Németh Andor

Átadták a Center Point irodaházat

Beköltözött az első bérlő a Váci úton 15,7 millió euró értékű beruházás eredményeként felépült Center Point irodaházba. A Zobóky-Demeter építésziroda által tervezett épület fejlesztője a GTC International leányvállalata, a GTC Magyarország Rt., a kivitelezési munkálatokat a Strabag Építő Rt. végezte, a kizárólagosan megbízott bérbeadó ügynökség pedig a Jones Lang LaSalle (JLL) ingatlanpiaci tanácsadó cég. A Center Point 18,5 ezer négyzetméter bérbe adható területe kilenc szinten terül el, a mélygarázsban 270 férőhely van. Az első ütem teljes átadására egyébként október közepéig várni kell, a GTC reményei szerint azonban az év végéig a Center Point nagy részét bérbe tudják adni - mondta a megnyitón Thierry Delvaux, a JLL ügyvezető igazgatója. A tervek szerint egy év múlva kezdődhet a beruházás második szakasza, amellyel az irodaház összalapterülete 45 ezer négyzetméterre nő. Lapunk kérdésére válaszolva Robert Snow, a GTC ügyvezetője elmondta, hogy a beruházásnál részükről nem elsődleges szempont a megtérülési ráta, ugyanis - bár végleges döntés még nem született - elképzelhető, hogy miután sikerül teljes mértékben bérbe adni az irodaházat, eladják a Center Pointot. A holland központú GTC Internationalnek - a cég kilenc éve van jelen a közép- és kelet-európai ingatlanpiacokon - jelenleg összesen 1,2 millió négyzetméter területe van a fejlesztés különböző szakaszaiban Lengyelország, Románia, Szerbia, Montenegró és Csehország fő- és nagyobb városaiban. A GTC Magyarországon a szintén budapesti Riverside apartmanházzal debütált, további fővárosi terveik között szerepel két új lakóház felépítése a XI. és a XIII. kerületben.

Az RHK tízmilliárdos kutatási programot indít

A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. (RHK) előminősítéses nyílt közbeszerzési eljárást bonyolított le a magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok - a kiégett fűtőelemek és a paksi erőmű lebontásánál keletkező radioaktív részek - végleges tárolására alkalmas helyszín, valamint az elhelyezés lehetőségét vizsgáló föld alatti kutatólaboratórium helyének kijelölésére. Az eljárást a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt. nyerte meg. A kutatási program előirányzati összege nettó 11,336 milliárd forint, amit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszíroz - mondta lapunknak Hegyháti József, az RHK ügyvezető igazgatója. A tervek készítésében közreműködik - a beszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben bevont alvállalkozóként - a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, az ETV-Erőterv Rt., a Golder Associates Kft., a Magyar Állami Földtani Intézet és a Rotaqua Kft. A szeptembertől induló kutatás helyszíne a Nyugat-Mecsek térsége, Boda környéke. A kiégett fűtőelemeket jelenleg öt évig az erőműben pihentetik, majd 50 évig az erőmű melletti átmeneti tárolókban helyezik el. Az Európai Unió direktívájának ajánlása szerint 2008-ra kéne kijelölni a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésére alkalmas tároló helyét, és 2018-ra kéne kiépíteni azt, ugyanakkor a hulladékokat csak 2047-ben kezdenék elhelyezni benne - tette hozzá Hegyháti.

