Papp Zoltán

Az elnök marad az elnök

Minden valószínűség szerint hivatalban marad George W. Bush amerikai elnök, noha az ohiói procedúra miatt csak a jövő héten lesz végeredmény. A szenátusban és a képviselőházban egyaránt nőtt a republikánusok többsége.

Bushnak juttattak többet a Fed-tisztviselők

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve regionális tisztségviselői a választást megelőzően sokkal erősebben támogatták anyagilag George W. Busht és a republikánus pártot, mint John F. Kerryt és a demokratákat. A Fednek tizenkét regionális központja van, mindegyik kilenctagú igazgatótanáccsal, amelyben három bankár és hat más, a társadalmat képviselő személy foglal helyet, ezenkívül további 560 ember vezeti a városi fiókokat és a tanácsadó testületeket. Az erről az összesen 668 személyről készült kimutatás szerint 224-en adományoztak az elnöki kampány, valamint a vállalatok és érdekcsoportok által létrehozott, az elnök-, szenátor- és képviselőjelölteket támogató úgynevezett politikai akcióbizottságoknak. Az adományok teljes összege 1,4 millió dollár volt. Akik csak a republikánusokat pénzelték, azok 515 ezer dollárt adtak, míg akik kizárólag a demokratákat támogatták, ennek kevesebb, mint a felét, 221 ezer dollárt áldoztak ilyen célra. További 598 ezer dollár olyanoktól származott, akik mindkét oldalt támogatták. Az elnökjelöltek közül Bush csaknem 99 ezer, Kerry 57 ezer dollárt kapott.

Klaus nem hisz az euróban

Az emberiség történetében soha nem volt sikeres valutaunió fiskális és politikai unió nélkül, így az európai egységes pénzrendszer sem lehet működőképes, ha nincs fiskális unió – jelentette ki egy madridi tanácskozáson Václav Klaus cseh köztársasági elnök. Az egykori kormányfő rögtön hozzátette, hogy ő maga nem szeretne fiskális uniót, mindenesetre levonta a következtetést, miszerint nem biztos abban, hogy az európai monetáris unió tartósan fennmaradhat. Klaus a továbbiakban sem cáfolt rá euroszkeptikus hírére, élesen bírálta ugyanis az Európai Unió vezetői által elfogadott alkotmányt, amely szerinte túl radikális és messzemenően kihat az egyének szabadságára és jólétére, valamint a nemzetállamok jövőjére, azonkívül megkerüli Európa valóságos problémáit, megszületése pedig jól példázza a demokratikus deficitet. Végül megjegyezte, hogy az EU belső határainak megszüntetése tragikus és szörnyű hiba volt, ami tönkreteheti Európát.

Bíróságon az alkoholviták

Két ország ellen is pert indít az Európai Bizottság az alkohollal összefüggésben: Nagy-Britannia ellen a külföldi italok – és cigaretták – magáncélú behozatalának büntetése miatt, Svédország ellen pedig az importbor túl magas adóztatása miatt.

Gyengébb a vártnál az USA GDP-adata

A második negyedévi 3,3 százalék után a harmadik negyedévben 3,7 százalékkal bővült éves szintre kivetítve az Egyesült Államok bruttó hazai terméke (GDP) a kereskedelmi minisztérium jelentése szerint. Az adat elmarad a várakozásoktól, a Dow Jonesnál és a Bloombergnél ugyanis egyaránt 4,3 százalékos volt az elemzői konszenzus. A lakossági fogyasztás fellendült ugyan, a 4,6 százalékos annualizált emelkedés csaknem háromszorosa a második negyedévi 1,6 százaléknak, ugyanakkor az üzleti beruházások növekedése 8,5 százalékra esett vissza az április–júniusi 13,9 százalékról, és gyengítette a GDP-mutatót a rekordnagyságú, éves szinten 598 milliárd dolláros külkereskedelmi hiány is.

