbiak, vagyis a néhány tíz szobával rendelkező, többnyire belvárosi kis szállodák népszerűségének növekedését az egyre emelkedő árak is igazolják. A Kraft and Associates Kft. legújabb felmérése azt mutatja, hogy míg márciusban átlag 64 euró, májusban már 103 euróba került egy kétágyas szoba ebben a kategóriában. Arra is volt példa, hogy májusban egy japán turista 350 eurót szurkolt le egy ilyen hotelban egy éjszakai szállásért.
Neves magyar épületet kelt életre Kína
Egy kelet-kínai város épülő kulturális-technikai parkjának központja lesz a 2010-es sanghaji expó volt magyar pavilonja.
Új életre kel a magyar expópavilon
Egy kétmilliós kínai városban állítják fel hamarosan a 2010-es sanghaji expó magyar pavilonját − a világkiállításon nagy sikert arató épületet kínai üzletemberek vették meg, és Csöcsiang tartomány Csousan szigetén építik fel újra. A különleges ipari övezethez tartozó kelet-kínai városban egy kulturális-technikai park épül 30 millió jüanos beruházással, központja a volt magyar pavilon lesz − a választás mellett szólt többek közt az is, hogy a település egyik testvérvárosa nemrég Szekszárd lett. A Lévai Tamás tervezte épületet − amelyet a világkiállítás ideje alatt a tervezett 1,5-2 millió helyett 6 milliónyian kerestek fel − ezüstdiplomával ismerte el a nemzetközi zsűri 2010 végén. A 2010 májusában felavatott pavilon ennek ellenére támadások kereszttüzébe került itthon a kormányváltás után, és máig folyik a pereskedés a kormány és a magyar részvételt szervező kínai−magyar Genexpo cég között. Az építési és működtetési költségeket ugyanis a 2010-ben hatalomra kerülő kormány nem kívánta kiegyenlíteni. A magyar pavilon értékesítésével kapcsolatos kérdéseinket a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak és az alapkő-letételi ünnepségen részt vevő sanghaji magyar főkonzulátus vezetőjének is feltettük, többek közt a vételárra, az átadás időpontjára, a magyar kiállítási anyag tartalmára voltunk kíváncsiak, valamint arra, hogy a pavilon közel két évig tartó tárolása mibe került a költségvetésnek. Választ egyelőre nem kaptunk.
Díjesőben a Szentkirályi
Három díjat is elnyert Athénban a Szentkirályi. A június 3−4. között rendezett Monde Selection eseményen nyolcvan országból pályázó cégek több mint háromezer terméke vett részt. A világ vezető márkáit bíráló intézet szakzsűrije három kiemelkedő díjat ítélt a Szentkirályi által nevezett termékek mindegyikének: a szénsavas és az enyhe ásványvíz − kategóriáik legjobbjaiként − a kiemelkedő minőség legnagyobb elismerését, a pálmalevelekkel díszített aranymedált, más néven nagyaranyat (grand gold), a szénsavmentes termék pedig aranyérmet (gold) kapott. A fél évszázados múltú brüsszeli Monde Selection független minőségértékelő intézet nemzetközi találkozóján és kiállításán kiosztott elismeréseket több hónapos vizsgálat előzte meg, amelyek során a termékek ízét, illatát, állagát és látványát vizsgálják és sort kerítenek mikrobiológiai analízisre is.
Széthulló magyar cégbirodalom, szocdem milliárdos
A sorsfordító kilencvenes évek vadkapitalizmusa sokféle üzletembert és „üzletembert” termelt ki − sokan közülük megvetették a lábukat a gazdaságban és máig rendre ott találhatók a leggazdagabbak, legsikeresebbek listáján. Vannak tehát állócsillagok, ám többen hullócsillagnak bizonyultak. Közös jellemzőjük − amellett hogy jelentős vagyonvesztést szenvedtek el − nemigen van. Volt, akit a politika sodort el, volt, aki nem bizonyult elég rátermettnek a XXI. század gazdaságában való sikerre, s olyan is, aki rossz üzleti döntések miatt veszítette el birodalmát és pénzét. Így a sorsukból általánosítható tanulságot sem lehet levonni − hacsak azt nem, hogy a szerencse forgandó... Cikksorozatunk 3., befejező része.