Az EU-tagság után is lesz ellenőrzés

Az EU-csatlakozás után nem szűnik meg a tagállamokkal közös határok ellenőrzése - mondta lapunknak Orodán Sándor, a határőrség szóvivője - de a leendő belső határos igazgatóságokra nem vesznek fel új embereket. Ezért nem alakul ki jelentős többletlétszám jövő májustól, valamint azért, mert folyamatosan készítik fel a határőröket az új feladatokra. A határőrség jelenlegi létszáma mintegy 12 ezer fő. Az útlevélre szükség lesz 2004 májusától is, a határátkelőkön ugyanis csak a vámellenőrzés szűnik meg, Ausztria, Szlovénia és Szlovákia felé. Várhatóan két év múlva fejeződik be a Schengen-2 ellenőrzési rendszer kialakítása, és válik akadálytalanná az átkelés a belső határokon. Addig a legfontosabb teendő olyan külső határ kiépítése, amely garantálja, hogy az áthaladó forgalom nem jelent biztonsági kockázatot az unió számára. További feladat a külső határ őrizetének megfelelő diszlokáció kialakítása. A határőrség idén a tavalyi összeg harmadát, mintegy 1,3 milliárd forintot költ fejlesztésre (NAPI Gazdaság, 2003. február 17.). A technikai korszerűsítés már elkezdődött, egyebek mellett 12 mobil hőkamerás jármű és 26 úgynevezett Schengen-busz beszerzésével. Ezekre - a jelenleg is működtetett mélységi idegenrendészeti ellenőrzéseken túl - a belső határon esetlegesen szükségessé váló szigorú határellenőrzésekkor vár jelentős szerep. Emellett - a szárazföldi és vízi mobilitás növelése és a vizuális felderítőképesség fokozása érdekében - 13 járőrhajóval, 412 készlet útzárral, 145 készlet lépésérzékelővel és 111 kézi hőkamerával bővítették a felszerelést a közelmúltban, és jelenleg folyik a GPS helymeghatározó rendszer kiépítése is.

Beindulhat a nyúlpiac az Európai Unióban

A nyúltenyésztésnek van a legnagyobb lehetősége a kiságazatok közül arra, hogy kiemelt jelentőségűvé váljon a vidékfejlesztés kapcsán az EU-csatlakozást követően - véli Rizsányi Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezető főtanácsosa, aki szerint megfelelő központi támogatással nagy számban jöhetnek létre új munkahelyek és növekedhet a hazai nyúlhúsfogyasztás. Tény, hogy a nyúltenyésztésben vannak tartalékok. A termelés töredéke az egy évtizeddel ezelőttinek, az akkori 30 ezer tonnával szemben ma 5-6 ezer tonna nyulat vágnak, a kistermelők száma pedig 20 ezerről a tizedére csökkent - mondta lapunknak Perjési László, a Nyúl Terméktanács ügyvezető igazgatója. Perjési rámutatott, hogy a magyar termelők - a technológia elmaradottsága és az állatok genetikai adottságai miatt - négy kilogrammnál több tápból állítanak elő egy kilogramm nyúlhúst, míg az EU-átlag 3,7 kilogramm körüli. A magyar mezőgazdasági átalakulással egyidejűleg ráadásul nőtt a nyugat-európai tenyésztők száma, ami érzékenyen érintette a 98 százalékban exportra forgalmazó vágóhidakat. Magyarországon ma négy nyúlvágóhíd üzemel. Ez évben az Olívia Kft. várhatóan 1,7 millió, a Bácska Rt. 1,8 millió, a Rabbit Line Rt. 400 ezer, a Gerecse Rt. pedig 300 ezer nyulat dolgoz fel a terméktanács becslése szerint. Tavaly kétmillió állatot vágtak, így a kapacitásuk 95 százalékban volt kihasználva - mondta lapunknak Kerepeczki Zoltán, a svájci tulajdonú Olívia Kft. vásárlási vezetője. Az üzem termékeit elsősorban az anyacég forgalmazza Svájcban, de Olasz- és Franciaországba is szállítanak. A felvásárlási ár - vágóhídon - a nagytermelőtől 350, a kistermelőtől 320 forint kilogrammonként. A Gerecse Rt. 30 százalékos kihasználtsággal dolgozik, mert kevés a nyúl - közölte Ligacs Béla, a főként olasz piacra exportáló, olasz tulajdonú cég igazgatója, aki szerint belföldön az árak (pontosabban a vásárlóerő - a szerk.) korlátozzák a keresletet. A nyúlpiacon tavaly jelentős túlkínálat alakult ki az Európát elárasztó gyenge minőségű, de olcsó, fagyasztott kínai áru miatt. Az akkori alacsony árak után - a mélypontot nyáron a 250 forint jelentette - most kedvezőbb a helyzet a kánikula okozta hiánynak köszönhetően. Az egész nyúl eladási exportára 3 euró körüli, a combért 6-7 eurót, a gerincfiléért 10-12 eurót adnak kilogrammonként. Az aszály növelte a takarmányárakat, s ezáltal a költségeket - hívja fel a figyelmet Szalai Attila, a hetente 4 ezer nyulat termelő Anas Mezőgazdasági Szövetkezet ügyvezető elnöke. Ők jelenleg önköltségi áron értékesítenek - a Bácska Rt. kilogrammonként 350 forintért vásárol tőlük -, de az ár az év végéig még emelkedik - vélekedett a szakember.