Buttiglione lemondott, Kovács helyzete bizonytalan

Az olasz Rocco Buttiglione lemondott a brüsszeli biztosjelöltségről, de elképzelhető, hogy az Európai Néppárt ellenállása miatt Kovács Lászlónak is mennie kell. Bizonytalan a múlt pénteken aláírt EU-alkotmány jövője is.

Döntetlen az ukrán elnökválasztáson(KIMARADT!!!)

NAPI GAZDASÁG A várakozásoknak megfelelően szinte fej-fej mellett végzett a két legesélyesebb jelölt az ukrán elnökválasztás első fordulójában. A szavazatok közel 95 százalékának feldolgozása után Viktor Janukovics miniszterelnök – akit Leonyid Kucsma leköszönő államfő is támogat – 40,15 százalékkal vezetett a liberális Viktor Jucsenko volt kormányfő előtt, aki 39,15 százalékot kapott. A győzelemhez legalább 50 százalék kellett volna, így a választók a november 21-ei második fordulóban dönthetnek a két politikus között. Az EBESZ, az Európa Tanács és a NATO közös megfigyelőcsoportja szerint a választás nem felelt meg az európai normáknak, a média Janukovicsnak kedvezett és a kormány akadályozta az ellenzéki aktivitást. Janukovics, aki kormányfőként növelte a gazdaság állami kontrollját, többek közt az átlagbér megkétszerezését és a nyugdíjak emelését, a közalkalmazottak munkakörülményeinek javítását, valamint az áfa 20-ról 12 százalékra való csökkentését ígéri, míg a piacpárti Jucsenko programja olyan elemeket tartalmaz, mint a cégadók mérséklése, a bürokrácia enyhítése, az állami szektor karcsúsítása, továbbá a korrupció és a szürkegazdaság visszaszorítása.

Csökkenő ügyfélszám és stagnáló bevétel a Pannonnál

Bár a számhordozhatóságnak nincs érzékelhető hatása, a Pannonnak mégis év eleje óta csökken az ügyfélszáma. A cég árbevétele ugyan stagnál, ám az üzemi eredményét 17 százalékkal tudta növelni az idei harmadik negyedévben.

Váratlanul javult az Ifo-index

A várakozásokra rácáfolva kéthavi csökkenés után októberben emelkedett a német Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe, igaz, csak 95,3 pontra a szeptemberi 95,2-hez képest. A Reuters által megkérdezett elemzők átlagosan 94,8 pontot vártak. A jelenlegi helyzet megítélésére vonatkozó részindex 94,8-ről 94,7 pontra csökkent, a várakozásokat tükröző mutató ugyanakkor 95,7-ről 95,9-re javult. Gernot Nerb, az Ifo vezető közgazdásza meglepőnek nevezte ez utóbbi fejleményt, különös tekintettel arra, hogy az olaj folyamatosan drágul, és az euró újabban ismét erősödik; tegnap a közös fizetőeszköz 1,2796 dollárt ért, ami nyolchavi csúcsot jelent. Ennek ellenére a német exportőr cégek továbbra is bizakodók, s emellett a korábbinál kedvezőbben ítélik meg a helyzetet a kiskereskedelmi vállalatok is. Az elmúlt hónapokban a német gazdaságot az export szárnyalása és a belföldi kereslet stagnálása jellemezte, az Ifo-index most némi élénkülést vetít előre az utóbbi fronton. Hans-Werner Sinn, az intézet elnöke mindazonáltal figyelmeztetett arra, hogy a várakozási részindex a javulással együtt is viszonylag alacsony, s hogy bár folytatódik a fellendülés, nincs meg benne a korábbi konjunktúrák dinamizmusa. A szövetségi statisztikai hivatal előzetes adatai szerint októberben a fogyasztói árszint 0,3 százalékkal haladta meg az előző havit, vagyis a szeptemberi 1,8-ről 2,1 százalékra gyorsult az éves infláció.