Nagy Nándor László

Ráfizetnek a bankkártya-használók?

Kisebb interchange-díj esetén még több bank lenne kénytelen a kártyás vásárlás után is felszámítani a tranzakciós illetéket.

Versenytorzulást okoz az ic-szabályozás?

Továbbra is magas szinten, 80 százalékon áll Magyarországon a készpénzes fizetési forgalom − mondta Bartha Lajos, az MNB pénzforgalom- és értékpapír-elszámolási igazgatója az IIR bankkártya-konferenciáján. A szakember emlékeztetett arra, hogy az MNB tavaly hárompontos javaslatot tett a készpénzmentes fizetési forgalom fellendítése érdekében, ám e téren eddig csak a kártyakibocsátó bankoknak járó interchange (ic)-díj mértékének szabályozásában történt érdemi lépés − az NGM-ben azonban elkészült egy javaslat, amely lenyomná a jutalék szintjét. A többi elem közül az NFM korábban elvetette a kereskedői pos-telepítések uniós támogatását, mert a beruházás értékével azonos (300 ezer forintos) adminisztratív költséggel járna a pályázat kezelése, a NAV pedig lapunknak azt jelezte, hogy nem tervez célvizsgálatot a másfél millió forint feletti készpénzes fizetést megtiltó jogszabály betartása kapcsán. Bartha szerint most az MNB az elfogadó hálózatot üzemeltetők számára próbál támogatást elérni a pos-telepítéshez.

Allianz: jókora nyereség a zsugorodó piacon

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. díjbevétele 8,6 százalékkal, 12,4 milliárd forinttal, 132 milliárd forintra csökkent tavaly. Ilyen körülmények között folyamatos a költségcsökkentési igény, ami mellett komoly kihívás, hogy motivált maradjon a foglalkoztatotti kör, s folyamatos legyen az innovációs készség − vélekedett Kisbenedek Péter vezérigazgató. A csökkenő piacon az Allianz még meg tudta őrizni profitabilitását, bár a 2011-es, 11,96 milliárd forintos működési eredmény 8,74 milliárdra olvadt.

Tizedével növelte profitját a BB

Célszegmensekben sikerült előrelépni, ennek köszönhetően stagnáló mérlegfőösszeg mellett 13 százalékos profitnövekedésről számolt be a Budapest Bank Zrt. (BB). A bank adózott eredménye 13 százalékkal, 10,848 milliárd forintra nőtt. A társaság a válság előtt is konzervatív hitelezést folytatott, nem vett részt a projekt- és az önkormányzati hitelezésben, és felelős − az anyavállalati tapasztalatokon nyugvó − költséggazdálkodás jellemző rá − fogalmazott Zolnai György elnök-vezérigazgató. A kedvező adatok ellenére a gazdasági helyzet miatt a BB bevételei 10 százalékkal, 83,6 milliárd forintra csökkentek, ebben a legkomolyabb tétel a jelzáloghitel-állomány 17 százalékos visszaesése volt − a végtörlesztésen a piaci szintnél jelentősebb állományt vesztett a bank. A kiment állomány után és a piaci átlagnál jobb minőségű ügyfélkörnek köszönhetően a céltartalékok terén komoly kiadáscsökkenés történt: a 2011-es 31,8 milliárd után a céltartalék-állomány tavaly 10,1 milliárdra apadt − ebbe belejátszik, hogy a végtörlesztés utáni 15,5 milliárdos veszteséget teljes egészében 2011-ben számolta el a bank.

Sok vendéget vesztettek a szállodások

Alaposan felborította a hazai szállodák foglaltságát az idei első hosszú hétvégén a március 14-i havazás − az első összegzések szerint az előzetesen lefoglalt szobák 30-40 százalékába nem érkeztek meg a vendégek − ám ez területileg meglehetősen eltérő képet mutatott. Míg a soproni Hotel Fagusban közel 50 szoba maradt vendég nélkül, ami a hétvégére lefoglalt szobák közel felét jelentette (a teljes szobaszámhoz képest 30 százalékos volt az arány), addig a debreceni Hotel Lyciumban csak 10 szoba nem népesedett be, míg az ugyancsak debreceni Hotel Aquaticum 20 szobába várt hiába vendéget a hosszú hétvégére, ami a kapacitás mintegy 10-20 százalékát tette ki. Az eltérés jól mutatja, hogy a keleti országrészben csak később súlyosbodott a helyzet. Ezt támasztja alá Nemes Péternek, az egerszalóki Saliris Hotel & Resort vezérigazgatójának a tájékoztatása is − a 203 szobás szállodába ugyan hiába vártak 49 szobába vendéget, ám a korábban megszállók közül sokan a maradás mellett döntöttek az időjárási helyzet miatt és voltak olyan utazók is, akik azért választották a szállodát, mert nem tudták folytatni útjukat. Összességében a szálloda 15 szobát vesztett az első ünnepen.

