Napi Gazdaság

A közteresek mellett hőpapírral is küzd a bliccelők ellen a BKV

Csak nyárig könnyítette meg a BKK a bliccelők dolgát azzal, hogy idén nem változtatta meg a havi és éves bérletek színét. Tavasztól új, biztonsági hőpapírra nyomtatott szelvények váltják fel a jelenlegi bérleteket.

Leginkább a lakhelyén dolgozik a magyar

Idegesek és kevésbé elégedettek az életükkel azok, akik sokat utaznak a munkahelyükre − derül ki az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának kutatásából, amelyben 60 ezer embert kérdeztek meg. A válaszadók 91,5 százaléka volt ingázó. A felmérés szerint a napi 60 és 95 perc közti utazás van a legrosszabb hatással az emberre. Azok között, akik metróval vagy vonattal utaznak, csak azok panaszkodtak, akik harminc percnél többet töltenek naponta munkába járással. A legtöbben a harminc percnél hosszabb buszutaktól szenvednek. Általánosságban elmondható: minél többet töltünk ingázással, annál rosszabb lesz a közérzetünk, de a kutatás szerint a három óránál hosszabb utaknál már eltűnik a negatív hatás. Mindezt a munkaadóknak is érdemes figyelembe venniük, amikor arról döntenek, lehetővé teszik-e alkalmazottaiknak a távmunkát.

Az erős bázishatást emelte ki a jegybank

A januári inflációs ráta éves csökkenését elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése okozta − állapította meg az adatokat értékelve a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank mostantól havi rendszerességgel közzéteszi saját inflációs alapmutatóit.

Sikeres átsrukturáláson van túl a SZIE GTK

Nagyszabású tervekkel és új stratégiával indult a 2013/2014-es tanév őszi féléve a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán.

Gyakrabban születnek ikrek

A mind későbbre tolódó gyermekvállalás, valamint a reprodukciós eljárásokhoz való szélesebb körű hozzáférés miatt az utóbbi két évtizedben jelentősen nőtt az ikerszületések száma. A demográfiai helyzet és a családalapítási szokások változásával az arány tovább nőhet, ezért a munkaadóknak is érdemes felmérniük, milyen hatásokkal járhat ez a folyamat.

Össze kell hangolni az uniós terveket

A korábbiakkal ellentétben a 2014−2020 közötti támogatási időszakban Magyarország a rendelkezésére álló források 60 százalékát, előreláthatólag mintegy 2700 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre kíván fordítani. Ezen felül számos egyéb változás is lesz a forrástervezésben.

Három és fél milliárd jut fejlesztésekre Tatabányán

Az idei tatabányai költségvetésből sok millió forint jut a közlekedés és a város korszerűsítésére, rehabilitációjára.

Saját városi rendőrséget hoz létre Székesfehérvár

A megyei jogú városok között elsőként önkormányzati rendőrséget alakítanak Székesfehérváron. Erre egy három éve elfogadott törvény ad lehetőséget. Az új szervezet fő feladata a közterületek felügyelete, rendszeres ellenőrzése és azok rendjének betartatása lesz. Székesfehérvár önkormányzata a közterület-felügyelőségre építve alakítja ki saját rendőrségét. Az ötletet az adta, hogy amikor a már meglévő 32 kamera figyelését átvette az önkormányzat egy korábban megbízott gazdasági társaságtól, meglehetősen jó eredmény született − mondta Bóka Viktor jegyző. Ötödére esett a belvárosba engedély nélkül behajtó autósok száma. A köznyugalmat borzoló néhány cselekmény ugyan megtörtént, mint például egy lovas szobor megrongálása vagy a Városház előtti oszlopdöngetés, de összességében hatékonyabb lett a rendszer. A polgármesteri hivatal földszintjén most egy modern kameramegfigyelő központot alakítanak ki, itt 24 órában figyelik majd a monitorokat. A meglévő 14 közterület-felügyelő mellé még 10-et felvesznek. Az újabb kamerákat olyan gócpontokban szerelik fel, amelyek a bűnügyi statisztika alapján indokolt kisvárosi részek. Ettől a héttől kezdve az önkormányzat rendőrei együtt járőröznek a városi kapitányságtól "kölcsönkapott" rendőrökkel.

Szerkezetkész beruházás a XIII. kerületben

A budapesti XIII. kerületi önkormányzat új vállalkozása úttörőnek számít a budapesti, a magyar, sőt a kelet-közép-európai lakáspiacon is. A 2,3 milliárd forintból készülő beruházás teljes egészében önkormányzati finanszírozású. Az épületegyüttesben 100 lakást alakítanak ki, átlagosan bruttó 50 négyzetméter alapterülettel. Ahhoz, hogy a passzívház a terveknek és a nemzetközi minősítőintézet elvárásainak megfeleljen, különleges technológiát kell alkalmazni. A megépült lakásokat az önkormányzat pályázat útján elnyerhető bérlakásként fogja hasznosítani. A január végi bokrétaünnepségen Tóth József polgármester emlékeztetett arra, hogy a kerület a ház építésével három különböző területen alkot maradandót: az építkezés fontos várospolitikai állomás, nagy kihívást jelent mint az ingatlanfejlesztés egy speciális területe és jelentősen hozzájárul az ideális lakásgazdálkodás megvalósulásához abban az időszakban, amikor a lakásépítések régen látott alacsony számban valósulnak meg.