Elérte idei legmagasabb árát a vörösbor a belföldi piacon

Idén 3-3,5 millió hektoliteres bortermés várható a jelenlegi kilátások szerint, szemben a tavalyi 3,5 millióval - mondta lapunknak Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára. A mennyiség előre látható csökkenésének az időjárás az oka. A nagy meleg miatt a szőlők is a szokásosnál két-három héttel korábban értek, így a szüret máris a felénél tart. Korán kezdődött például a korábban fagykárokat szenvedett csongrádi és kunsági borvidéken, Tokaj környékén viszont csak e hét végén, a jövő héten látnak hozzá. A kékszőlők nagyon szépek, igen jó vörösborok várhatók, a minőségnek ugyanis jót tett a napos idő. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) felmérése szerint a termés egészséges s a cukorfok is megfelelő. A meleg hatására a savak gyorsan csökkennek, ezért a szürettel sietnek a gazdák. Összességében közepes mennyiségre és minőségre számíthatnak viszont azok a termelők, akiknél a téli fagy majdnem elvitte a termést. A keresleti piac miatt a szőlő felvásárlási ára 20-25 százalékkal emelkedett, a borpiac azonban nyomott. A minőségi, jól kezelt borokra nincs megfelelő kereslet. Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) adatai szerint a belföldi piacon a bor átlagára az elmúlt hetekben nem változott, legalábbis a fehér asztali borok esetében, megmaradt a literenkénti 121-122 forint. A vörös és rozé asztali borok értékesített mennyisége folyamatosan növekszik, az értékesítés élénkülésével pedig emelkedni kezdett az átlagár is, ami a 34. héten már elérte a literenkénti 177 forintos idei maximumot. Az agrárkutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tájborok esetében az átlagárak szórása igen nagy. Magyarországon ugyanis működik néhány olyan borászat, amely nagy mennyiségben exportál tájborokat, az így értékesített nedű ára pedig jóval magasabb a hazai piacon eladottnál és a forgalom is időszakonként változó. Ezek a hatások akár 15-20 százalékos eltérést is okozhatnak például az adott hetek átlagáraiban. Az áralakulást befolyásolja az is, hogy a borvidékek különböző értéken tudják értékesíteni tájboraikat, ismertségüktől, színvonaltól függően.

Budaörs parkerdőt épít

A budaörsi önkormányzat 11 hektár erdőt vásárolt a Törökugrató-hegyen a hozzá kapcsolódó, 2,7 hektáros „Savanyító-üzem” területével együtt, rajta a tájvédelmi körzetté nyilvánított Törökugrató-sziklával, kirándulóparadicsom kialakítása céljából – mondta lapunknak Wittinghoff Tamás polgármester. A magántulajdonban levő erdőt – a hozzá tartozó 2 hektáros, elhagyott agyagbányával együtt – 150 millió forintért vásárolta az önkormányzat, amiből 75 millió forintot 5 év alatt kell kifizetni. A hegy keleti oldalán található „Savanyító” 33 millió forintba került. A település belterületén így – a már önkormányzati tulajdonban lévő területekkel együtt – 17 hektár összefüggő zöldövezet jött létre. A cél szabadidős és sporttevékenységek végzésére, rendezvények megtartására alkalmas pihenőpark kiépítése. Az elképzelések szerint szabadidőpark, kalandpark, tornapálya, séta- és kirándulóutak létesülnek. Az erdő mellett pedig sikló, kalandpark, palánkvár, szabadtéri színpad készül. A tervek többsége egy-két év múlva valósulhat meg – véli a polgármester. Az önkormányzat koncepciója az, hogy – szemben az agglomerációban általánosan tapasztalható tendenciával – megmaradjanak a zöldfelületek, és elkerüljék azok beépítését. Budaörs teljes közigazgatási területének 43 százalékát borítja erdő.

