Napi Gazdaság

Esett a Heineken profitja

A világ harmadik legnagyobb söripari vállalatának, a Heinekennek a nyeresége tavaly az egyszeri tételeket nem számítva, 4,6 százalékkal, 1,59 milliárd euróra esett − közölte a vállalat tegnap. Az amszterdami székhelyű társaság értékesítési árbevétele − adta hírül az MTI − 21,25 milliárd eurót tett ki.

Ma ülésezik utoljára a parlament

A mai ülésnap lesz az utolsó ebben a ciklusban, a határozathozatalokat követően interpellációkkal és azonnali kérdésekkel zárul a 2010−2014-es parlament. Az utolsó napon két jelentősebb feladat vár a képviselőkre: a bizalmi vagyonkezelőkről, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvény zárószavazása.

Óriásgép szállt le Budapesten

Különleges óriásgép landolt tegnap délelőtt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér betonján: az egyiptomi Egyptair légitársaság Boeing 777-300-as típusú széles törzsű gépe charterként érkezett Ferihegyre. A gép fedélzetén 331 utas tartózkodott, akik egy nagy nemzetközi gyógyszerészeti konferencián vesznek részt.

Az MNB is publikálja inflációs adatait

A jegybank is publikálni fogja a jövőben saját inflációs alapmutatóit, amit rövid szöveges elemzéssel egészít ki − jelentette be tegnap Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója. Ezeket a mutatókat először holnap, február 14-én közli a jegybank. Az MNB már több mint egy éve előállt egy hasonló modellel, amelyet a KSH hivatalos adatszolgáltatását követő napon tettek elérhetővé a jegybank honlapján. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatos újdonság mindössze annyi, hogy ezt nem egy nappal, csak két órával a statisztikai hivatal által publikált hivatalos inflációs mutatót követően hozzák nyilvánosságra. A publikáció célja a közvélemény folyamatos tájékoztatása, illetve az, hogy a jegybank javítsa a monetáris döntések átláthatóságát és kiszámíthatóságát a rendelkezésére álló eszközökkel − mondta Virág Barnabás, az MNB vezető elemzője. A jegybank speciális mutatókat alkalmaz. A leggyakrabban használt alapmutató az adószűrt maginfláció, a keresletérzékeny termékek és a ritkán változó termékek inflációjának kombinációja.

Felgyorsult a befektetések kihelyezésének üteme

Már több mint négymilliárd forint értékben vontak be forrást a hazai kis- és középvállalkozások a Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól (SZTA). Az eddig megvalósult 37 befektetésen keresztül az ország minden régiójába jutott már az alap forrásaiból. Az alapkezelő az Európai Bizottság engedélyével tavaly indított új tőkebefektetési termékei révén immár 30−200 millió forint tőkét tud biztosítani a hazai kisvállalkozások számára, a megemelkedett felső határnak köszönhetően pedig felgyorsult a források kihelyezésének üteme is. Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója elmondta, a forrásfelhasználás megoszlása az új termékek irányába billent el a csekély összegű (de minimis alapú) tőkebefektetések irányából. A befektetések régiós megoszlása szórt képet mutat, a közép-magyarországi régió súlya a legmagasabb, az észak-alföldi, a közép-dunántúli és a dél-alföldi régió is felhasználta már a rendelkezésére álló források közel harmadát. Régiónként két-kétmilliárd forintot helyezhetnek ki 2015 végéig az ország egész területén, így az alap továbbra is keresi a befektetési célpontokat a közel tízmilliárd forint tőkeforrás hatékony felhasználására. A cégek egy része a humán erőforrás bővítésére költött vagy a piaci terjeszkedésre.

Jó volt tavaly pénztártagnak lenni

Húsos kis hozamokat produkáltak tavaly a kasszák: az önkéntes nyugdíjpénztárak éves szinten nyolc, tízéves távlatban 7,7 százalék pluszt hoztak a tagoknak.

Hatalmas gázmezőt találtak Lengyelországban

A lengyel PGNiG olaj- és gázipari vállalat új − hagyományos − földgázkészletet talált az ország délkeleti részén, a mező a cég tegnapi közleménye szerint nagyobb az előzetesen vártnál, több milliárd köbméter gázt rejthet. A társaság azt tervezi, hogy 2015 második felétől kezdi meg a kitermelést, a várakozások szerint napi 100 ezer köbméteres mennyiségben. A tájékoztatás szerint 2016 méter mélységben magas metántartalmú földgázt találtak, amely nem tartalmaz káros anyagokat. A cég szerint folytatódnak a munkálatok a térségben már feltárt négy további kút kitermelésének beindítására is.

Pénzhiány miatt mennek szünetre az egyetemisták

A passzív jogviszonnyal rendelkező hallgatók 41 százaléka tanulmányainak első két évében függeszti fel tanulmányait, mert nem tudja tovább finanszírozni (47 százalék), illetve elkezd dolgozni (42 százalék) − mondta a Napi Gazdaságnak Kücsön Gyula, az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetségének (ISZOSZ) elnöke. Az ISZOSZ − a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekvédelmi Szövetsége (DIÁKész) és a Szinapszis Kft. kutatására hivatkozva − azt is közölte: a sikertelen vizsgaeredmény miatt csak a hallgatók negyede függeszti fel tanulmányait, a nyelvvizsga hiányát a hallgatók 15 százaléka említette. A diákok közel fele a passzív félév után tervezi a folytatást, és csak negyedük gondolja azt, hogy a következő félévet is ebben a státusban tölti. A megkérdezettek alig három százaléka végleg felhagyna tanulmányaival. Az idősebb, 22 év felettiek több mint fele csak egy félévre szakította meg tanulmányait, míg a 22 évesnél fiatalabbaknál ez az arány 38 százalék. Utóbbi korcsoport esetében a következő félévet a hallgatók 27 százaléka passzolja, 12 százalékuk pedig intézményt is vált. A tanulmányaikat anyagi okok miatt felfüggesztők, illetve a munkavállalók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a következő félévben folytatja a megkezdett képzést, 30 százalékuk viszont ismét átmenetileg szünetelteti tanulmányait.

Az ipart az autógyártás pörgette fel tavaly

A múlt héten ismertetett előzetes adatoknak megfelelően éves bázison decemberben 6,8 százalékkal nőtt az ipari termelés. Tavaly a termelés volumene 1,4 százalékkal volt nagyobb, mint 2012-ben, amikor még 1,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása − közölte tegnap a részletes adatokat a KSH. Az elmúlt évben az ipari termelés motorja egyértelműen a járműgyártás, illetve az ehhez kapcsolódó beszállítói ágazatok eladásainak növekedése volt. Tavaly az év folyamán az ipari kibocsátás negyedévről negyedévre nőtt, az első negyedéves 3,7 százalékos visszaeséstől eljutott az utolsó negyedévben regisztrált 5,4 százalékos növekedésig. A legnagyobb mértékű, 6,8 százalékos bővülést decemberben, a mélypontot, 5,9 százalékos csökkenést, februárban mérte a KSH.