Nagy Nándor László

Matolcsy mer nagyot álmodni

Olyan lépések jönnek, hogy itt kő kövön nem marad − mondta a Napi Gazdaság tudósítójának másfél hete egy, a tűzhöz közeli üzletember, utalva arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank két héten belül előrukkol gazdaságélénkítő terveivel. A jelzés pontos volt, Matolcsy György jegybankelnök ma 11 órakor sajtótájékoztatón jelenti be, milyen eszközöket tud az MNB a gazdaságélénkítés szolgálatába állítani. Azon melegében, a fotósoknak szánt Matolcsy-csomag-remake után másfél órával Nagy Márton és Palotai Dániel jegybanki ügyvezető igazgatók meg is magyarázzák egy elemzői fórumon, miért is hasznosak a bejelentett hitelösztönző intézkedések.

A MagNeté lesz a Banco Popolare magyar bankja

Három év házalás után jelképes összegért, félmillió euróért (150 millió forintért) értékesíti magyar leánybankját az olasz Banco Popolare, a vevő a MagNet Bank Zrt. lesz. Az olaszok utólag nem túl szerencsés pillanatban, 2007-ben vásárolták meg az IC Bankot maláj tulajdonosaitól, a tíz fiókból álló hálózat a válság előtt nem igazán tudott felpörögni. Az olaszok évek óta vevőt kerestek, ám a korábbi tárgyalások − köztük a Wallis-érdeklődés (Napi Gazdaság, 2011. január 17.) − rendre kudarcot vallottak. A hitelintézet 2011 nyarától az üzletmenet \"kiszárítása\" mellett döntött, egyre kevesebb ügyletet vállalt be, lényegében lenullázta marketingtevékenységét, tavaly a fővárosi, Astoriánál lévő központ méretét is alaposan szűkítette. Mindeközben az anyabank problémáiról is hallani lehetett. Az európai bankfelügyeleti hatóság (EBA) 2011-es stressztesztjén a vizsgált 91 bank közül a legalacsonyabb, 5,8 százalékos tőkemegfelelési mutatót a Banco Popolare tudta felmutatni, az S&P pedig tíz napja rontotta bóvli szintre a minősítését. Az olaszok a magyar érdekeltség veszteségeit tőkeemeléssel folyamatosan finanszírozták, tavaly nyáron hajtottak végre 1,5 milliárd forintos szavatolótőke-emelést.

Hibás termék a devizahitel? Éleződhet az ellentét

Akadoznak a háztartások devizakitettségéből eredő problémákat orvosolni hivatott háromoldalú szakmai tárgyalások - az okokat illetően a pénzügyi biztos és a minisztérium eltérő véleményen van.

Így előzheti meg a bankbetétadót

Banki körökben egyelőre nem érzik a ciprusi intézkedések kellemetlen hatását, a közbeszédben ugyanakkor elkezdődött a morfondírozás azon, hogy Ciprushoz hasonlóan kell-e, lehet-e attól tartani, hogy más európai államban vagy akár Magyarországon a betétesek pénzét használnák fel állami mentőakciókra.

Éleződik az ellentét az NGM és a pénzügyi biztos között?

Egyre kínosabb helyzetbe kormányozza magát a pénzügyi biztos − jelezték a Napi Gazdaságnak kormányzati körökből is. Doubravszky György (képünkön) a múlt héten a köztelevízió reggeli műsorában − és pénteken lapunknak nyilatkozva is − arról beszélt, hogy az általa kezdeményezett háromoldalú tárgyalások jelenleg azért akadoznak, mert miniszterváltás volt a nemzetgazdasági tárcánál, és a Magyar Bankszövetség azt kérte, a háromoldalú tárgyalásokon az NGM legalább helyettes államtitkári szinten képviseltesse magát. A minisztérium láthatóan nem kívánja magára vállalni a bűnbak szerepet, megkeresésünkre a tárca azt válaszolta, hogy mindig kellőképpen ügyelt a megfelelő szakmai szintű képviseletre − az eddigi egyetlen fordulón még Matolcsy György minisztersége alatt jelölték ki a tárgyalót.