Ágyúsok a zöld gyepen

Egy brit apuka kézen fogja kisfiát egy szombat délután, és jobb híján, mert unják már az állatkertet, kilátogatnak a '68-as kupadöntőre. Huszonkét játékos kergeti a labdát egy teljesen értelmetlen cél érdekében, és mulatságos, mennyire komolyan veszik. Talán ezért hat a dolog rendkívüli erővel a kis Nickyre, aki néhány hét múlva a sors jóvoltából eljut a Highbury lelátójára, és végzetes vonzalom támad lelkében az egyáltalán nem sziporkázó Arsenal csapata iránt. Ettől kezdve főállásban szurkoló, mellékesen tanul, dolgozik, él. Minden jel arra mutat, hogy elmebetegről van szó, de önigazolásul - miután adott tárgyban e sorok írója sem tiszta egészen - álljon itt egy disztingváltabb értékelés. Nick Hornby Fociláz című munkája szociológiai vénával megírt mű, a XX. század végi angol középosztály hiteles képét rajzolja meg művészi igénnyel, és színesen eleveníti fel a közelmúlt fontosabb labdarúgó-eseményeit (például Arsenal-Brighton 2:0). A háttérben Margaret Thatcher miniszterelnöksége, a hidegháború, nehéz időszak volt ez mindenki számára. Vajon egy földhözragadt elme megértheti valaha a rajongó fanatizmusát? Minden bizonnyal alkati kérdés, kiből lesz megszállott lemezgyűjtő, Jehova tanúja, agilis környezetvédő vagy éppen tévéfüggő. Bármilyen szenvedély rabja az ember, a tevékenység pusztán kifejezőeszköz, maga a végzése a lényeg. Természetesen a focival kapcsolatban szélesebb perspektívákat tár fel a könyv. Például nagyon kicsi vigaszt nyújt, hogy Angliában is borzasztóan közönséges volt a légkör, és veszélyes állapotok uralkodtak a lelátókon, igaz, az érme másik oldala sem sok jóval kecsegtet, mert csak a sorozatosan áldozatokat követelő tragédiák után vezették be a szigorú rendszabályokat. De a legfontosabb a nosztalgia érzése és a bepillantás egy olyan futballkultúrába, ami után minden magyar szurkoló áhítozik. „Kopunovics átlépi a labdát, Lisztes, lődd már be!! Bent van!" Jenő szavai ezek a Grasshoppers elleni BL-meccsről. „Vincze Ottó. Lerántani sem tudják!. Hó-hó, hó-hó!!!" Eksztázis, lelkesedés, jó játék, boldog emberek a tévé előtt, még az anyukák is félretették a fakanalat egy kis időre. Nem sűrűn élhettünk át hasonló pillanatokat az elmúlt majdnem 20 évben. Nicknek viszont jók a kilátásai a jövőre nézve, Arsene Wenger szerényen a világ legjobb csapatának titulálta nemrég az Arsenalt, bár az igazsághoz tartozik, hogy rögtön a kijelentés után támadtak végzetes nehézségeik a BL-ben. Az Európa Könyvkiadó - a Pop, csajok, satöbbi sikerén felbuzdulva - újból megjelentette a kultuszkönyvet, nagy örömet szerezve ezzel a sport szerelmeseinek. A fanyar humorral átitatott mű, tágabb és nagyon filozofikus értelemben, felfogható az agyoncivilizált társadalom tükörképeként, amelyben különös viszonylatokat szül a felgyorsult világ által belénk oltott hajlam a pótcselekvésre és a pillanatnyi mámorra.

