Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bár nincs egyenes összefüggés a gazdasági növekedés és a vállalati biztosítások díjbevétele között, azért a kapcsolat nyilvánvaló. Horváth Andrea, az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a készletek feltöltése, a beruházások beindulása, új termelő egységek beállítása biztosítási igényt − és ezen keresztül biztosítási díjat − generál. A szakember szerint a növekedés puszta százalékos mértékénél fontosabb a vállalkozások szubjektív helyzete, az egyes vállalatvezetők jövőre vonatkozó várakozása, hiszen ez a várakozás a beruházások első számú mozgatója. Nos, ezen a téren van a legnagyobb gond. Borzasztóan kínlódunk − mondja Cserkuti Nándor, az Aegon vállalati vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója. Évek óta nem épülnek új ingatlanok, amelyek biztosítási igényt vonnának maguk után. Autókereskedések zárnak be, a készletek csökkennek, s egyelőre nem látszik a fordulat.
Máhig Attila, a Groupama nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója szerint a gazdasági növekedés hazai beindulása korántsem biztos, hogy gyorsan \"jólétet\" teremt a magyar biztosítási piacon. Magyarországon az export a legfőbb húzó szegmens, márpedig ez kisebb hatást fejt ki a biztosítási piacon, mert az exportvolument meghatározó, domináns vállalatok (például autóipari cégek) a legtöbb esetben nemzetközi programokban helyezik el biztosításaikat. A magyar biztosítási piacra elsősorban a kis- és középvállalkozások termelésvolumenének és beruházásainak növekedése gyakorolhatna érzékelhető hatást, hiszen − miként azt a K&H biztosító nem életági vezérigazgató-helyettese, Kaszab Attila is hozzáteszi − a hitelből vagy saját erőből beruházó kkv-k a tapasztalatok szerint azonnal igényt generálnak a belföldi biztosítások piacán. A banki hitelek beszűkülésével a kkv-szektor is érezhetően összébb húzta magát, elmaradnak a fejlesztések, csökken a biztosítások száma − teszi mindehhez hozzá Sinkó Ferenc, a Generali vállalatbiztosítási üzletágának igazgatója.
Jelen pillanatban a biztosítók inkább azzal szembesülnek, hogy a cégek költségcsökkentéseinek a biztosítások is áldozatul esnek. Horváth Andrea szerint a jelen gazdasági helyzetben nehéz rávenni a cégeket, hogy ne mondják fel a biztosítást, mivel ez azonnali költségmegtakarítást jelent, és nincs rögtön negatív hatása. Nem könnyű ilyenkor meggyőzni őket arról, hogy épp a meglépni szándékozott költségcsökkentés az, ami valójában jelentős mértékben növeli a vállalkozás kockázatát, hiszen egy közepes méretű kár is kezelhetetlen kiadásokat eredményezhet, ami akár csődbe viheti a céget. Sinkó Ferenc szerint a felmondás helyett van köztes megoldás: lehet úgy csökkenteni a biztosítási díjakat, hogy közben a vállalatot ne fenyegesse az alulbiztosítottság veszélye. Ennek egyik módja a kockázatok szűkítése, a másik az önrész emelése − utóbbival kapcsolatban a szakértő megjegyzi, hogy Európához képest Magyarországon nagyon alacsony az önrészesedési arány, ami jelentősen megdrágítja a biztosításokat. Cserkuti Nándor szerint ugyanakkor a biztosítók 80 százalékban díjban versengenek. A tárgyalások során lényegében el sem jutnak a fenti megoldások ismertetéséhez: a megszorult ügyfelek szinte azonnal a felmondás, illetve − az erős verseny nyomán − másik, olcsóbb ajánlatot, ám meglehet, hogy alacsonyabb szolgáltatást kínáló biztosító mellett döntenek. Szabó Géza, a Signal Biztosító vállalati vagyonbiztosítási főosztályvezetője és Busa Zoltán, a CIG Pannónia EMABIT Zrt. termékfejlesztési és kockázatvállalási vezérigazgató-helyettese szerint viszont a józanul gondolkodó cégek vezetői meggondolatlanul nem szüntetik meg a vagyonbiztosításaikat, ezért meggyőzhetők arról, hogy kevesebb díjért alacsonyabb szolgáltatást nyújtó biztosításra dolgozzák át a szerződéseiket.
Tóth István, az Union Biztosító nem életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja ezzel kapcsolatban ugyanakkor arra figyelmeztet, fontos, hogy biztosításszakmailag helytálló legyen bármilyen költséghatékony konstrukció, hiszen a minden áron történő költségcsökkentés egy határt átlépve könnyen a szolgáltatás rovására mehet, ami nem érdeke sem az ügyfélnek, sem a biztosítónak. Fontos megérteni azt, hogy például egy tűz akkor is ugyanakkora kárt tud okozni, ha a termelés kisebb volumenű − figyelmeztet az Allianz vezérigazgató-helyettese. Horváth Andrea szerint felelősen gondolkodva válságos időkben éppen az alulbiztosítottságot kell elkerülni, mert egyrészt ilyenkor egy-egy kár relatíve nagyobb kárt okoz a kisebb bevétel miatt, másrészt mert a csökkenő figyelem vagy a megcsappant létszám miatt sokszor olyankor következnek be balesetek, amikor kisebb egy épület vagy gép kihasználtsága. (E tekintetben a statisztikák szerint egyébként a legveszélyesebb időszak a termelés felfutása − ami sokszor szintén alulbiztosított helyzetben következik be.)
