Gyakrabban születnek ikrek

Már a 2011-es népszámlálás adatai alapján készült statisztikák és elemzések is riasztó képet festettek a népesedés és a családtípusok várható alakulásáról. Ezek szerint kiugróan magas a 30-as éveikben járó, egyedül élő diplomás nők száma, akik javarészt nem saját elhatározásból, sokkal inkább kényszerűségből nem alapítottak még családot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, ikerszületésekről kiadott jelentése azonban újabb összefüggések feltárására ad lehetőséget. Magyarországon 2012-ben 87 717 szülésből 1455 volt ikerszülés. Ebből 1424 kettes és 31 hármas ikerszülés volt. A 90 269 élve született gyermek közül 2905 ikertestvérként jött világra. Az ezer élveszületésre jutó iker-élveszületések számából képzett ikerszületési arányszám 32,2 ezrelék volt 2012-ben.

A jelentés szerint az elmúlt két évtizedben, de különösen az egészségügyi törvény 1997-es módosítását követően − amely lehetővé tette, hogy az anya méhébe több embriót ültessenek − látványosan emelkedni kezdett az ikerszületések, és ezen belül az első terhesség alkalmával jelentkező ikerszületések aránya. A hármas szülések száma is jelentősen emelkedett 1998 és 2007 között. A kétezres évektől már nagyobb esély volt arra, hogy az első terhességből ikergyerekek szülessenek, mint arra, hogy ezt több terhesség előzze meg.

Az ikerszülések gyakoribbá válásában elsősorban az első gyereket vállaló anyák átlagéletkorának emelkedése játszik szerepet: minél idősebb korban szül egy nő vagy minél több gyermeket hoz világra, pusztán biológiai okok miatt is nagyobb az ikerszülés esélye. Ezenkívül vélhetőleg a mesterséges megtermékenyítés, az asszisztált reprodukciós eljárások − köznapi néven lombikprogramok − könnyebb hozzáférhetősége, valamint a magzatvédő vitaminok használata erősíti a tendenciát. A statisztikák szerint 1970−2012 között a 30 évesnél idősebb anyák esetében már átlag feletti az ikerszületés, legmagasabb mutatóval a 35−49 évesek szerepelnek. Azok az anyák, akiknek ikrei születtek, 1,7-2 évvel idősebbek az összes szülő nő átlagéletkoránál.

Arról nem állnak rendelkezésre pontos adatok, hogy közülük hánynál fogantak mesterséges megtermékenyítés útján a gyermekek. Az azonban tudható, hogy az utóbbi években − az orvostudomány fejlődése miatt − a mesterséges megtermékenyítési eljárásokból született ikergyermekek száma csökkent, de a csökkenésben annak is jelentős szerepe volt, hogy a gazdasági válság miatt kevesebben tudtak részt venni a meglehetősen költséges reprodukciós eljárásokban. A változásban vélhetőleg az is közrejátszott, hogy − munkáltatói kérésre − az anyák számára viszonylag kedvezőtlenül változtak a munka törvénykönyve reprodukciós eljárásokban való részvétellel kapcsolatos védettségre vonatkozó szabályai.

Az adatok szerint az ikerszülés esélye nem függ össze az anyák iskolai végzettségével, sokkal inkább a genetikailag örökölt tulajdonságokkal és − mint említettük − az életkorral. A felsőfokú tanulmányok folytatása szükségszerűen azzal jár, hogy a nők később szülnek. A legalább 13 vagy annál több osztályt végzett nők körében már az 1990-es évek elejétől kezdve az átlagosnál magasabb volt az ikerszülések esélye. A felsőfokú végzettségű nők körében a gyereket világra hozó anyák száma 1990-hez képest 1,8-szeresére nőtt 2012-re, ugyanakkor az ikres anyák száma megháromszorozódott. A középfokú végzettségű nők esetében az 1997-es törvény hatályba lépésével párhuzamosan kezdett növekedni az ikerszülések száma. Az általános iskolát végzett nők körében a csekély növekedés megtorpant − esetükben eleve kisebb esélye van az ikerszülésnek, mivel fiatalabb korban vállalnak gyermeket.

A gyermekvállalási szokásokat területi alapon vizsgálva kiderül: az 1990-es évek második felétől a fővárosban és a megyei jogú városokban átlag feletti, a többi településen átlag alatti az ikerszületések száma. Ebben az időszakban Pest megyében 62, Budapesten 41, Bács-Kiskun megyében 30 százalékkal nőtt az ikerszületések száma, ezzel szemben Borsodban a felére esett vissza.

Szerző: Kiss Melinda