Alaptőke-emelés a Librinél

Mintegy 250 millió forinttal, 110 millióról 375 millió forintra emelte a cég alaptőkéjét a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tulajdonosa, a Capital Rt., így a cégnek a jövőben jóval kevesebb hitelre lesz szüksége - mondta lapunknak Nagy Lászlóné, a Libri gazdasági vezetője. A hitelszükséglet oka, hogy - a könyvszakma sajátosságaiból adódóan - a forgalom 40 százaléka az utolsó negyedévre esik, és a közbeeső időszakban nincs elég bevétel a költségek finanszírozására. A 110 milliós alapítótőke a kezdeti 2 milliárd forint alatti forgalom finanszírozásához volt elegendő. Idén 6 milliárdos forgalmat tervez a cég, 2002-ben pedig 5 milliárdos bevétele volt 130 millió forintos nyereséggel, amit a tulajdonosok visszaforgattak a beruházások fedezésére. Idén összesen 150 millió forintot költöttek fejlesztésekre. Budapesten, a Batthyány téren 30 millió forintból alakítottak ki új üzletet, amely június 18-án nyílt meg, ezenkívül felújították a Pólus Centerben és a Csepel Plazában található üzletüket, továbbá fejlesztették a számítógépes programokat, az internetes hálózatot és a járműparkot. Az online-könyvesboltban s a huszonöt budapesti és az egy kecskeméti üzletben 25 ezer cím közül választhatnak az érdeklődők, jelenleg Vámos Miklós nemrég megjelent könyve, a Sánta kutya vezeti az eladási listát.

A vámügynökségek helyzete kilátástalan

ä Németh Andor Az idén 200 millió forintot különítettek el annak a mintegy kétezer vámügynöknek az átképzésére, akiknek 2004. április 30-án éjfélkor okafogyottá válik a munkája - mondta lapunknak Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára. Az ügynökök száma fokozatosan csökken, attól függően, hogy az évi 3,5 millió vámáru-nyilatkozat várhatóan félmillióra mérséklődése mennyi alkalmazottat igényel. Az átképző tanfolyamok már idén elindulnak. Többek között szállítmányozási, logisztikai és EU-s szakemberekké képezik ki őket - mondta az államtitkár. Folytatás a 3. oldalon ä Egyelőre kérdéses, hogy megtalálják-e szerepüket a vámügynökségek a csatlakozás után - véli Sípos János, a Magyar Vámügyi Szövetség elnöke. Az új típusú forgalom ugyanis nem köt le annyi energiát. Először fordul elő Magyarországon, hogy a vámhatár nem esik egybe az áfa területi hatályával. Az áfabefizetéssel kapcsolatos szolgáltatások és az ellenőrzés területén juthatnak a jövőben szerephez az ügynökségek. Az is fontos, hogy ne tereljék el - például külföldi kikötőkbe - a tengerentúli kereskedelem vámügyintézését. Sípos szerint mintegy kétszáz vámügynökség tevékenykedik jelenleg, összesen 5-6 ezer dolgozóval, további mintegy tízezer ember valamilyen háttértevékenységet végez (például raktározás). Ráadásul három évvel ezelőtt az FMM sok vámügyintézőt képzett ki, a közeli uniós csatlakozás ellenére. Jelenleg a szakszövetségek tárgyalnak a minisztériummal a támogatás felhasználásáról. Céljuk, hogy perspektívát kínáló szakmákra - jövedéki ügyintéző, EU-val kapcsolatos tevékenységek - képezzék át őket. A G. Transport '96 Nemzetközi Szállítmányozási Kft. bevételeinek ötödét teszi ki a vámügyintézés - mondta Szabó Tibor, a vámügynökség vezetője. A jelenlegi négy alkalmazottból várhatóan csak egyre lesz szükség e területen 2004 májusától. Senki nem meri fölvállalni, hogy nem lesz a vámügynökségeknek munkájuk a csatlakozás után - véli Csapó Edina, a hét alkalmazottat foglalkoztató és 80 százalékban EU-s forgalmat lebonyolító Trió Vám Team Vámügyintéző Kft. ügyvezető igazgatója. Bizonytalan a jövő a cég számára, semmilyen információ nem kap hivatalos részről - mondta Csapó, aki nem hisz abban, hogy az ügynökök versenyképes dolgozóvá tudják magukat átképezni. Katasztrófaként jellemezte a kialakult helyzetet Kelemen Attila, a szombathelyi Zoll Sped Kft. tulajdonosa. Véleménye szerint a vámügyi cégek 5-10 százalékára lesz szükség a jövőben. Ez attól is függ, milyen mértékben képesek konkurálni a harmadik országokból érkező forgalom vámkezelésénél a holland és a német társaikkal. Az irányított kiváltás menthetné meg a vállalatokat, ám egyelőre nincs szó arról, hogy bármilyen adminisztrációs vagy egyéb tevékenységet átengednek nekik az állami szervek - mondta Kelemen.