Papp Zoltán

A fapadosok is ártanak az Eurotunnelnek

Adósságátütemezési megállapodásról tárgyal a Csalagutat üzemeltető brit-francia Eurotunnel társaság hitelező bankjaival, mivel a cég számára ugyanis elviselhetetlen terhet jelent annak a 6,4 milliárd font összegű hitelnek a törlesztése, amivel 122 banknak tartozik. A múlt év első felében például az adósságszolgálat összege több mint a kétszerese volt 70 millió fontos üzemi nyereségének. Mivel a mentőakció keretében bizonyára adósság-részvény cserére is sor kerül, ez a Reuters szerint még lejjebb fogja nyomni az Eurotunnel papírjainak árfolyamát, pedig az 1987-es bevezetésekor még 2,5 euróba kerülő részvények ma már csak 0,25 eurót érnek. Úgy tűnik, hogy a Csalagút tervezői elszámították magukat: a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő alagút forgalma 1994-es megnyitása óta sosem érte el a megjósolt szintet. A tavalyi harmadik negyedévben éves összehasonlításban 5,2 százalékkal, 605 984-re csökkent az átszállított személyautók, 13 százalékkal, 15 650-re az autóbuszok száma. Az utasoké ugyan 13 százalékos növekedéssel megközelítette a kétmilliót, de a teherautók szám jelentősen esett. Ennek oka egyrészt a komptársaságokkal kialakult árverseny. Főként a kelet-európai áruszállítók úgy érzik, az Eurotunnel nagyobb gyorsasága nem ér annyit, amennyivel drágább a hajóknál. Az utasforgalom alakulásában érezteti hatását a fapados légitársaságok által támasztott verseny is: a Csalagúton való átkelés egy személyautónak oda-vissza a különböző tényezőktől függően 100–200 font, repülőjegyet egy irányba már 35 fontért is lehet venni.

Tarolnak a japán autógyárak az USA-ban

Decemberben folytatódott a japán autógyárak előretörése az amerikai piacon, a hazai gyártók közül egyedül a Chrysler tudott lépést tartani velük. Az év egésze hasonló képet mutat.

Kifulladt a lendület az eurózóna szolgáltatószektorában

Nem következett be a várt év végi gyorsulás az euróövezet szolgáltatószektorában. A Reuters megbízásából az NTC Research által készített beszerzésimenedzser-index (PMI) decemberben ugyanúgy 52,6 pont volt, mint novemberben, 0,4 ponttal elmaradva az elemzői konszenzustól. Az adatfelvételre, amelyben kétezer vállalat beszerzési menedzsereit kérdezik meg, még a december 26-ai kelet-ázsiai szökőár előtt került sor, így annak az idegenforgalmi cégeknél jelentkező hatása még nem tükröződik az indexben. Az 50 pontnál magasabb mutató növekedést jelez, de a novemberi és a decemberi adat a legalacsonyabb 2004-ben, ami azt mutatja, hogy az év végére kifulladt a korábbi lendület. Ez főként az energiaköltségek növekedésének és a fogyasztás gyengeségének tudható be. Az eurózóna három legnagyobb gazdasága közül Németországban és Olaszországban romlott az index novemberhez képest, 51,3-ról 51,0, illetve 53,1-ről 52,7 pontra, Franciaországban viszont 54,0-ről 54,9 pontra javult az erősebb lakossági keresletnek köszönhetően. Chris Williamson, az NTC vezető közgazdásza szerint a szolgáltatási és a feldolgozóipari PMI 2004-es alakulásából arra lehet következtetni, hogy az év egészében az eurózóna bruttó hazai terméke (GDP) 1,9 százalékkal nőtt, ami közel négyszerese a 2003-as 0,5 százaléknak. Az év végi lassulás azonban áthúzódhat az elkövetkező hónapokra is, ezért az idei kilátások egyelőre nem túl biztatóak. Némi derűlátásra ad okot, hogy a decemberi szolgáltatási PMI-n belül az üzleti várakozások részindexe 63,2 pontra emelkedett a novemberi – húszhavi mélypontot jelentő – 61,4-ről, és szerényen javult az új megrendelések részmutatója is, 50,7-ről 51,3 pontra. A foglalkoztatás minimális mértékben nőtt, az erre vonatkozó részindex 50,6 pont a novemberi 50,5 után.

Gesztus Brüsszeltől (KIMARADT!!)

Az Európai Bizottság nem fog eljárást indítani azon tagországok ellen, amelyekben az államháztartási hiány a szökőár sújtotta országoknak nyújtott segélyek miatt lépi túl a GDP 3 százalékában megállapított limitet. Az ilyen kiadásokat figyelembe kell ugyan venni a deficit kiszámításakor, de rendkívüli körülmények okozta tételekként lehet elszámolni azokat – tájékoztatott Amelia Torres, a bizottság monetáris ügyekben illetékes szóvivője. A brüsszeli gesztus jelentőségét némileg csökkenti, hogy valószínűleg egyetlen olyan ország sem lesz, amely csak a segélyek miatt produkálna 3 százaléknál magasabb hiányt.

