Pápai Csaba

Újabb 4 millió ember vált nincstelenné

Minden hetedik amerikai a létminimum alatt élt 2009-ben - derült ki a legújabb népszámlálási adatokból.

Nem dőlt még el az új irány

A főbb nyugat-európai tőzsdék irányadó indexei a negatív tartományban zártak szerdán, az FTSE-100 és a DAX 0,2, a CAC-40 0,5 százalékos mínuszban végzett, annak ellenére, hogy a mutatók reggel még folytatódó hegymenetet jeleztek, ám később a befektetők átértékelték a japán jegybank jent gyengítő beavatkozásának hírét, és a makroadatok sem hoztak újabb lendületet. A Wall Streeten még egyet rúgtak a bikák, lapzártánkra a DJIA 0,4, az S&P-500 0,3, a Nasdaq pedig 0,5 százalékos pluszban volt a gyenge kezdés ellenére. Európában az ipari papírok húzták le az indexet - az olaj árfolyamának több mint 1 dolláros csökkenését követve az energiaszektor papírjai leértékelődtek, a gyenge New York-i ipari adatok pedig a nyersanyagipari szektorban is eladási hullámot indítottak. A Footsie csökkenését ugyan mérsékelte a kiskereskedelmi szektorban a Next jelentése után kialakult optimizmus, de a blue chip közel hétszázalékos felértékelődése is kevésnek bizonyult. A divatárulánc az év első felében a vártnak megfelelő 14 százalékkal tudta növelni működési eredményét, s továbbra is elkötelezett éves célja megvalósítása mellett - derült ki a társaság szerdán közzétett gyorsjelentéséből. A jó hír a Marks & Spencer és a Tesco papírjainak is jót tett, a szektor részvényei drágultak szerdán. Frankfurtban és Párizsban az autógyártók részvényei kimaradtak az eladási hullámból, a bankszektorban azonban már megjelentek az eladók a hét eleji rally után. Az elmúlt napok felfelé oldalazásának megtörésében a brókercégek is szerepet vállaltak - a JP Morgan Chase leértékelte a brit közüzemi szolgáltató Drax papírjait, míg a Logitech a Goldman Sachstól kapott a korábbinál rosszabb ajánlást - mindkét részvény leértékelődött a hírre, maguk után rántva a szektor más szereplőit is.

Pest még rákapcsolt a nap végén

A BÉT irányadó indexe a pozitív tartományban zárta a keddi kereskedést. A hazai befektetők szembe mentek a nemzetközi hangulattal, hiszen a tőzsdezáráskor mind New Yorkban, mind Nyugat-Európában a pirosban oldalaztak a mutatók, míg a BUX a negatív tartományból meredeken felívelve, végül 0,3 százalékos előnnyel végzett. A mutató 23 500 pont közelében nyitott, s délelőtt 23 531 ponton tetőzött, mielőtt erőtlenül a hétfői záróértéke alá esett volna vissza. A nemzetközi piacokon tapasztalható bizonytalanság a pesti parketten is érződött, hiszen a BUX 23 400 pont közelében oldalazva bekkelte ki a délutánt, ám az utolsó percekben 23 473 pontig küzdötte fel magát. A blue chipek közül sem a Mol, sem az OTP nem tudta ledolgozni napközben felhalmozott hátrányát, ám a Magyar Telekom és a Richter kompenzált a veszteségekért - a távközlési cég részvényei 2,2, a gyógyszergyártó papírjai pedig 1,4 százalékkal értékelődtek fel.

Csúcsra futottak a tőzsdeindexek

Elsősorban a jegybankárok hétvégi, bázeli találkozóján hozott döntés szabott irányt a részvénypiacoknak hétfőn. A pénzintézetek tőkefeltételeinek globális szabályozása az eredetileg tervezettnél jóval később lép csak érvénybe, így a bankoknak elég idejük marad tartalékaik felduzzasztására - határozott a bankfelügyeleti bizottság, az utolsó pillanatban engedve a német nyomásnak. A bejelentést követően szárnyra kaptak a bankpapírok, 0,8 százalékkal feljebb lökve a DAX indexet, amely ezzel egyhavi csúcson zárt. A CAC-40 1,1, a londoni tőzsde irányadó indexe pedig 1,2 százalékkal emelkedett, utóbbi ezzel négy hónapja nem látott magasságba ugrott.

Végleg feljönnek a bányából?

