Az olasz Rocco Buttiglione szombaton bejelentette, hogy lemond jelöltségéről az új Európai Bizottságban. A hazájában az európai ügyek minisztériumát vezető politikus az igazságügyi és biztonsági tárcát kapta volna José Manuel Barroso bizottságában, de ultrakonzervatív nézetei miatt megbukott az Európai Parlament (EP) bizottsági meghallgatásán. A magát most ártatlan áldozatnak nevező Buttiglione utódját Silvio Berlusconi miniszterelnök hivatalosan még nem nevezte meg, de úgy tudni, Franco Frattini külügyminiszter lesz a jelölt.
Barroso a múlt héten a kudarc elkerülése végett úgy döntött, hogy visszavonja bizottságának jelölését, azaz nem kér EP-szavazást a testületről. Kétséges azonban, hogy Buttiglione távozása elegendő lesz-e a parlamenti jóváhagyáshoz, egyes információk szerint ugyanis a legnagyobb frakciót adó Európai Néppárt ragaszkodik ahhoz, hogy a jobboldali jelölt mellett áldozzanak fel egy szocialistát is. Ez a sors Kovács Lászlót, az energetikai tárca várományosát fenyegeti a leginkább, mivel a szocialista jelöltek közül ő tette a legrosszabb benyomást a meghallgatáson. Az EP kifogásolta még a dán Mariann Fischer Boel (mezőgazdaság), a holland Neelie Kroes (versenyügyek) és a lett Ingrida Udre (adózás) személyét is, ám ők mindannyian liberálisok. A magyar kormány hivatalos álláspontja egyelőre az, hogy Kovács a biztosjelölt.
Pénteken a huszonöt tagország vezetői – köztük Gyurcsány Ferenc – Rómában aláírták az Európai Unió alkotmányos szerződését. A ceremónián jelen voltak a leendő új tagállamok, Románia, Bulgária, Törökország és Horvátország vezetői is. Az alaptörvény az eddigi gyakorlathoz képest szűkíti a tagországok vétójogát, egyszerűsíti a döntéshozatalt, létrehozza az EU elnöki és külügyminiszteri posztját és növeli az Európai Parlament hatalmát. Hatályba azonban csak akkor léphet, ha valamennyi tagállam ratifikálja – márpedig erre nincs sok esély. A 25-ből eddig kilenc ország – Csehország, Dánia, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia – döntött úgy, hogy népszavazás határozzon az alkotmány elfogadásáról. A szerződéshez csatolt nyilatkozat szerint abban az esetben, ha a pénteki aláírástól számított két éven belül a tagországok négyötöde ratifikálta az okmányt, de egyes országokban ez nehézségekbe ütközött, az ügyet az Európa Tanács, a tagországok vezetőinek testülete elé utalják.