Eredményes a Budapest Bank stratégiája

Célszegmensekben sikerült előrelépni, ennek köszönhetően stagnáló mérlegfőösszeg mellett 13 százalékos profitnövekedésről sikerült számot adnia a Budapest Banknak.

Hatékony volt tavaly a felügyeleti fogyasztóvédelem

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) tavaly 7,86 ezer fogyasztói kérelmet, illetve további 47,35 ezer ügyfélszolgálati megkeresést kezelt. Emellett 107 felügyeleti fogyasztóvédelmi cél-, téma- vagy átfogó vizsgálat indult, amelyek nyomán 219,15 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabtak ki, illetve két pénzügyi szolgáltatóval szemben pert nyert a bíróságon a felügyelet − hangzott el a PSZÁF és civil szervezetek tegnapi szakmai konzultációján. A tizenegy megyeszékhelyen sikeresen működő pénzügyi tanácsadóiroda-hálózat az elmúlt közel egy évben mintegy 6,3 ezer fogyasztói megkeresés ügyében járt el, míg a PSZÁF mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület több mint 3,5 ezer kérelmet kezelt − utóbbi viták jelentős százaléka megegyezéssel zárult.

Problémás lehet a Szolvencia II szabályozás

Miközben az európai banki szektor szabályozása viszonylag konszenzusos keretek között halad − a Basel III-as irányelvek bevezetésének elhalasztása és a bankunió szabályozási kérdései mentén −, addig a az EU által javasolt, Szolvencia II néven ismert új biztosítási szabályozást továbbra is ellentmondások övezik. Petr Bohumský, a Generali PPF Holding kockázatimenedzsment-igazgatója szerint a  jelenleg közel ezeroldalas, ám még mindig nem teljes változat megosztja a biztosítótársaságokat, az Európai Bizottságot és a felügyeleti hatóságokat is. Komoly probléma, hogy maguk a szabályozás támogatói sem tudják eldönteni, mikor lépjen hatályba a rendszer (2015-ben, 2016-ban vagy még később) és ez elbizonytalanítja a biztosítótársaságokat is. A 2005-től datált tárgyalások nyomán megfogalmazott európai irányelvek egyes értékelések szerint szemben állnak a biztosítási piaccal, miután sok esetben épp a biztosítási célokat − az ügyfelek igényeihez igazítás lehetőségét, a kiszámíthatóságot és stabilitást kérdőjelezik meg.

Támogatással tesztelnék a beruházási kedvet?

Valahogy dűlőre kell vinni a vitát, amely azt feszegeti, hogy a hitelkínálat vagy a hitelkereslet akasztja meg a gazdasági fellendülést Magyarországon − mondta a Napi Gazdaságnak Krisán László, a Széchenyi kártyaprogramot működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Krisán szerint az immár 11 hitelintézetnél kínált hitelprogram a kamattámogatás miatt lett a legsikeresebb vállalkozói finanszírozási megoldás. A 2002-ben indult program keretében eddig 180 ezer hitelügylet jött létre, a kihelyezett hitelösszeg közelíti az 1300 milliárd forintot. A KAVOSZ vezérigazgatója úgy látja, a kérdést csak olyan helyzetben lehet eldönteni, amikor az egyik paraméter bizonyosan nem lehet akadály. Krisán ezért megfontolásra érdemes lehetőségnek tartaná, hogy akár csak egy pilot projekt erejéig magasabb, akár teljes körű kamattámogatás kerüljön a beruházási célú Széchenyi kártya vállalkozói hitele mögé. Ebben az esetben a hitel ára nulla forrásköltség mellett csak a folyósítási és kockázati költségeket tartalmazná, ami messze a legolcsóbb forrást adná a vállalkozóknak. Amennyiben a hitelezés ilyen feltételek mellett sem indulna be, az világosan jelezné, hogy a vállalkozások távol tartják magukat a kockázatvállalástól, és inkább egyéb területeken lenne szükség beavatkozásra.