Idegesek és kevésbé elégedettek az életükkel azok, akik sokat utaznak a munkahelyükre − derül ki az Egyesült Királyság Statisztikai Hivatalának kutatásából, amelyben 60 ezer embert kérdeztek meg. A válaszadók 91,5 százaléka volt ingázó. A felmérés szerint a napi 60 és 95 perc közti utazás van a legrosszabb hatással az emberre. Azok között, akik metróval vagy vonattal utaznak, csak azok panaszkodtak, akik harminc percnél többet töltenek naponta munkába járással. A legtöbben a harminc percnél hosszabb buszutaktól szenvednek. Általánosságban elmondható: minél többet töltünk ingázással, annál rosszabb lesz a közérzetünk, de a kutatás szerint a három óránál hosszabb utaknál már eltűnik a negatív hatás. Mindezt a munkaadóknak is érdemes figyelembe venniük, amikor arról döntenek, lehetővé teszik-e alkalmazottaiknak a távmunkát.
Magyarországon a legutóbbi − a Központi Statisztikai Hivatal által 2009 és 2010 októbere között végzett − időmérleg-vizsgálatok alapján Lakatos Mihály írt tanulmányt, amelyből kiderül: miközben 1990 és 2010 között ötödével csökkent a foglalkoztatottak száma, az ezredfordulót követően a napi ingázás terén valamelyest romlott a helyzet. Míg 1990-ben a foglalkoztatottak 25, addig 2010-ben már 30 százaléka ingázott naponta a munkahelyére. A tanulmány szerint a napi 90 percnél többet utazók esetében kimutathatóan rövidül a szükséges pihenésre, kikapcsolódásra jutó idő. A rendszerváltás óta lényegében nem változott a napi másfél órát utazók 15,1 százalékos aránya, de az ennél hosszabb ideig ingázó foglalkoztatottak száma 127 ezer fővel csökkent: arányuk 2009−2010-re 13,5 százalékra apadt. A nem közlekedők aránya 4−6 százalék között volt a legutóbbi adatok szerint. A tanulmány szerint a 17−84 évesek közlekedésre fordított átlagos napi ideje 63 perc volt. Ténylegesen a népesség 78,1 százaléka közlekedett, esetükben az átlagos utazási idő 81 perc volt naponta.
Az utazás célját vizsgálva a legtöbbet, 44 percet a tanulók, 38 percet pedig a foglalkoztatottak fordítottak az iskola, illetve a munkahely és a lakóhelyük közti közlekedésre. A másfél óránál kevesebbet ingázók − a teljes sokaságra vetítve − 66 percet, az ennél hosszabb ideig utazók 115 percet utaztak naponta. Az összes foglalkoztatott 10 százalékát tette ki a változó munkahelyen dolgozók csoportja, akik napi átlagban 90 percet fordítottak munkahelyük elérésére. Nemek szerint vizsgálva a férfiak napi átlagban több időt töltenek utazással, mint a nők.
A tanulmány a kedvezőtlen hatások közé sorolja, hogy a napi másfél óránál többet ingázók átlagosan 23 perccel kevesebbet alszanak a helyben dolgozóknál. Az időmérleg-vizsgálatok szerint a legnagyobb leterheltség a 30−49 éves dolgozók körében állapítható meg − ők jellemzően az alvás megspórolásával nyernek időt −, a legkevesebb szabadidejük pedig az alapfokú végzettségű ingázóknak van, mivel azonos végzettségű, ám helyben dolgozó társaiknál 25 perccel kevesebbet alszanak.
| Közlekedés időtartama | Helyben lakó és dolgozó | Naponta ingázó | Összesen | |||
| lakóhelyén dolgozó | ebből: más budapesti kerületbe eljáró | más településre eljáró | változó településen dolgozó | együtt | ||
| Nem közlekedik | 148 607 | − | − | − | − | 148 607 |
| Legfeljebb 15 percet | 1 280 096 | 36 594 | 197 966 | 18 163 | 216 129 | 1 496 225 |
| 16−30 percet | 695 008 | 134 642 | 421 509 | 42 878 | 464 387 | 1 159 395 |
| 31−60 percet | 369 163 | 194 815 | 407 009 | 63 634 | 470 643 | 839 806 |
| 61−90 percet | 39 311 | 24 598 | 102 731 | 12 566 | 115 297 | 154 608 |
| 91−120 percet | 9 202 | 2 365 | 38 608 | 10 397 | 49 005 | 58 207 |
| 121− percet közlekedik | 3 811 | 318 | 19 598 | 5 772 | 25 370 | 29 181 |
| Átmenetileg külföldön tartózkodó | − | − | − | − | − | 56 694 |
| Összesen | 2 545 198 | 393 332 | 1 187 421 | 153 410 | 1 340 831 | 3 942 723* |
| *az átmenetileg külföldön tartózkodó 56 694 főt beszámítva | ||||||
| Forrás: KSH Népszámlálás 2011 | ||||||
Szerző: Kiss Melinda
