Papp Zoltán

Brüsszel javasolja a társasági adók alapjának harmonizációját

Az Európai Unió brüsszeli bizottsága javaslatot készül tenni arra, hogy a tagországok hozzák összhangba a társasági adó alapjának megállapítására vonatkozó jogszabályaikat – tudta meg a Reuters. Az indítvány mind a huszonöt tagállamnak szól, de a bizottság a várható ellenállással számolva most, első alkalommal az úgynevezett „fokozott együttműködés” intézményét érvényesítené, ami lehetővé teszi, hogy a tagok egy kisebb csoportja önkéntesen megvalósítsa a harmonizációt. A pénzügyminiszterek által szeptemberben megvitatandó javaslat célja részben az, hogy enyhítse az országok közt a beruházások becsalogatásáért folyó adóharcot, részben pedig az, hogy megkönnyítse a könyvvitelt a multinacionális társaságoknak. Az uniós üzleti lobbik többször szorgalmaztak már egy olyan szabályozást, amely csökkentené az adminisztrációs terheket és javítaná az átláthatóságot. Néhány hónapja heves vita bontakozott ki a társasági adók kapcsán, amikor Berlin és Párizs azt vetette az új EU-tagok szemére, hogy tisztességtelenül alacsony adókulcsokat alkalmaznak, s egyben követelte egy minimális kulcs bevezetését. Brüsszel elutasította ezt, de a kezdeményezés enélkül is biztosan elbukott volna, mivel Nagy-Britannia – amelyre a másik két nagy nem tud nyomást gyakorolni – mereven ellenzi az adókulcsok harmonizálását, márpedig az adózási kérdésekben egyhangú döntés szükséges. A fokozott együttműködés esetében azonban ez nem szükséges.

Féloldalasan fejlődik a német gazdaság

A Bundesbank szerint a német gazdaság a második negyedévben valamivel gyorsabban bővült, mint az elsőben és a kormány tanácsadó testülete is fölfelé korrigálta éves prognózisát. A pénzügyminisztérium ugyanakkor katasztrofális képet festett a büdzsé alakulásáról.

Eladási rekordot döntött az Audi

Éves összehasonlításban 0,6 százalékkal, 389 970-re növelte az év első hat hónapjában eladott autói számát a német Audi AG, megdöntve ezzel korábbi féléves értékesítési rekordját. A csúcsteljesítmény főképp az A3-as és az A8-as modell sikerének köszönhető, az előbbiből 28,6, az utóbbiból 32,3 százalékkal több fogyott, mint 2003 első felében. A kifutóban lévő A2-es eladásai ugyanakkor 22,1 százalékkal visszaestek. A Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi – amelynek a TT modellt és autómotorokat gyártó győri leányvállalata, az Audi Hungária Motor Kft. tavaly a második legnagyobb forgalmú magyar társaság volt 956 milliárd forintos bevétellel – regionálisan Közép- és Kelet-Európában érte el a legnagyobb növekedést, itt az eladások 17 százalékkal, 8144 darabra emelkedtek. Az exportpiacok közül Nagy-Britannia vált a legfontosabbá, ott az értékesítés 9,2 százalékkal, 41 800 darabra ugrott, míg az eddig vezető Egyesült Államokban 7,6 százalékkal gyengült. A VW konszernen belül az idei első negyedévben egyedül a Seatot és a Lamborghinit is magában foglaló Audi-márkacsoport volt nyereséges, 1,1 milliárd euró üzemi és 248 millió euró nettó eredménnyel.

Megveszi a Bayer a Roche OTC-üzletágát

A német Baye- csoport 2,4 milliárd euróért megvásárolja a svájci Roche vény nélkül kapható gyógyszereket gyártó részlegét, s ezzel a bekerül a piac három legnagyobb szereplője közé.

Töretlenül növekszik az IBM nyeresége

Az 1,12 dolláros piaci konszenzussal szemben részvényenként 1,16 dollár, összesen 1,99 milliárd dollár nettó nyereséget jelentett a második negyedévre az IBM Corp. Ez 17 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, s a világ legnagyobb számítástechnikai társasága sorozatban hatodik negyedéve tudta növelni profitját. Az árbevétel 7 százalékkal, 23,15 milliárd dollárra emelkedett, ez mintegy 200 millióval elmarad a Wall Street-i várakozástól. Mark Loughride, a vállalat pénzügyi igazgatója szerint a piaci kereslet tovább erősödött a negyedévben, de szektoronként, illetve régiónként eltérő mértékben. Ilyen helyzetben az IBM-nek kimondottan jót tesz a vegyes profil. A társaság ugyanis a mikrochipektől a szoftvereken át a szerverekig különféle termékeket gyárt, emellett szolgáltatási tevékenységet is folytat, s így nincs teljesen kitéve egyetlen szegmensnek. A szolgáltatási részlegben – amelybe a tanácsadási és a technológiai szolgáltatások tartoznak – az árbevétel éves összevetésben 6,5 százalékkal, 11,3 milliárd dollárra nőtt. A hardverüzletág forgalma 12 százalékkal, 7,4 milliárd dollárra ment fel, elsősorban a csúcskategóriás szerverek eladásainak megugrása miatt. A szoftvergyártásból származó 3,5 milliárd dolláros bevétel gyakorlatilag megegyezik az egy évvel korábbival, a nyereségesség azonban javult.