PIACI RÉSZESEDÉS

(százalék) Vállalat 2003 2004

Évek óta veszteséges volt az IBM PC-üzletága

Az International Business Machines (IBM) Corp. személyi számítógépeket gyártó részlege az elmúlt négy esztendőben folyamatosan veszteséges volt – derül ki a vállalat által az amerikai értékpapír-piaci felügyelethez (SEC) eljuttatott beszámolóból. Az IBM decemberben jelentette be, hogy 1981 óta működő PC-üzletágát 1,25 milliárd dollárért és az adósságok átvállalása fejében eladja a kínai Lenovo Groupnak, amely ezzel a világ harmadik legnagyobb PC-gyártója lesz, s amelyben az IBM 18,9 százalékos tulajdonrésszel fog rendelkezni (NAPI Gazdaság, 2004. december 9., 6. oldal). Az IBM korábban nem hozta külön nyilvánosságra a divízió adatait, hanem belefoglalta azokat a nagyobb üzleti szegmensekről szóló jelentésekbe. Most azonban kiderült, hogy 2001-től a tavalyi első félévig a PC-részleg 34,1 milliárd dollár árbevétel mellett 973 millió dollárnyi nettó veszteséget halmozott föl. 2001-ben az értékesítés 10,1 milliárd dollár volt, a nettó eredmény mínusz 397 millió dollár, a következő évben a forgalom 9,2 milliárd dollárra esett vissza, de ezzel együtt csökkent a veszteség is, 171 millió dollárra, ám 2003-ban 9,6 milliárd dolláros árbevétel mellett újra nagyobb, 258 millió dolláros veszteség keletkezett. A tavalyi első félév mérlege 5,2 milliárd dollár forgalmat és 139 millió dolláros veszteséget mutat, szemben az egy évvel korábbi 4,3 milliárd, illetve 97 millió dollárral.

Javított az év végére az eurózóna ipara

A novemberi stagnálás után decemberben szerény növekedésbe váltott az eurózóna feldolgozóipara, az Egyesült Államokban pedig fokozódott az amúgy is lendületes expanzió.

Ukrajna drágábban veszi a türkmén gázt

Néhány nap szünet után Türkmenisztán újra szállít földgázt Ukrajnának, az orosz vezeték csapját azonban egyelőre zárva tartja. A földgázban gazdag közép-ázsiai ország újévi meglepetésként január 1-jén hajnalban leállította az Ukrajnába és Oroszországba irányuló szállításokat, miután a két importőr, az ukrán Naftohaz és az orosz Gazprom nem fogadta el, hogy az ezer köbméterenkénti árat 44-ről 60 dollárra emelje. Ukrajna azonban tegnap már belegyezett egy, a türkmén fél által eredetileg kértnél valamivel alacsonyabb, 58 dolláros árba, s miután Szaparmurat Nyijazov türkmén elnök és Jurij Bojko, a Naftohaz elnöke aláírta az erről szóló megállapodást, a szállítások újraindultak. A szerződés értelmében Türkmenisztán idén 36 milliárd köbméter gázt ad el Ukrajnának, az ár fele készpénzben, másik fele barterben és beruházások formájában törlesztendő, akárcsak tavaly. A drágítást Türkmenisztán azzal indokolja, hogy nőtt a kitermelés és az ahhoz szükséges eszközök ára. Ukrajna Türkmenisztánból elégíti ki gázfelhasználásának 45 százalékát, így nem engedhette meg magának, hogy tartósan lemondjon e forrásról. Oroszország viszont képes kielégíteni saját szükségleteit, s a Gazprom csak azért vásárol türkmén földgázt, mert így mentesül a költséges szibériai beruházásoktól. Megfigyelők szerint azonban néhány napon belül valószínűleg a Gazprom is megegyezik az új árról. Oroszország előreláthatólag ötmilliárd köbméter türkmén földgázt kap az idén, ám egy 2002-es szerződés szerint a mennyiség fokozatosan emelkedik a következő években. A mostani vitának egyelőre Azerbajdzsán issza meg a levét, mivel a Gazprom viszont neki nem szállít a türkmén import leállása miatt. Az ügynek nincs hatása a magyarországi gázszállításokra.

Oroszországban erősít az InBev

Közel százszázalékos tulajdonrészt szerez a második legnagyobb orosz sörgyárban a világ vezető söripari vállalata, a belga InBev, holland riválisa, a Heineken pedig egy izraeli céggel szövetkezik.