Az Európai Központi Bank (ECB) elnöke a monetáris tanács decemberi kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a mostani, 75 bázispontos kamatcsökkentés az eddigi legnagyobb arányú egyszeri mérséklés volt a központi bank történetében. Jean-Claude Trichet jegybankelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt, kevesebb, mint két hónap során bejelentett 175 bázispontos kamatszint mérséklésre nemcsak az ECB történetében nem volt soha példa, de a második világháború vége óta egyetlen, azóta az eurózónához csatlakozó ország jegybankjának fellépése nem volt ilyen agresszív.
Trichet ezzel cáfolta azokat az elemzői vádakat, amelyek szerint az ECB fellépése nem elég határozott, összehasonlítva egyrészt a Fed korábbi 300 bázispontos, vagy például a Bank of England 150 bázispontos októberi döntésével. Az ECB elnöke szerint a monetáris testület elsődleges feladatának - az árstabilitás biztosításának - szemmel tartása mellett a lehető leggyorsabban reagáltak a fokozódó válsághelyzetre, és a továbbiakban is hajlandók lesznek ehhez mérten cselekedni.
A bankok hitelnyújtási hajlandósága ugyan csökkent, a hitelkultúra változásnak indult, ráadásul szeptember óta látványos mértékben is, ennek ellenére a hitelforrások alakulása továbbra is kielégítő - jelentette ki a jegybank elnöke. Újságírói kérdésre válaszolva Trichet megjegyezte: elsőrendű feladat az ECB számára, a pénzpiacok normális működésének helyreállítása, ám a források biztosítására már korábban jelentős lépeseket tettek, amikor korlátlan hitellehetőségeket tettek elérhetővé az európai kereskedelmi bankok számára; ennek alapján azonban Európában hitelválságról nem beszélhetünk.
A gazdaság normális működése szempontjából kulcsfontosságúnak tartott árstabilitásról szólva Trichet megjegyezte: az elmúlt pár hónapban tapasztalt nyersanyagár-csökkenés az inflációs kockázatokat jelentősen mérsékelte, így az idei évre vonatkozó 3,2-3,4 százalékos inflációs becslés tartható. A jegybank elnöke azonban felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember óta a reálgazdaságban is érzékelhetővé váltak a válság hatásai, a kereslet csökkent és további mérséklődésre lehet számítani, ezzel párhuzamosan azonban a bizonytalanság csak nőtt. Trichet szerint a kilátások továbbra is bizonytalanok, az ECB középtávú célja továbbra is a növekedés ütemének középtávú fellendítése az árstabilitás biztosításán keresztül.
Az eurózóna gazdaságának teljesítményére vonatkozó előrejelzésében Trichet az idei év negyedik negyedévében a harmadik negyedévhez mérten is további lassulást vár, ez alapján 2008-ra 0,8-1,2 százalékos GDP-növekedést, 2009-re -1-0 százalékot, 2010-re azonban már 0,5-1,5 százalékos növekedést jelzett előre. A következő pár negyedévben a mostani negyedévhez hasonló gyenge teljesítményt várhatunk az európai gazdaságtól - mondta a jegybank elnöke, arra hivatkozva, hogy a lefelé mutató kockázatok továbbra is jelen vannak.
Az inflációs kilátásokat ismertetve az ECB elnöke közölte: a 2008-as 3,2-3,4 százalékos inflációs becslés mellett 2009-re a pénzromlási ütem a vártnál nagyobb mértékben is mérséklődhet, amennyiben az olaj és az élelmiszerek ára a jelenlegi csökkenő trend szerint mozog továbbra is. Ez azonban monetáris politikai szempontból elenyésző fontosságú - tette hozzá -, egyúttal nem befolyásolja a jövő évre vonatkozó 1,1-1,7 százalékos inflációs előrejelzést sem. 2010-re az ECB 1,5-2,1 százalékos inflációt jósol.
Jean-Claude Trichet közölte: a gazdasági növekedés lassulása és a nyersanyagárak csökkenése miatt az inflációs kockázatok csökkentek, közép- és hosszútávon azonban nem tűntek el teljesen. A legfontosabb jelenleg azonban az volna, hogy az olaj- és élelmiszerárak konszolidálódjanak, hiszen ez az automatikus stabilizációs folyamat jelentené a reálgazdaság, közvetetten pedig a pénzpiacok stabilizálódásának alapját - fűzte hozzá a központi bank elnöke, megjegyezve, hogy az automata stabilizációs folyamatoknak - a banki mentőcsomagok nyújtotta konszolidáció kivételével - jelenleg híján vagyunk, pedig épp ezekre volna a legnagyobb szükség a gazdaság stabilitásának szempontjából.
Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek - vélekedett Trichet - a válság jelenlegi fokozódása ellenére is megkezdődhte a gazdasági fellendülés 2010-ben, ehhez azonban fel kell ismerni, hogy a mostani szituáció egyfajta katalizátorként is működhet a piacok számára elengedhetetlenné váló reformok terén.
Az ECB elnöke egy az elmúlt időszakban szárnyra kapott pánikkeltő pletykára reagálva elmondta: az infláció mostani mérséklődése koránt sem illethető a defláció jelzővel. A nyersanyagárak korábbi emelkedése nemcsak az inflációs kockázatokat növelte, de a növekedésnek is gátat szabott, ám a jelenlegi középtávú dezinflációs folyamatok csak hozzájárulnak az árstabilitás kialakulásához, de nem veszélyeztetik a növekedést.
