Napi Gazdaság

Harminc éven belül összeomolhat a nyugdíjrendszer

Az előrejelzések szerint a magyar nyugdíjrendszer 2040-re − amikor a mai negyven év körüliek nyugdíjba vonulnak − fenntarthatatlanná válhat − hangzott el az ING Biztosító tegnapi sajtótájékoztatóján. A kormányzati előrejelzések szerint 2040-ben a nyugdíjra jogosultak száma meghaladja majd a munkaképes korúak 40 százalékát, a jelenlegi felosztó-kirovó rendszerben így az állam nem lesz képes ellátni azokat, akik nem foglalkoznak az öngondoskodás kérdésével. Jelenleg a magyar átlagpolgár utolsó fizetésének 83 százaléka a nyugdíj, 2050-ben már csak 65,5 százaléka lesz, mivel a 65 év feletti korosztály aránya a mai 20 százalék alattiról 26 százalékra emelkedik − idézte az EU Magyarországra vonatkozó előrejelzését Cornelia Coman, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója. A 225 ezer forintos bruttó átlagbér után jelenleg 124 ezer forint a nyugdíj, amely változatlan átlagbért feltételezve 2050-re 98 ezer forintra csökken. A GfK Hungária és az ING közös felmérése szerint az aktív korúak mindössze negyede takarékoskodik nyugdíjas korára.

Félmillióan látogatták tavaly a Hungexpo rendezvényeit

Tavaly az egy évvel korábbinál 300 millió forinttal magasabb, 3 milliárd 58 millió forint árbevételt ért el a Hungexpo Zrt. − mondta Ganczer Gábor vezérigazgató tegnapi sajtótájékoztatóján. Az árbevétel 64 százaléka saját szervezésű kiállításokból, 28 százaléka külsős rendezvényekből, 8 százaléka pedig egyéb tevékenységből származott. Az elmúlt évben 500 ezer látogató kereste fel a vásárközpont rendezvényeit, a kiállítók pedig több mint 100 ezer négyzetméter területet béreltek. A vezérigazgató szerint idén is a mezőgazdasági szakkiállításokkal indít a vásárközpont, illetve ebben az évben először rendezik meg itt a Sirha nemzetközi élelmiszer-ipari, cukrász-, sütőipari és vendéglátó-ipari szakvásárt márciusban. Siklósi Csaba kereskedelmi igazgató szerint idén 270 kiállító 36 ezer négyzetméteren mutatkozik be január 29. és február 1. között az AgromashExpo és az AgrárgépShow keretein belül, illetve a társkiállítóként csatlakozott Magyar Kert valamint a Szőlészet és Pincészet szakvásárokon.

Pezsgőreklám miatt bírságolt a GVH

A Royalsekt Pezsgő-, Bor-, Üdítőital-gyártó Szövetkezeti Pincészet Zrt. (Royalsekt Zrt.) megtévesztette a fogyasztókat a Szovjetszkoje Igrisztoje pezsgők népszerűsítése során − állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A hivatal ezért 15 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra. A pezsgőcsaládot 2010 decembere és 2013 márciusa között népszerűsítő reklámokban felhasznált szövegek és a képi megjelenítések alapján a fogyasztó azt gondolhatta, hogy a vállalkozás Oroszországból importált pezsgőt vagy orosz alapanyagokból készülő terméket forgalmaz. A Szovjetszkoje Igrisztoje kapcsán az orosz címer, a cirillbetűs írás és a pezsgők cárja szlogen is hamis illúziót keltett, mivel a pezsgő Magyarországon, magyar alapanyagból készült. A bírság meghatározásánál a GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy az intenzív kampánynak köszönhetően a reklámokkal a fogyasztók széles körét elérte a vállalkozás. A hivatal megtiltotta az orosz eredet további hangoztatását.

Húsimporttilalom Oroszországban

Oroszországban hétfőtől ideiglenesen megtiltották a marhahúskészítmények bevitelét Ausztráliából, mert a fogyasztóvédelmi és közegészségügyi hatóság több onnan származó szállítmányban mutatott ki tiltott növekedést serkentő szert. (Tavaly mintegy 20 millió dollár értékben érkezett ausztrál marhahúskészítmény Oroszországba, amely az első 11 hónapban összesen 4,5 milliárd dollár értékű marhahúst importált.) Az a veszély is fennáll, hogy felfüggesztik a sertésimportot az Európai Unióból, miután Litvániában megjelent az afrikai sertéspestis, de erről még nincs döntés, folynak a konzultációk − írta az MTI-Eco. Az afrikai sertéspestis kórokozójára a házi sertés és a vaddisznó fogékony, a betegség emberre nem jelent veszélyt.