Hitelezés nélkül aligha stabilizálható a bankrendszer

Egyelőre nem látszik a fény az alagút végén. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén februárban mind a lakossági, mind a vállalati oldal nettó hiteltörlesztő volt: a lakossági oldalon 37,7 milliárd forintos, míg vállalati oldalon 31,3 milliárd forintos volt a szezonálisan nem igazított adatok szerint a hitelállomány apadása. A tranzakciós alapon számolt adatokat egyedül az szépíti, hogy a vállalatok új forinthiteleinek állománya négy hónap után növekedést mutat − 15 milliárd forinttal nőtt a kihelyezés. A bankok szempontjából a legkomolyabb problémát az jelentheti, hogy a lakossági hiteligény láthatóan nem indul be, dacára a kamattámogatott lakáshitelek terén elért kedvező változásoknak: a februári adat a 3. legnagyobb nettó hiteltörlesztési hónapnak számít az elmúlt egy évet tekintve. Miközben a tavalyi első kilenc hónapban folyamatosan nőtt a forinthitel-állomány, addig október óta egyedül novemberben sikerült többet hitelezniük a pénzintézeteknek, mint amennyi visszafizetés történt. A lakossági devizahitel-kitettség viszonylag stabilan csökken: a lakosság hónapról hónapra 25−35 milliárd forinttal apasztja devizahitel-állományát.

Elhibázott volt az uniszex-szabályozás?

Óvatosan, a sorok között, de immár bírálat is elhangzik az európai döntéshozóktól azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet az emancipáció eredményeként értékelni az uniszex tarifák bevezetését az életbiztosítási területen. Mint ismert, tavaly decembertől életbe lépett az a szabályozás, amely okán a biztosítóknak nincs joguk megkülönböztetni nemük alapján a biztosítottakat. Bár az élet számos területén életszerű, hogy a nők az egyenjogúságukért küzdjenek, ám a biztosítások terén a harc számukra díjemeléshez vezetett. A biztosítók eddig ugyanis a halálozási adatok alapján alakították ki díjstruktúráikat, márpedig a hölgyek születéskor várható élettartama 6−10 évvel hosszabb, mint a férfiaké. Ennek következtében az életbiztosítá­sok esetében tavaly decemberig a kisebb kockázat kisebb díjjal járt − nos, ezt szüntette meg a brüsszeli előírás. (Más kérdés, hogy az életjáradékos szerződések esetében ellentétes hatás érvényesül − ám az életbiztosításoknak csak csekély része tartalmaz járadékszolgáltatást, hazánkban pedig lényegében teljesen hiányzik ez a biztosítási mód.)

A leginkább a lakáshitelek kamatát vágta az MNB

Rendkívül furcsa helyzet, de úgy tűnik, hogy a jegybanki kamatcsökkentéshez a legjobban a forintalapú lakáscélú hitelek kamata alkalmazkodik. Az MNB statisztikái szerint miközben 2012 februárja és 2013 februárja között a jegybanki alapkamat 7,00 százalékról 5,25 százalékra szelídült, a lakáscélú forinthitelek átlagkamata 200 bázisponttal, 9,03 százalékra esett. Ebben természetesen tetten érhető a kamattámogatott konstrukciók hatása is, hiszen ugyanezen időszak alatt a folyószámlahitelek esetében 25,54 százalékról 25,82 százalékra nőtt a szerződéses összeggel súlyozott átlagos hitelkamat, míg a fogyasztási hitelek esetében a 2013. márciusi 17,89 százalékról 19,38 százalékra küzdötte fel magát a mutató. Meglepetésre a statisztikából az sem igazolódik be, hogy a bankok automatikusan másolnák a jegybanki kamatesést a betéti ajánlatokban, hiszen a 2012. februári 6,47 százalékos betéti átlagkamat egy év elteltével 5,04 százalékra szelídült csak.

A kampánynak köszönhetően megugrott az érdeklődés az árfolyamgát iránt

Összességében elégedettek a kereskedelmi bankok az általuk finanszírozott, ám a Magyar Nemzeti Bank és az NGM támogatásával futó második árfolyamgát népszerűsítő kampányának eredményeivel. Híreink szerint azoknál a hitelintézeteknél, ahol a korábbi hónapokban is magasabb volt az árfolyamgátra jelentkezők száma, a márciusi igénybeadások száma érthetően kisebb növekedést mutatott, azok a bankok azonban, ahol az átlagtól elmaradó volt eddig a konstrukció igénybevétele, most igen komoly dinamikát tudnak felmutatni a jelentkezések számát illetően. A szórás továbbra is jelentős − a hírek szerint van olyan nagyobb hitelintézet, amely már a kampány előtt is a jogosultak körülbelül kétharmadát tudta akvirálni az árfolyamgát II.-be, szemben a piaci átlag 30 százalékával. A mostani kampány mindenesetre tompítja majd a különbségeket a szakértők szerint. Pontos adatokat várhatóan május elején fog közölni a felügyelet.