Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rendkívül furcsa helyzet, de úgy tűnik, hogy a jegybanki kamatcsökkentéshez a legjobban a forintalapú lakáscélú hitelek kamata alkalmazkodik. Az MNB statisztikái szerint miközben 2012 februárja és 2013 februárja között a jegybanki alapkamat 7,00 százalékról 5,25 százalékra szelídült, a lakáscélú forinthitelek átlagkamata 200 bázisponttal, 9,03 százalékra esett. Ebben természetesen tetten érhető a kamattámogatott konstrukciók hatása is, hiszen ugyanezen időszak alatt a folyószámlahitelek esetében 25,54 százalékról 25,82 százalékra nőtt a szerződéses összeggel súlyozott átlagos hitelkamat, míg a fogyasztási hitelek esetében a 2013. márciusi 17,89 százalékról 19,38 százalékra küzdötte fel magát a mutató. Meglepetésre a statisztikából az sem igazolódik be, hogy a bankok automatikusan másolnák a jegybanki kamatesést a betéti ajánlatokban, hiszen a 2012. februári 6,47 százalékos betéti átlagkamat egy év elteltével 5,04 százalékra szelídült csak.
A februári értékeket nézve ugyanakkor azzal szembesülhetünk, hogy a bankok az év második hónapját az alkalmazkodásra használták ki. A lekötött betétek esetében a kamatcsökkenés átlagos mértéke januárhoz képest 38 bázispont volt − a kamatcsökkentési ciklus tavaly augusztusi indulása óta nem volt még ilyen szintű a betéti ajánlatok havi mérséklése. A hiteloldalon is inkább kellemetlen az év második hónapja: a bankok mind a fogyasztási, mind a lakáshiteleknél szigorításra kényszerültek − előbbinél 1,26 százalékpontos, utóbbinál 8 bázispontos volt a kamatemelés. (A lakáshiteleket az éven túli kamatperiódusú hitelajánlatoknál tovább folytatódó kamaterózió \"mentette\" meg, az éven belüli és változó kamatozású konstrukcióknál 14 bázispont volt a szigorítás.)
Napi grafikonok
A jegybank statisztikái szerint a forint lakáscélú hitelek új szerződéses értéke esetén csökkenés tapasztalható − 8,2 milliárd forintról 7,7 milliárdra mérséklődött a szerződéses összeg −, míg a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi hitelek új szerződéses értékénél némi növekedést mutat a statisztika. A devizahitelek terén ugyanakkor egyelőre sziszifuszi munkának bizonyul a hiteltörlesztés: annak ellenére, hogy a lakosság viszonylag stabil hiteltörlesztő, a forint gyengüléséből eredően a fennálló lakáscélú svájcifrank-hitelállomány 26,9 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt − a végtörlesztést követő első hónaphoz, 2012. áprilisához képest csak 110 milliárd forintos csökkenést mutat az 1575,4 milliárd forintos állományadat. A szabad felhasználású frankalapú jelzáloghitel-állomány ugyancsak hasonló mértékben, 1,9 százalékkal nőtt egy hónap alatt, 1414,8 milliárd forintra. A legkétségbeejtőbb statisztikáról a mentő csomagokból eddig kimaradt svájcifrank-alapú gépjárműhitelesek \"büszkélkedhetnek\": a bankok velük szemben fennálló követelése a 2012. márciusi 181,3 milliárd forintról 9,7 százalékkal, 198,9 milliárdra nőtt. Miután tudható, hogy a lakossági gépjármű-finanszírozás a nullához konvergál, látható, hogy itt az elöregedő állományra nő folyamatosan a tartozásállomány. Sovány vigasz, hogy januárhoz képest az erősödő forint ellenére azért 3,2 milliárddal csökkent a fennálló tartozásállomány. Összességében a gyenge forint 95 milliárd forintos nem realizált veszteséget okozott a háztartásoknak egyetlen hónap alatt a devizahitel-állomány átértékelődése miatt.
Ami a svájci frankban nyújtott lakossági hitelek kamatait illeti, az sem a lakáscélú, sem a szabad felhasználású hitelek esetében nem változott februárban − 6,36, illetve 7,73 százalékon áll. A gépjárműhitelek átlagos kamatszintje ugyanakkor 2011. májusa óta nem állt ilyen alacsony − 8,96 százalékos szinten.