Az Európai Bizottság (EB) nyár végén hozott döntése értelmében a szénbányák állami és uniós szintű támogatására eztán csak akkor nyílik lehetőség, ha azok működése nyereséges. A veszteséget termelő feketekőszén-lelőhelyek bezárásáról Joaquín Almunia versenybiztos szerint 2014. október 1-jéig gondoskodni kell; felszámolási terv nélkül ugyanis ezeknek a főként Németországban, Spanyolországban és Romániában lévő bányáknak mostantól nem jut szubvenció - számolt be a BBC. A szigorral Brüsszel a zöldenergiára történő átállást szeretné gyorsítani, ám úgy tűnik, erre még a legnagyobb tagállamok sem állnak készen. A Reuters friss felmérése szerint a német szénimport a következő években számottevően nőhet - a 2009-es 31 millió tonnáról 2013-ra akár 50 millióra emelkedhet a behozatal, miközben az európai kitermelés 14 millió tonnáról alig 5 millióra eshet vissza. A talpra álló német gazdaság megugró energiaéhségére reagálva Angela Merkel kormánya a napokban az atomerőművek élettartamának meghosszabbítására vonatkozó kérelmet elfogadta, nemrég pedig a heves környezetvédelmi ellenállás dacára úgy határozott, az ország energiaellátásának több mint 40 százalékát adó szénalapú generátorok pótlását is engedélyezi. A németek álláspontja szerint amíg az alternatív forrásokból származó energia ára érdemben nem csökken, más módszerekkel kell megoldani a fogyasztói díjak leszorítását. A szénalapú erőművek körüli helyzetet bonyolíthatja, ha a kormányalakításra készülő ausztrál munkáspárt betartja a bányatársaságok 30 százalékos különadójára vonatkozó választási ígéretét, ez ugyanis a várakozások szerint a globális nyersanyagárak, így a szén importköltségeinek emelkedéséhez vezet.

Ezt várják az Orbán-kormánytól külföldön

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdán ismét megerősítette a kormány elkötelezettségét a költségvetés idei 3,8, és jövő évi 3,0 százalékos hiánycélja mellett. A Napi arra keresett választ, mit kell még tennie a kormánynak, hogy ígérete teljesüljön.

Visszacsúszott az OTP

A BUX 0,95 százalékos mínuszban zárt kedden, elsősorban az OTP árfolyamának nagyarányú csökkenése miatt. A kereskedés végére a blue chipek közül egyedül a Richter árfolyama mutatott pozitív változást, a nagyobbik gyógyszerpapír 0,28 százalékos pluszban, 48 155 forinton zárt, miután a nap végén sikerrel törte át az előző napi zárószinteket. A papír ráadásul a napi legmagasabb értékén állt meg, újabb éves csúcsértéket állítva fel ezzel. Az OTP-részvények 4850 forinton végeztek, ami 3,39 százalékos leértékelődést jelent a hétfői záróárhoz képest. A bankrészvényre mindössze 5,4 milliárd forint értékben érkezett kötés; ez elmarad még a nyári uborkaszezon során megszokott forgalomtól is. A részvény kereskedése 4948 forinton indult, az árfolyam innen csökkent késő délutánra 4843 forintra. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy felmerült: az európai bankok stressztesztjeinek eredménye esetleg nem tükrözi a pénzintézetek valós helyzetét. A Magyar Telekom papírjai 0,44 százalékkal értékelődtek le, ami háromforintos árfolyamveszteséget jelent a hétfői 687 forintos záróárhoz képest. A távközlési cég részvényei azonban ennél négy forinttal lejjebb is megfordultak a nap folyamán, alig több mint félmilliárdos forgalom mellett. A Mol ára 0,60 százalékkal, 21 560 forintra mérséklődött. Már nyitásban veszteséggel forgott, árfolyama 21 300 forintig csökkent a kereskedés során, majd innen korrigált a nap eleji szintek közelébe. A kisebb papírok közül az Orco felértékelődése volt a legdinamikusabb, az ingatlanfejlesztő részvényei 6,81 százalékkal, 2195 forintra drágultak, szórványos forgalom mellett. Az RFV is kitűnt a sorból, a részvény jegyzése 2,51 százalékot csökkent a nap végére, 7799 forintra, bár a papír volumene alapján a legkeresettebb kisrészvény volt a pesti parketten.

A bankok és a bányák miatt aggódtak

A negatív tartományban zártak a főbb európai tőzsdeindexek kedden. Az FTSE-100 és a DAX értéke 0,6, a CAC-40 1,1 százalékkal csökkent. Lapzártánkkor a Wall Street-i mutatók is közel egy százalékkal mozogtak a negatív tartományban. A frankfurti börzén az Infineon részvényei értékelődtek le a legnagyobb mértékben, miután a német félvezetőgyártó közölte: az idén nem fizet osztalékot, annak ellenére, hogy vezeték nélküli részlegének eladásából 1,4 milliárd dollárhoz jutott. A bankszektort hevesen támadták Párizsban, miután a Wall Street Journal hasábjain arról spekuláltak, hogy a pénzintézetek válságállóságára vonatkozó teszt eredményei nem tükrözik a valóságot. Alátámasztotta ez a német bankszövetség nyilatkozatát is, amely szerint az ország tíz legnagyobb pénzintézete 105 milliárd eurós tőkeemelésre szorul. Londonban az ausztráliai választások eredménye nyomán újra terítékre kerülő bányaadó miatt aggódtak a befektetők; a mérleg nyelvének tartott függetlenek a munkáspárt kormányalakítási törekvéseit támogatják, amely programjában kiemelt helyen foglalkozik az ausztrál export gerincét adó bányatársaságok 30 százalékos adójával. Újabb felvásárlási célpontokról is érkezett hír, a Financial Times úgy tudja, hogy a brit Tullow Oilra az ExxonMobil és a China National Offshore Oil is szemet vetett.

A bankok és a bányák miatt aggódtak Európában

A negatív tartományban zártak a főbb európai tőzsdeindexek kedden. Az FTSE-100 és a DAX értéke 0,6, a CAC-40 1,1 százalékkal csökkent.