Nagy Nándor László

Nyereséges és bővül az Union

A piac 6,5 százalékos visszaszorulásával szemben hasonló mértékben, ám növekedett, s így 27,1 milliárd forintra nőtt tavaly az Union Biztosító Zrt. díjbevétele, miközben adózás előtti eredménye 17 százalékkal, 496 millió forintra ugrott. Az életbiztosítási üzletágban ugyan az Union sem tudta elkerülni a piaci trendeket − a díjbevétel 13 százalékkal, 9,3 milliárd forintra csökkent −, ugyanakkor a nem életbiztosítási területen a társaság 21 százalékos növekedéssel 17,8 milliárd forint díjbevételt számolt el. A nem életbiztosítási ágazatban realizált növekedés elsősorban a vállalati vagyon- és felelősségbiztosításnak, a csoportos baleset-biztosításnak, illetve a lakásbiztosításnak köszönhető − mondta Lehel Gábor. A biztosító elnök-vezérigazgatója szerint az elért eredmény hosszú távú stratégiájuk sikerét igazolhatja, amely az innovatív és ügyfélbarát megoldásokra alapoz.

A telefonszámla a nemfizetés lakmuszpapírja

A fizetésképtelenségi eljárások alanyainak fele azért nem tudja fizetni tartozásait, mert munkanélkülivé vált − derült ki az Intrum Justitia Kft. követeléskezelő cég felméréséből. Felfalusi Péter ügyvezető igazgató szerint a megnövekedett törlesztőrészletre mindössze a válaszolók 4 százaléka hivatkozott, az esetek háromnegyedében az alacsony vagy épp nem létező jövedelmet említették a tartozás felhalmozódásának fő okaként a megkeresettek.

Kinek lesz jó az új MNB-hitel?

Számos ponton éretlennek tartják a bankok az MNB növekedési hitelprogramját, amiben az is közrejátszik, hogy viszonylag széles spektrumban tenné elérhetővé a jegybank a 0 százalékos szinten folyósított hitelt

Évtizedre vagy csak három hónapra jó a növekedési hitel

Számos ponton éretlennek tartják a bankok az MNB növekedési hitelprogramját, amiben az is közrejátszik, hogy viszonylag széles spektrumban tenné elérhetővé a jegybank a 0 százalékos szinten folyósított hitelt. Az MNB szerint az olcsó, 2 százalékos marzson plusz 0,5 százalékos garanciadíj mellett elérhetővé váló kölcsön beruházási célra éppúgy felhasználható lenne, mint például uniós pályázati elő- és önrész finanszírozására vagy éppen forgóeszköz-hitelként is.

Búcsú a betétektől a privát bankoknál

A ciprusi események nyomán megerősödött a vagyonok szétbontással történő allokálásának igénye az ügyfelek körében − számolt be nyíltan, a lapunknak nyilatkozó hazai privát banki vezetők közül egyedüliként Katona Ildikó, az MKB Bank területért felelős ügyvezető igazgatója. A szakember szerint ez jelenleg a családtagoknak, gyerekeknek való számlanyitás formájában jelenik meg, illetve az MKB-nál eszközosztályváltással is találtak megoldást erre a kihívásra. Áthallásos módon Kállay András, az Erste PB-üzletágának igazgatója is csatlakozott ehhez: szerinte a betétszétbontás terén a ciprusi események hatása csak 1-2 napig tartott, leginkább az információkérésben merült ki. Azóta azonban − mondta el Kállay − az ügyfelek érdeklődése még inkább a befektetési/biztosítási termékek felé mozdult el, a ciprusi fejlemények mellett a kamatok zuhanása is közrejátszott abban, hogy a betétek rohamosan veszítenek népszerűségükből.

Így fizetnének meg a bankkártya-használók - formálódik a terv

A kártyahasználat után felszámított interchange-díj differenciált megállapítása látszik célravezetőnek. Az eltérő díjakra Európában több példa is van.

Egyelőre megtakarításban gondolkodnak a cégek

Idén márciusban lényegében minden szinten csökkentek a lakossági hitelkamatok − derült ki a Magyar Nemzeti Bank statisztikáiból. A legmarkánsabb, 53 bázispontos kamateróziót a személyihitel-költségek esetében tapasztalta a jegybank, a lakáscélú forinthitel-szerződések átlagos hitelköltsége ebben a hónapban minimálisan csökkent.

A kormánynak kell megtámogatnia a garanciát?

Aligha lenne meglepő, ha az MNB vezetése és a nagybanki képviselők közötti hétfőre esedékes második találkozón többen értetlenségüket fejeznék ki annak kapcsán, hogy Matolcsy György bejelentése szerint a bankok kérésének engedve emelték feljebb a növekedési hitelprogram esetében a marzsot a 0,5 százalékos garanciadíj-mértékkel is. E tekintetben nincs új a nap alatt. Maga Matolcsy György volt az, aki április 4-én, a hitelprogram meghirdetésekor jelezte, nem tartják kizártnak, hogy akár 0,5 százalékos garanciadíjat is érvényesíthessenek a bankok. Ugyanakkor kezdetektől az volt a kérdés, hogyan gondolja a jegybank, hogy az átlagos kkv-kamatfelár megfelezése mellett a piacon elérhető garanciadíj-mérték negyede elegendő lehet a kockázatok mérséklésére. Palotai Dániel, az MNB monetáris politikájáért felelős ügyvezető igazgatója lapunknak nyilatkozva úgy vélte, ezt azzal lehet áthidalni, ha a jelenlegiek mellett új garanciaintézmény lép porondra (Napi Gazdaság, 2013. április 11.). Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgató-helyettese egy múlt heti fórumon világossá tette: még 80 százalékos állami viszontgarancia mellett sem tud a garantőr intézmény ilyen szintek mellett garanciát kínálni. Szerinte − a korábbi évek ilyen piaci helyzetben teljesen érthető veszteségét rendező alaptőke-emelés mellett − a Széchenyi kártyaprogram esetében kipróbált 0,75 százalékos garanciadíj-támogatással lehetne elérni, hogy a növekedési hitelprogram keretében folyósított hitelekhez 0,5 százalékos díjért garancia kapcsolódjon. Ezzel kapcsolatban a szakértők azt is megjegyzik, hogy mindez persze csak akkor sikerül \"vegytisztán\", ha a programban nem a korábbi hitelek kiváltása dominál majd, hiszen a korosabb állomány esetében jóval komolyabb a bukás kockázata.

A kkv-szektor megindulása adhat reményt a vállalati biztosításoknak

Bár nincs egyenes összefüggés a gazdasági növekedés és a vállalati biztosítások díjbevétele között, azért a kapcsolat nyilvánvaló. Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a készletek feltöltése, a beruházások beindulása, új termelő egységek beállítása biztosítási igényt − és ezen keresztül biztosítási díjat − generál. A szakember szerint a növekedés puszta százalékos mértékénél fontosabb a vállalkozások szubjektív helyzete, az egyes vállalatvezetők jövőre vonatkozó várakozása, hiszen ez a várakozás a beruházások első számú mozgatója. Nos, ezen a téren van a legnagyobb gond. Borzasztóan kínlódunk − mondja Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója. Évek óta nem épülnek új ingatlanok, amelyek biztosítási igényt vonnának maguk után. Autókereskedések zárnak be, a készletek csökkennek, s egyelőre nem látszik a fordulat.