A jelek arra utalnak, hogy a bruttó hazai termék (GDP) Németországban a második negyedévben valamivel gyorsabban nőtt, mint az elsőben – áll a Bundesbank jelentésében. A január–márciusi ráta – negyedéves összehasonlításban – 0,4 százalék volt, a jegybank ehhez képest számít nagyobb ütemű növekedésre az eddig rendelkezésre álló makroadatok alapján. A gazdaság aszimmetrikusan fejlődik, az ipari export a vártnál sokkal jobban alakul, ezzel szemben a lakossági fogyasztás gyakorlatilag stagnál, és a belföldi állóeszköz-beruházások is csak alig erősödnek.
A kormány „öt bölcs” néven ismert gazdasági tanácsadó testülete szintén az export bővülésére hivatkozva 1,8 százalékra módosította idei GDP-növekedési prognózisát. A bölcsek korábban 1,6-1,7 százalékot jósoltak, 5 százalékos exportbővüléssel számolva, ám most már a kivitel 10 százalékos gyarapodását várják. Ugyanakkor rendkívül aggasztónak nevezik a kiskereskedelmi forgalom alakulását, megállapítva, hogy az év elején életbe lépett jövedelemadó-csökkentés nem tudta élénkíteni a lakossági keresletet.
A pénzügyminisztérium jelentése részben épp ez utóbbi körülmény miatt óvatosabban ítéli meg a növekedési kilátásokat, leszögezve, hogy a fellendülés törékeny marad, amíg a lakossági fogyasztás és a beruházások nem erősödnek. A javulásra fiskális szempontból nagy szükség volna a jelentés szerint, mivel a szövetségi költségvetés hiánya az első félévben már harmadával túllépte az egész évre előirányzott 29,3 milliárd eurót. Június végéig a kiadások éves összevetésben 0,5 százalékkal, 131 milliárd euróra csökkentek ugyan, de ez nem tudta ellensúlyozni azt, hogy a bevételek 4,6 százalékkal, 90,3 milliárd euróra estek vissza. A félévi hiány így 40,7 milliárd euró. A tárca szerint azonban ebből nem lehet következtetéseket levonni arra nézve, hogy a kormány teljesíteni tudja-e az éves deficit-előirányzatot.
Papp Zoltán