Tőkeemelés az MKB Banknál

Új részvények zártkörű forgalomba hozatalával 80,24 milliárd forintos tőkeemelésről döntött az MKB Bank Zrt. igazgatósága, a bank alaptőkéje ezzel 225,49 milliárd forintra emelkedik − derült ki a pénzintézet a BÉT honlapján megjelent közleményéből. A bank az MTI érdeklődésére szűkszavúan csak annyit közölt, hogy a tőkeemelés célja a tőkehelyzet megerősítése. A fő tulajdonos BayernLB a lejegyzett részvények ellenértékéből január 24-én 79,08 milliárd forintot megfizetett, arra az esetre, ha a kisebbségi részvényesek nem élnek jegyzési elsőbbségi jogukkal, a fennmaradó összeg megfizetésére előzetesen február 7-ével vállalt kötelezettséget − fogalmazott a közlemény. Az MKB évek óta veszteségesen működik, 2013-ban az első kilenc hónapban 181 millió euró (54 milliárd forint) vesztesége keletkezett, ennek oka egyrészt a bankadó és tranzakciós illeték formájában jelentkező megnövekedett magyarországi közteher, másrészt pedig az MKB bolgár leányvállalata, az Unionbank eladása utáni 64 millió euró (19 milliárd forint) leírása.

Szerényen emelkedett a budapesti reptér forgalma

Tavaly 8,52 millió utas fordult meg a Budapest Airport Zrt. terminálján, ami 0,2 százalékos növekedés 2012-höz képest − közölte tegnap a ferihegyi repteret üzemeltető cég. Mindez 83,3 ezer "gépmozgást", azaz le- és felszállást jelentett, ami 4,3 százalékos visszaesés az egy évvel korábbihoz képest. A Budapestről induló és ide érkező járatok átlagosan 76,2 százalékos kihasználtsággal közlekedtek, a diszkont-légitársaságok pedig kismértékben tovább növelték tavaly részesedésüket az utasforgalomból, a 4,5 milliós volumen a ferihegyi utasok 53 százalékát adta. A hagyományos légitársaságok 3,58 millió utassal a forgalom 42 százalékát képviselték, a charterjáratok 4 százalékkal részesedtek és több mint 352 ezer utast szállítottak, a fennmaradó 1 százalékon pedig a kisgépes és egyéb járatok utasai osztoztak. Tavaly némileg csökkent a légiáru-szállítás is, a 92,1 ezer tonna cargo 1,1 százalékkal volt kevesebb a 2012-es adatnál. Tavaly év végére a Budapest Airport beruházásainak összege a 2005-ös privatizáció óta meghaladta a 100 milliárd forintot. A jelenlegi előrejelzések szerint idén akár 3-4 százalékos forgalomnövekedés is megvalósulhat Budapesten.

Alacsony növekedési potenciált lát az OECD

Hiába ért véget a recesszió Magyarországon és indult bővülésnek a gazdaság, az OECD szerint aggasztóan alacsony a magyar növekedési potenciál. A szervezet legfrissebb előrejelzésében változatlanul hagyta novemberi becslését, amely szerint idén 2 százalékkal, jövőre pedig 1,7 százalékkal nőhet a magyar GDP. A potenciális növekedést a gyenge beruházási hajlandóság és az alacsony foglalkoztatottság veti vissza, ami további reformokat tesz szükségessé. Az összeállítás szerint jelentősen javult Magyarország helyzete a nemzetközi kötvénypiacokra való kijutás szempontjából, de még mindig magas a külföldi devizában való eladósodottság szintje, így az ország gazdasága továbbra is sebezhető. Az MNB által elindított növekedési hitelprogram iránt erős a kereslet, egyelőre azonban nem lehet tudni, hogy ez új hitelek felvételét vagy a meglévők kiváltását jelenti − fogalmaz a jelentés, amely szerint a hitelezést továbbra is hátráltatja a bankok rossz jövedelmezősége és a nem teljesítő hitelek magas aránya Magyarországon.

Sokat ért a Google-nak egy brit start-up

Mesterséges intelligenciával foglalkozó brit start-up vállalkozást vásárolt fel a Google. A londoni székhelyű DeepMind Technologies különböző tanulási algoritmusokat fejleszt, melyeket játékalkalmazásokhoz is használhatnak. (A start-up tevékenységéről a DeepMind honlapján is csak egy rövid, általános jellemzés olvasható.) Ez a Google eddigi legnagyobb európai szerzeménye − emelte ki a Telegraph −, a vállalkozásért nem hivatalos értesülések szerint 400 vagy 500 millió dollárt fizet az amerikai cégóriás.

Kimaradhat az adósságkonszolidációból a BKV

A fővárosi második körös adósságkonszolidáció kapcsán korábban bejelentett 100 milliárd forint nem tartalmazza a BKV Zrt. 60 milliárd forintos adósságállományát − mondta a Napi Gazdaságnak Tüttő Kata, a Fővárosi Közgyűlés szocialista képviselője a közgyűlés egyik legfontosabb szerdai napirendjével kapcsolatban. Az állam első körben Budapest adósságának 60 százalékát, 104 milliárd forintot vett át tavaly június végén, a 100,7 milliárd forint megmaradt, tőketörlesztésekkel csökkentett állomány február 28-i átvételéről holnap dönthetnek a képviselők.