Szelídült az infláció az eurózónában és az USA-ban

Az eurózónában egyáltalán nem kell monetáris szigorításra számítani, az USA-ban pedig csak csekély kamatemelés várható a kedvezőnek mondható júniusi inflációs adatok után.

Bekerült az OTP a Global 1000-be

Idén először a feltörekvő piacok vállalatait is felvette a Business Week a világ ezer legnagyobb tőzsdei értékű társaságának rangsorába, így a listának immár magyar szereplője is van az OTP Bank révén, amely – a május 31-ei állapot szerint – 5845 millió dollárnak megfelelő kapitalizációjával a 918. helyre került. Ezzel a magyar bank a legértékesebb társaság Közép-Európában, a listán ugyanis cseh és szlovák cégek egyáltalán nem szerepelnek, Lengyelországból pedig a Bank Pekao a 985., a Telekomunikacja Polska a 987. helyen áll 5423, illetve 5418 millió dollárral. A feltörekvő piacokról három társaság egyből bejutott az első százba: a dél-koreai Samsung Electronics 71,07 milliárd dollárral a 46. helyre került, rögtön utána következik az orosz Gazprom 70,78 milliárddal, a hongkongi China Mobil pedig a 70. helyen áll 56,66 milliárd dollárral. Az összeállítást kísérő kommentár szerint a tavaly májustól eltelt egy év alatt a pénzügyi szolgáltatók – közülük is főként a japán bankok – és a magas árat meglovagoló olajtársaságok erősödése volt a két fő fejlemény a világ tőzsdéin. Éves összehasonlításban a legnagyobb nyertes a japán Mizuho Financial, amelynek kapitalizációja 636 százalékkal, 50,1 milliárd dollárra ugrott. Az a befektető sem járt volna rosszul, aki egy képzeletbeli Global 1000-indexbe invesztál, az ezer társaság együttes értéke ugyanis 26 százalékkal, 21,1 ezer milliárd dollárra nőtt. Közel felük, szám szerint 423 vállalat az USA-t képviseli, Japánból 137, Nagy-Britanniából 73 cég fért föl a listára.

Árbevételi rekordot döntött a Samsung

Az egy évvel korábbihoz képest 52 százalékkal, 14 980 milliárd vonos (1 dolláe=1153,7 von) rekordszintre nőtt a második negyedévben a dél-koreai Samsung Electronics Co. árbevétele. A 3130 milliárd von nettó nyereség közel háromszorosa a tavalyi második negyedévinek, de hajszállal elmarad az első negyedévben elért 3140 milliárdtól, mint ahogy az üzemi eredmény is kisebb a múlt negyedévi 4010 milliárd vonos csúcsnál. Az árbevétel megugrásában döntő szerepet játszott, hogy erősödött a kereslet a memóriachipek iránt – ezek gyártásában a Samsung világelső –, s ez mintegy tízszázalékos áremelkedéssel járt. A félvezető-üzletág forgalma éves összevetésben a kétszeresére, 4580 milliárd vonra nőtt. Ugyancsak jól teljesített a mobiltelefon-divízió, a gyártók világranglistáján a harmadik helyen álló Samsung az első negyedévi 20,1 millió után a másodikban rekordmennyiségű, 22,7 millió mobilkészüléket adott el. A részleg árbevétele 4940 milliárd vonra nőtt az egy évvel korábbi 3180 milliárdról, míg a harmadik meghatározó üzletágban, a folyadékkristályos monitorok gyártásában 1500-ról 2470 milliárd vonra bővült a forgalom. Az üzemi nyereségnek az első negyedévhez képest bekövetkezett csökkenését a Samsung a működési, az adminisztrációs és a marketingköltségek emelkedésével magyarázza, az utóbbiakba beleértve az olimpiához kapcsolódó kiadásokat is. Ezenkívül a mobiltelefonok átlagos értékesítési ára a piaci verseny erősödése miatt 9 százalékkal esett, s a vállalat a folyó negyedévre az árnyomás folytatódását várja. Szintén gyengíti a nyereséget, hogy a Samsung – főként a félvezető-gyártási beruházások finanszírozása érdekében – ezermilliárd vonnal, 8940 milliárd vonra növelte idei állótőke-beruházási keretét.

A TÍZ LEGNAGYOBB

Helyezés** Társaság Ország Piaci érték* 1. (1.) General Electric USA 328,11 2. (2.) Microsoft USA 284,43 3. (3.) Exxon Mobil USA 283,61 4. (4.) Pfizer USA 269,66 5. (5.) Wal-Mart Stores 241,19 6. (6.) Citigroup USA 239,43 7. (9.) BP Nagy-Britannia 193,05 8. (10.) AIG USA 191,18 9. (13.) Intel USA 184,66 10. (8.) Shell Hollandia/Nagy-Britannia 174,83 *milliárd dollárban, 2004 május 31-én **zárójelben a tavalyi helyezés Forrás: Business Week