A nyúltenyésztésnek van a legnagyobb lehetősége a kiságazatok közül arra, hogy kiemelt jelentőségűvé váljon a vidékfejlesztés kapcsán az EU-csatlakozást követően - véli Rizsányi Ferenc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vezető főtanácsosa, aki szerint megfelelő központi támogatással nagy számban jöhetnek létre új munkahelyek és növekedhet a hazai nyúlhúsfogyasztás.
Tény, hogy a nyúltenyésztésben vannak tartalékok. A termelés töredéke az egy évtizeddel ezelőttinek, az akkori 30 ezer tonnával szemben ma 5-6 ezer tonna nyulat vágnak, a kistermelők száma pedig 20 ezerről a tizedére csökkent - mondta lapunknak Perjési László, a Nyúl Terméktanács ügyvezető igazgatója. Perjési rámutatott, hogy a magyar termelők - a technológia elmaradottsága és az állatok genetikai adottságai miatt - négy kilogrammnál több tápból állítanak elő egy kilogramm nyúlhúst, míg az EU-átlag 3,7 kilogramm körüli. A magyar mezőgazdasági átalakulással egyidejűleg ráadásul nőtt a nyugat-európai tenyésztők száma, ami érzékenyen érintette a 98 százalékban exportra forgalmazó vágóhidakat.
Magyarországon ma négy nyúlvágóhíd üzemel. Ez évben az Olívia Kft. várhatóan 1,7 millió, a Bácska Rt. 1,8 millió, a Rabbit Line Rt. 400 ezer, a Gerecse Rt. pedig 300 ezer nyulat dolgoz fel a terméktanács becslése szerint. Tavaly kétmillió állatot vágtak, így a kapacitásuk 95 százalékban volt kihasználva - mondta lapunknak Kerepeczki Zoltán, a svájci tulajdonú Olívia Kft. vásárlási vezetője. Az üzem termékeit elsősorban az anyacég forgalmazza Svájcban, de Olasz- és Franciaországba is szállítanak. A felvásárlási ár - vágóhídon - a nagytermelőtől 350, a kistermelőtől 320 forint kilogrammonként. A Gerecse Rt. 30 százalékos kihasználtsággal dolgozik, mert kevés a nyúl - közölte Ligacs Béla, a főként olasz piacra exportáló, olasz tulajdonú cég igazgatója, aki szerint belföldön az árak (pontosabban a vásárlóerő - a szerk.) korlátozzák a keresletet.
A nyúlpiacon tavaly jelentős túlkínálat alakult ki az Európát elárasztó gyenge minőségű, de olcsó, fagyasztott kínai áru miatt. Az akkori alacsony árak után - a mélypontot nyáron a 250 forint jelentette - most kedvezőbb a helyzet a kánikula okozta hiánynak köszönhetően. Az egész nyúl eladási exportára 3 euró körüli, a combért 6-7 eurót, a gerincfiléért 10-12 eurót adnak kilogrammonként. Az aszály növelte a takarmányárakat, s ezáltal a költségeket - hívja fel a figyelmet Szalai Attila, a hetente 4 ezer nyulat termelő Anas Mezőgazdasági Szövetkezet ügyvezető elnöke. Ők jelenleg önköltségi áron értékesítenek - a Bácska Rt. kilogrammonként 350 forintért vásárol tőlük -, de az ár az év végéig még emelkedik - vélekedett a szakember.
Németh Andor